Előszó
Részlet:
"Az elmúlt éve, kiben vezető párt- és állami szerveik mélyen elemezték a magyar közoktatási rendszer helyzetét és azokat az aktuális társadalmi, gazdasági és (tudományos folyamatokat, amelyek mindenkor meghatározzák az oktatási rendszerrel szemben támasztott társadalmi igényeket.
Az elemzésből levont végső konklúzió az, hogy a magyar oktatási rendszer a 80-as, 9Q-es években csakis akkor tud lépést tartani a gazdasági, technikai és tudományos fejlődés igényeivel és szükségleteivel, ha az oktatási rendszer egészében mélyreható változások következnek be, ha tehát az iskolát sikerül bekapcsolni a magyar társadalomban általánosan kibontakozó reformfolyamatokba, mégpedig nemcsak azzal az igénnyel, hogy az oktatási rendszer képes legyen követni a társadalmi reformfolyamatok a t, hanem mindenekelőtt azzal az igénnyel, hogy maga is aktív eleme, katalizátora legyen ezeknek a .reformfolyamatoknak.
A magyar oktatási rendszer alapvető problémáját és ellentmondását a 80-as évek elején a következőképpen körvonalaztuk: az oktatási rendszerben nagy és eredményes fejlődés következett be, mindenekelőtt azáltal, hogy az iskolázási lehetőségeket a felszabadulást követő évtizedben gyorsan és eredményesen kiiterjesztettük.
Nemcsak a nyolcosztályos általános iskola elvégzése vált általánossá, hanem általánosan hozzáférhetővé tettük a középfokú oktatásban való részvételt is. Az általános iskolát elvégző ifjúság mintegy 95%-a a középiskolák különböző típusaiban tovább folytatja tanulmányait. Ezek a mennyiségi eredmények nemcsak mennyiségi változást jelentenek a magyar oktatásban és kultúrában, hanem egyúttal minőségi fejlődést is, mert ez a fejlődés számottevően gyarapította a magyar lakosság általános és szakmai műveltségét, ezáltal (elősegítette azt a gazdasági, társadalmi fejlődést, amely a felszabadulást követő évtizedben hazánkban kibontakozott.
Az oktatás nagymérvű mennyiségi fejlesztésével azonban a minőség javulása nem tudott lépést tartani. Meglehetősen jól kitapintható ellentmondás keletkezett a mennyiségileg teljeskörűvé tett általános iskolai és középiskolai képzés, továbbá az oktatónevelő munka minősége, hatékonysága között. Általában elmondható, hogy az oktató-nevelő munka minősége több területen elmarad a társadalom igényedtől és szükségleteitől, sőt megállapítható az is, ha bizonyos változások nem következnének be, akkor ez az ellentmondás egyre inkább felerősödne a magyar oktatási rendszerben.
Ennek a minőségi típusú ellentmondásnak az okait a következőképpen lehetne nagyon röviden vázolni."
Vissza 
