| Bevezetés | 9 |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok elvi kérdései | |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok jelentősége és az együttműködés szakaszai | 15 |
| A gazdasági kapcsolatok jelentősége | 15 |
| A gazdasági együttműködés szakaszai | 21 |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok mint a kis és nagy népgazdaságok együttműködésének egyik példája | 30 |
| A kölcsönös segítségnyújtás, a tapasztalatátadás és a hatékonysági elv érvényesítésének fejlődési dialektikája az együttműködés gyakorlatában | 40 |
| Az első fejlődési korszak jellegzetességei | 42 |
| Az 1945-től 1950-ig tartó fejlődési szakasz | 42 |
| Az 1951-től 1956-ig tartó fejlődési szakasz | 47 |
| Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó fejlődési szakasz | 53 |
| A második fejlődési korszak jellegzetességei | 56 |
| A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok és a KGST-országok együttműködése | 62 |
| Pénzügyek, árak a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban | |
| A magyar-szovjet pénzügyi kapcsolatok a felszabadulás után | 79 |
| A szovjet hadsereg segítsége a magyar gazdaság fellendítéséhez | 79 |
| A gazdasági, pénzügyi kapcsolatok felvétele és a jóvátétel | 85 |
| A Szovjetunió részére átadott magyarországi német vagyon megváltása | 90 |
| A magyar-szovjet vegyes társaságok | 92 |
| Következtetések | 95 |
| Közép- és hosszú lejáratú hitelkapcsolatok és segélyek | 98 |
| Hitelkapcsolatok a felszabadulástól 1956-ig | 98 |
| Az 1957. évi hitel- és segélymegállapodások | 103 |
| Hitelkapcsolatok 1958-tól 1975-ig | 109 |
| Következtetések | 122 |
| Pénzügyi-valutáris elszámolások a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban | 125 |
| Az áruforgalommal kapcsolatos elszámolások | 125 |
| A magyar-szovjet nem kereskedelmi fizetések alakulása, átszámítási arányai és elszámolása | 133 |
| Az ideiglenes Magyarország területén állomásozó szovet katonai alakulatok jogi helyzetére és valutáris ellátására érvényes szabályozások | 140 |
| Következtetések | 142 |
| Az árak alakulása a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban | 145 |
| Az árak hosszú távú alakulásának tendenciái | 146 |
| A KGST-árelv működése és sajátosságai | 0153 |
| Következtetések | 175 |
| A külkereskedelmi forgalom és a műszaki-tudományos együttműködés a magyar-szovjet kapcsolatokban | |
| A külkereskedelmi forgalom a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban | 183 |
| A magyar külkereskedelem területi átrendeződésének folyamata | 183 |
| A Szovjetunió részaránya a magyar és Magyarország részaránya a szovjet külkereskedelmi forgalomban | 189 |
| A magyar-szovjet külkereskedelem növekedési üteme | 195 |
| A kölcsönös árucsere-forgalom szerkezete | 208 |
| A magyar-szovjet árucsere-forgalom hatása a magyar termelési struktúra alakulására | 220 |
| A magyar-szovjet külkereskedelem lebonyolításának formái, mechanizmusa és a piaci munka néhány sajátossága | 245 |
| A műszaki-tudományos együttműködés a magyar-szovjet kapcsolatokban | 249 |
| A műszaki-tudományos együttműködés fejlődése | 249 |
| Műszaki-tudományos együttműködés a főbb ágazatokban | 253 |
| A műszaki-tudományos együttműködés távlatai | 263 |
| A hosszú távú magyar-szovjet együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei | 267 |
| A kiinduló helyzet | 267 |
| Nyersanyagszállítás késztermékek ellenében | 274 |
| Termelési kooperáció a feldolgozó iparban | 276 |
| Együttműködés a fogyasztói igények kielégítésében | 278 |
| A műszaki-tudományos együttműködés | 281 |
| Az együttműködési mechanizmus szerepe a gazdasági együttműködésben | 281 |
| Felhasznált irodalom | 285 |
| Könyvek, tanulmányok | 285 |
| Folyóiratcikkek | 290 |
| Orosz nyelvű ismertető | 297 |
| Angol nyelvű ismertető | 299 |
