kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 619 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Két kötet egybekötve. Kézirat. A Bevezetés a műelemzésbe című kötet 1000 példányban jelent meg, tankönyvi száma: J11-435. A Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba című kézirat 1970-ben jelent meg 280 példányban. |
| Bevezetés a műelemzésbe | |
| Az irodalommal foglalkozó vagy vele érintkező tudományok. Az irodalomelmélet tárgya és helye a tudományok rendszerében | 3 |
| Az irodalomelmélet és a műelemzés korábbi és újabb irányzatai. A marxista irodalomelmélet fejlődése. A hazai műelemzés története | 7 |
| Az irodalmi mű fogalma és lényegének meghatározói | 12 |
| A képszerűség | 13 |
| Az egyedi (konkrét) és az általános (absztrakt) dialektikus egysége. A különösség | 18 |
| A sűrítettség, megformáltság. Az esztétikum szférája | 19 |
| Érzelmi meghatározottság | 22 |
| Az objektum és a szubjektum egysége | 22 |
| Az irodalmi alkotás mint információ és struktúra | 23 |
| Többértelműség | 26 |
| A műelemzés általános kérdései: akadályai és szükségessége | 28 |
| Az irodalmi mű elemzésének útja | 38 |
| A genetikus elemzés | 40 |
| A mű keletkezésének individuális útja | 40 |
| A mű történelmi-társadalmi hátterének feltárása | 45 |
| A struktúrális elemzés kérdései | 49 |
| Az akusztikai réteg vizsgálata | 49 |
| A vizsgálat indokoltsága | 49 |
| A nyelv hangzóssága | 54 |
| A ritmusosság (kompoziciós ritmus, versritmus, gondolatritmus, prózaritmus) | 63 |
| A grammatikai réteg elemzése | 75 |
| A képi réteg vizsgálata | 99 |
| A miniatűr képek (képi mikrostrukturalitás) | 99 |
| A fantázia képek (képi makrostrukturalitás) | 110 |
| A jellemek és megalkotásuk módja | 111 |
| A tipus, a tipusalkotás | 119 |
| A cselekmény és alkotóelemei (motívum, kép, tabló, konfliktus, helyzet, epizód); a cselekmény bonyolítása; a narrator személye; a téma | 122 |
| A kompozíciós struktúra (kompozició és architektonika; a lirai, az epikai és a drámai művek kompozíciója) | 143 |
| Az irodalmi mű jelentése (tartalma, mondanivalója) | 156 |
| A tartalom és a forma összefüggésének kérdései | 162 |
| Általános műfaji kérdések | 167 |
| Az irodalmi mű funkciói | 170 |
| Strukturalitás és expresszív funkció | 170 |
| A művön kívüli funkciók | 172 |
| Az irodalmi mű hatásának vizsgálata | 173 |
| Az irodalmi mű referenciális funkciója (ismeretnyujtó szerepe), az irodalom mint felépítmény; a fikció | 175 |
| Az irodalmi mű posztulatív (felhívó) funkciója | 183 |
| A tendenciózusság és a pártosság | 184 |
| Az irodalmi mű értékelése | 186 |
| Stilisztikai ismeretek | 190 |
| A stílus fogalma. Stílusnemek. A szépirodalmi stílus. Stilisztika | 190 |
| Szépirodalmi stílust meghatározó tényezők | 192 |
| A művészi stílus eszközei (a szókincs, a szóhangulat, a rokonértelmű szavak, a szóképek és a hozzájuk csatlakozó stiláris eszközök, az alakzatok. Grammatikai és stilisztikai elemzés) | 197 |
| Verstani ismeretek | 222 |
| Próza és vers. Verstan | 222 |
| Verstan alapfogalmak. A ritmus (metrum és ritmus) | 225 |
| A versformát meghatározó tényezők | 237 |
| Nemzeti versidomunk | 240 |
| Jövevény versrendszereink | 261 |
| Antik (görög-római) verselés | 258 |
| A nyugat-európai verselés | 261 |
| Ady verselése. Legujabbkori verselésünk néhány jellemző vonása. A szabadvers | 268 |
| A rím | 270 |
| A periódus | 274 |
| A versszak | 275 |
| Versmondattani jelenségek | 280 |
| Műfajelméleti ismeretek | 283 |
| Műnem, műfaj | 283 |
| A líra, a lírai formák | 286 |
| Az epika, az epikai formák | 296 |
| A dráma. A dráma alkotóelemei. A tragikum és a komikum. A drámai műfaj formái | 310 |
| A népköltészet | 322 |
| Általános vonásai | 322 |
| A népdal | 325 |
| A népballada | 332 |
| A népmese | 335 |
| A népmonda | 338 |
| Gyermekjátékok és népszokások (a népi élet színjátszásszerűen lejátszódó mozzanatai) | 339 |
| Irodalom | 343 |
| Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba | |
| Barta János: Általános irodalomtudomány | 5 |
| Az irodalom | 7 |
| Az irodalom fogalma | 7 |
| Szóbeliség és irodalom | 7 |
| Iordalom szükebb és tágabb értleemben | 8 |
| Az irodalom hordozói; nemzeti irodalom, világirodalom | 9 |
| Irodalom és valósgátükrözés. A pártosság | 12 |
| Az irodalom a müvészetek rendeszerében. Irodalom és tudomány, irodalom és más müvészeti ágak | 15 |
| Az irodalomtudomány | 19 |
| Az irodalomtudomány jellege | 19 |
| Az irodalomtudomány feladatai, ágai, rendszere | 21 |
| A filológia | 25 |
| Az irodalmi müalkotás. A müelemzés szempontjai | 27 |
| A genetikus elemzés | 27 |
| A szerkezeti elemzés kategóriái | 34 |
| Személyes és tárgyias elemek | 40 |
| Az irodalmi müalkotás. Esztétikai alapfogalmak | 44 |
| A legfontosabb esztétikai normák | 46 |
| Az esztétikai minőségek | 52 |
| a valóság müvészi feldolgozása | 52 |
| Tükrözési módok és stílusfajták | 56 |
| Az irodalom élete és története. A történeti szintézis kategóriái | 60 |
| Korszak | 60 |
| Irányzat | 62 |
| Stilus | 63 |
| A jelentősebb stílusirányzatook | 64 |
| A szocialista realizmus problémái | 66 |
| Kör, iskola, irány: epigonok és előfutárok, intézmények | 70 |
| Az izlés | 71 |
| Az összehasonlitó irodalomtörténet kategóriái | 74 |
| Általános irodalomtudományi bibliográfia | 77 |
| Barta János - Nagy Miklós: Poétika | 79 |
| Müfaj, münem | 81 |
| A lirai münem | 86 |
| A lirai költő | 86 |
| Alirai költészet alkotóelemei | 86 |
| A lirai vers szerkezeti és technikai sajátságai | 99 |
| Az epikai münem | 102 |
| Elhatárolás a többi münemtől | 102 |
| Az elbeszélés alkotóelemei | 103 |
| Az epika főbb tipusai | 110 |
| A legismertebb epikai müfajok | 114 |
| A drámai münem | 134 |
| Elhatárolás a többi münemtől | 134 |
| A dráma alkotóelemei | 144 |
| Vázlat a XX. századi drámai formabontásról | 154 |
| A legismertebb drámai müfajok | 158 |
| Poétikai bibliográfia | 168 |
| Bevezetés a magyar verstanba | 171 |
| Általános tudnivalók | 173 |
| Verstan; szakirodalom | 173 |
| Próza és kötöttség | 175 |
| Ritmus és vers | 176 |
| A szabad vers | 180 |
| Magyaros verselés | 188 |
| Dalvers, szóvers, elméleti viták | 188 |
| Ütem, hangsuly, időmérték | 191 |
| Sorképletek, kétütemü sorok | 193 |
| Három- és négyütemü sorok | 196 |
| Kötöttésg és szabadság a felező tizenkettősben | 198 |
| Periódus és versszak | 201 |
| A jövevény versidomok elvi kérdései | 204 |
| Óklasszikai (deákos) verselésünk | 210 |
| Versláb, prozódia, elnevezés | 210 |
| Sorképletek. A leoninus | 213 |
| Strófaszerkezetek | 216 |
| Nyugat-európai formáink | 219 |
| A magyar jambus kérdései | 219 |
| Jambikus sorok. Alexandrin, nibelungi sor | 222 |
| Trocheusi, daktilusi és anapesztusi sorok | 230 |
| Strófaszerkezeet. Stanza, tercina, szonett | 234 |
| Két versmondattani jelenség (Közlés, enjembement) | 239 |
| A rim | 244 |
| Alliteráció, tiszta rim, asszonánc | 244 |
| Rimelhelyezések | 249 |
| A rim elméletéhez | 257 |
| Mérleg és kitekintés | 263 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.