Pedagógiai tanulmányok

Fülszöveg

Szuhomlinszkij (1918-1970) e kötetben szereplő két munkája eleddig a legnagyobb lélegzetű írás, amely a kiváló szovjet pedagógus tollából magyar fordításban napvilágot látott. A szívem a gyermekeké és Az állampolgár születése című pedagógiai írások egy osztályközösség létrejöttét, formálódását, mindennapi életének megszervezését mutatják be, amely az iskolába lépés előtt egy évvel kezdődik, s a tízosztályos iskola befejezéséig tart. E folyamat irányítója az osztályfőnök, akit Szuhomlinszkij a "legfőbb nevelőnek" nevez.
Mi jellemzi a Szuhomlinszkij vezette pavlisi iskola életét? Mindenekelőtt a nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkör, amelyben az egyes osztályok sokszínű közösségi tevékenységet folytatnak. E kedvvel végzett tevékenységnek a tanítási órán folyó ismeretszerzés éppúgy része, mint a rendszeresen végzett otthoni fizikai munka vagy az együttes nyári szünidei országjárás. Szuhomlinszkij pedagógiai hitvallásának lényege: a személyiség (s nemcsak a tanulók, hanem a szülők, a pedagóguskollégák személyiségének) feltétlen tiszteletben tartása, s egy pontosan megfogalmazott követelményrendszer, amely az egyéni képességek, a tanulók érzelmi, erkölcsi, testi sajátosságainak s a családi légkörnek az alapos ismeretére épül. Szinte hihetetlen, hogy milyen sokféle módon volt képes teljessé tenni az osztályközösség - s azon belül az egyes tanulók - életét. Fáradhatatlan figyelme az aktuális politikai események megvitatásától az egyes gyermekek egyéniségének megszilárdításáig, a háború okozta lelki sérülések gyógyításától a gondolkodás egyéni sajátosságainak vizsgálatáig mindenre kiterjed.
Szuhomlinszkij oktató-nevelő munkája tehát igazi pedagógiai alkotómunka volt, melynek tapasztalatait most élvezetes publicisztikai formában tárja nemcsak a pedagógustársadalom, hanem az érdeklődő szülők elé is. Vissza