| Ismerkedés a tudománnyal | |
| A pedagógiai tanulmányokról | 15 |
| Tanulmányi és vizsgatematikák | 15 |
| A tudományos nyelv | 18 |
| A pedagógia résztudományai | 19 |
| A pedagógia mint egyetemi tudományos diszciplína | 26 |
| Rövid történeti áttekintés | 26 |
| A tudomány jelenlegi helyzete | 30 |
| A pedagógia tudományos értelmezési lehetőségei | 36 |
| A pedagógiai jelenségek három lehetséges megközelítési módja | 36 |
| Metodológiai következtetések | 40 |
| A pedagógia főbb elmélettípusai és metodikai eljárásai | 42 |
| Függelék 1.: A magyar neveléstudomány fejlődése és főbb irányzatai | 50 |
| A budapesti egyetem pedagógiaprofesszorai | 51 |
| A debreceni egyetem pedagógiaprofesszorai | 59 |
| A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiaprofesszora | 63 |
| Fogalmi meghatározások | |
| Enkulturáció | 73 |
| Az enkulturáció mint alapfolyamat | 73 |
| Szocializáció | 77 |
| A szocializáció mint az enkulturációs folyamat része | 78 |
| A nevelés | 82 |
| A nevelés mint szimbolikus interakció | 82 |
| A szociális tanulás | 89 |
| A szociális tanulás mint pedagógiai interakció | 89 |
| A tanulás | 95 |
| Tanulás "mint belső organizáció" | 95 |
| A művelődés | 101 |
| Művelődés mint önreflexió és társadalomkritika | 102 |
| Viselkedés és cselekvés | 108 |
| Meghatározás és körülhatárolás | 108 |
| A szocializáció folyamata | |
| Bevezetés | 112 |
| A szocializációkutatás története | 112 |
| A fogalom jelenlegi használata | 115 |
| A tanulás alapjelentése | 121 |
| A különböző fogalmi rendszerek áttekintése | 126 |
| Viselkedéselméleti magyarázat | 129 |
| Történeti-rendszertani bevezetés | 130 |
| A környezet jelentőségéről | 133 |
| Rendszertani összegzések | 140 |
| A szerep- vagy rendszerelméleti magyarázat | 144 |
| Központi feltevések | 145 |
| A pszichoanalitikus tanuláselméletek jelentősége | 150 |
| A szerep- vagy rendszerelmélet kritikája | 160 |
| A narcizmus-vita | 168 |
| Az interakcióelméleti magyarázat | 171 |
| Történeti rendszerértelmezések | 171 |
| Elméleti összefüggések | 174 |
| Az identitás fejlődése és válsága | 185 |
| A cselekvés jelentősége | 198 |
| A struktúragenetikai magyarázat | 201 |
| A fejlődéselméletek | 203 |
| Elméleti alapvetés és a struktúrakifejezés jelentése | 207 |
| A szociális fejlődés | 217 |
| Az általános kérdések vázlata | 222 |
| Szocializáció és nyelv kapcsolata | 222 |
| Az elsődleges szocializáció jelentősége | 232 |
| A szocializáció folyamatának antropológiai alapja | 239 |
| A nevelés folyamata | |
| A nevelés fogalma | 250 |
| A nevelés metaforái | 250 |
| A nevelésfogalom etimológiája és formális meghatározása | 263 |
| Összefoglalás | 269 |
| A funkcionális-internacionális nevelési modell | 271 |
| A fogalompár jelenlegi értelmezése | 272 |
| Történeti és rendszerszerű áttekintés | 275 |
| Összefoglalás | 279 |
| A pedagógiai kapcsolat modellje | 280 |
| A klasszikus megközelítés: operáns tanulás és láncképzés | 296 |
| Az újabb értelmezés: modell alapján történő tanulás | 303 |
| Összefoglalás | 308 |
| A nevelés mint szimbolikus interakció | 309 |
| Az interakciók jelentőségéről | 311 |
| Az identitás | 322 |
| Összefogalás | 325 |
| Az átfogó kérdésekről | 328 |
| A tekintély szerepe | 329 |
| A nyelv jelentősége | 336 |
| A nevelési célokról | 340 |
| A nevelésügy intézményei és szervezeti formái | |
| Általános áttekintés | 349 |
| Az intézmények és a szervezeti formák összefüggése a szocializációs és a nevelési folyamattal | 349 |
| A jelenlegi német nevelésügy áttekintése | 353 |
| A fogalmak értelmezése | 360 |
| A pedagógiai szervezet sajátosságai az iskola példáján | 362 |
| Az iskolaügy történetéből | 362 |
| Az iskola jelenségének tudományos megközelítése | 369 |
| Összefoglalás | 370 |
| Függelék 2. További modellértékű európai közoktatási rendszerek, a magyar iskolaügy fejlődésének főbb tendenciái | 371 |
| A kontinentális fejlődés másik modellje: Franciaország közoktatási rendszere | 372 |
| Az európai közoktatás angolszász modellje: Nagy-Britannia közoktatási rendszere | 376 |
| Az Európai Unióhoz tartozó országok iskolaügyének néhány fejlődési tendenciája | 381 |
| A magyar közoktatás fejlődésének főbb szakaszai | 384 |
| Az iskola vizsgálatának tudományos szempontjai | 400 |
| A szervezetelméleti megközelítés | 400 |
| A rendszerelméleti megközelítés | 405 |
| Az antropológiai megközelítés | 414 |
| Átfogó kérdésekről | 424 |
| A teljesítmény pedagógiai problémája | 424 |
| A tanár "pedagógiai szabadságról" | 428 |
| A tanár és a tanterv | 430 |
| A didaktikáról avagy a tanítás és a tanulás összefüggéseiről | |
| Bevezető áttekintés | 435 |
| Fogalmi meghatározások | 436 |
| A didaktikai irányzatok fejlődéséről | 438 |
| A tanulóközpontúság mint a didaktika törvényi célkitűzése | 445 |
| Tanulóközpontúság a különböző didaktikai irányzatokban | 448 |
| Az objektivista és a pozitivista irányvonal | 448 |
| Az instrumentalisztikus és a materialista irányvonal | 450 |
| Az egyénre és az interakciókra építő irányvonal | 451 |
| A megvalósuló tanulóközpontúság | 457 |
| Kapcsolat a társtudományokkal | 457 |
| A gyakorlatban megvalósuló tanulóközpontúság | 463 |
| A tanulóközpontúság gyakolata | 468 |
| Az iskolai élet: a tanulók együtt tízóraiznak | 468 |
| A tanterv: rejtett szociális tanulás | 471 |
| Az oktatás individualizációja | 472 |
| Összefoglalás | 474 |
| Irodalom | 477 |
| Alapfogalmak | 499 |
| Fontosabb kifejezések | 508 |
| A függelékekben felhasznált és további ajánlott magyar nyelvű irodalom | 522 |
| Névmutató | 527 |
| Tárgymutató | 533 |
Folytatás Microsoft-tal