| Bevezetés - A hipotézis | 7 |
| A szerep kategóriájának alkalmazása a pedagógus-magatartás elemzésében | 10 |
| Az alkalmazás lehetőségei és sajátosságai | 10 |
| Pedagógusszerepek rendszere, az osztályozás szempontjai | 17 |
| Szerepképző tényezők | 21 |
| A jelen és a jövő, valamint a tevékenység tárgyának és alanyának szempontjai | 21 |
| A személyes hatás módozatai | 26 |
| A pedagógus-növendék kapcsolatok aszimmetriája és szimmetriája | 28 |
| A pedagógus helye a közösségben | 33 |
| A pedagógus nevelési-irányítási stílusa | 35 |
| A pedagógus viselkedési stílusa | 35 |
| Pedagógusi attributumok: az oktatói és irányítói | 36 |
| A pedagógus viszonya "harmadik" személyhez, illetve dolgokhoz | 37 |
| A pedagógusszerep kialakulásának, megmerevedésének, szétrobbanásának és rendszerré válásának folyamatáról | 39 |
| A tradicionális pedagógusszerep | 39 |
| A tradicionális pedagógusszerep kialakulásáról | 40 |
| Az első kritikák | 50 |
| A szociológiai értelemben vett gyermekkor | 52 |
| A forradalmi korszak reményei, a kritika újabb hullámai | 54 |
| Szereprendszer az általános iskolában. Napjaink általános iskolai pedagógusainak felkészültsége a szerepváltással gyakorolt komplex nevelőmunkára | 62 |
| Az empirikus vizsgálatok módszereinek főbb kérdései | 62 |
| Adalékok napjaink általános iskolai pedagógusának pályatükréhez | 63 |
| Általános iskolai pedagógusolknak az egyes tevékenységi (pedagógiai) egynemű közegekhez fűződő viszonya | 68 |
| Az egyes egynemű közegekhez fűződő viszonyról | 68 |
| A gyerekek viszonyáról alkotott megítélés, az egyes egynemű közegek "pedagógiai potenciálja" | 71 |
| 50 eset (szerepmegnyilvánulás) értékelése | 73 |
| Az értékelés szempontjai | 73 |
| Az 50 eset elemzési csoportjai | 77 |
| Kiegészítő vizsgálatok egyéb rétegek körében | 80 |
| A tanítási óra egynemű közegének szituációi | 80 |
| Az esetek értékeléséből adódó tanulságok | 81 |
| A szakköri tevékenység egynemű közege | 88 |
| Esztétikai aktivitás - művészi teremtés egynemű közege | 92 |
| Szórakozás, klubest | 93 |
| Kirándulás, sport | 98 |
| Az értékteremtő munka egynemű közege | 99 |
| Két különleges eset | 106 |
| Összegezés | 108 |
| Jelzések a rétegenkénti elemzés alapján | 110 |
| A pedagógusok és a kontrollrétegek értékelésének összehasonlítása | 111 |
| A szerepek és az egységes személyiség kdérdéséhez | 112 |
| A pedagógusszerep egyes jegyeinek érvényesülése | 113 |
| A vizsgálati eljárás bemutatása | 113 |
| Az egyes szerepjegyek érvényesülésére adott válaszok eloszlása | 116 |
| Az elemzések második szintje csoportok létrehozásával | 122 |
| A tevékenységi egynemű közegek "mássága" - az órai magatartásról alkotott kép tükrében | 132 |
| A tevékenységi egynemű közegek igényelte szerepmegvalósítások mozgásterei | 133 |
| A pedagóguskollektiva informális szerepei | 137 |
| A vizsgálat alapjairól | 137 |
| A szereprendszerről általában, a feldolgozás első szakasza alapján | 139 |
| Elemzés rétegenként | 141 |
| A szakképzettség és a megbizatás szerinti elemzés összesítése | 148 |
| Szakképzettség és megbizatás valószínű összefüggése a szerepekkel (összesítés) | 149 |
| A szerepváltásra felkészült pedagógus. A szereposztást tudatosan gyakorló pedagógusközösség működésének és felkészülésének néhány kérdéséről | 152 |
| A kutatási eredmények hasznosításának néhány kérdése | 152 |
| A szereprendszer értelmezési tartományai, a pedagógusmunka néhány sajaátossága, a munkamegosztás és szerepváltás dialektikája | 155 |
| A pedagógusképzés továbbfejlesztését illető tanulságok | 165 |
| Függelék | 176 |
| Az 1980-ban lefolytatott empirikus vizsgálat fontosabb adatai | 176 |
| A vizsgálat célja és módszerei | 176 |
| A kérdőív szerkezetének vázlata | 177 |
| A vizsgálati minta jellemzése | 178 |
| A vizsgálati minta főbb mutatói | 179 |
| Jegyzetek | 183 |
| Irodalom | 195 |