Pécsi Szemle 1998. ősz-tél

Előszó

Részlet a könyvből:
"KOVÁCS ORSOLYA
ÓRA-KÚT A VÁROSHÁZÁN
ZSOLNAY VILMOS EMLÉKEZETÉRE
1998. október 1-jén avatták a pécsi városháza előcsarnokában azt az óra-kutat, amelyet a Zsolnay Porcelángyár Rt. ós Pécs városa Zsolnay Vilmos születésének 170. évfordulója alkalmából állított. Az óra-kút előtörténete rövid: 1997 decemberében a gyár akkori igazgatója, dr. Ábrahám Ferenc vetette fel egy dr. Páva Zsolt polgármesternél tett látogatása során az ötletet, hogy a megemlékezésnek ezt a város és a gyár szempontjából egyaránt hasznos és maradandó módját válasszák. A megállapodást követően Szomolányi Ildikó, a pyrogránit üzem vezetője kérte fel Keményffy Gábor keramikusművészt, akit hosszú munkakapcsolat fűz a Zsolnay gyárhoz, nézze meg az épületet és tegyen javaslatot egy pyrogránit díszmű elhelyezésére. Keményffy elképzelése volt az előcsarnokban elhelyezendő óra-kút. Mindkét típus köztereken való felállítása hosszú történeti múltra tekint vissza, együttes alkalmazásuk azonban ritka, a Zsolnay gyár történetében pedig példa nélkül álló. 1998 februárjában a művészeti zsűri Keményffy öt terve közül választotta ki azt, amely végül kivitelezésre került. Az óra-kút felépítése hagyományos: két pillérszerű elem fogja közre a kútkávát, keretezi felül az órát. Az építmény oromzattal záródik. Szimbolikája jól ismert elemekre épül, mindenki számára olvasható. Az oromzaton lévő plasztikus nap-motívum a fényre, maga az óramű a pontosságra, a hal alakú vízköpő a termékenységre, a jólétre utaló jelkép. Jelképes az anyag, illetve a technika is. A pyrogránit és az eozin Zsolnay Vilmos nevéhez fűződő találmányok, amelyeknek jelentős szerepük volt a gyár hírnevének megalapozásában. Az eozin technika szokatlanul gazdag színskálán való alkalmazása szintén Keményffy Gábor érdeme. Maga kísérletezte ki a különlegesen szép fémes-szürke, kék, zöld, meleg bordó árnyalatokat. Kevésbé szerencsés a kútkáva mázának megválasztása: a türkiz színű máz a jelenleg gyártott pyrogránit jellegzetessége ugyan, de a sok eozin mellett az eozin alapmáz színét idézi fel, ezzel a befejezetlenség érzetét keltve.
Az oromzaton és a pilléreken alkalmazott dekorációs elemek a gyár, még inkább az építészeti kerámiagyártás fénykorának jellegzetes stílusára, a szecesszióra utalnak. Ezen belül a geometrizáló, bécsies és a népi díszítőművészet formakincséből építkező ún. magyaros szecessziós formavilág elemei egyaránt fellelhetők a díszítmények között. Ezek együttes alkalmazása a Pécs jelenkori építészetére általában jellemző eklektika visszatükröződései, amelyeknek esztétikai értéke vitatható ugyan, adekvát volta azonban annál kevésbé Vissza