Pedagógus-továbbképzés és szakvizsga

Előszó

A magyar közoktatás rendszerének stratégiai fejlesztése kiemelkedő szerepet kínál a pedagógusoknak. Minden korábbi "tanügyi reformtól" különbözve arra kíván ösztönözni, hogy az óvodapedagógus, a tanító, a tanár, az iskolavezető minél teljesebb módon alkotó résztvevője legyen saját iskolája megújításának. A közoktatás jogi szabályozása 1996 és 1998 között olyan kereteket teremtett amelyek immár kiállják az európai összehasonlítás próbáját. A pedagógus-továbbképzés új rendszerének lényege az, hogy az önfejlesztésben és az intézményes továbbképzésben résztvevő valamennyi szereplőre egyformán érvényes szabályokat állapít meg, s a törvény által biztosított források révén kiszámíthatóvá teszi az egyéni fejlesztés és a pedagógiai műhelyek lehetőségeit önmaguk fejlesztésében. A szabályok egyértelműek: a pedagógus-továbbképzésre fordítható állami költségvetési támogatás ezután a felhasználók döntése alapján áll rendelkezésre. Ez elsősorban azért fontos, mert minden egyes pedagógus, személy szerint minden "alkotó" nevelő számára megteremti az önnön szakmai előrehaladásának tartalmára és formájára vonatkozó döntés szabadságát. Mindehhez évről évre törvényi előírás garantálja a pénzügyi hátteret. A közoktatás fejlesztésének ez az alapvető szemléleti változása véget vet annak a fonák helyzetnek, amelyben elvált egymástól a pedagógus szakmai megújításának "össztársadalmi" igényt mímelő irányítása és a pedagógus hivatást gyakorló egyéni törekvéseinek érvényesülése. Vissza