Malomkövek között

Fülszöveg

A Malomkövek között megjelentetése Peéry Rezső utolsó kívánsága volt. Két hónapon múlt, hogy a vágyból végakarat lett s így csak posthumus kötetet nyújthatunk át az olvasónak.
Tudott az előkészületekről, a kézirat nyomdába adásáról. „Utolsó előtti" kívánsága éppen teljesült - fia befejezte egyetemi tanulmányait, fekve koccintott egészségére! -, amikor a kiadással kapcsolatban még hátramaradt néhány tisztázandó szempont. A sajtó alá rendezés során felvetődő szerkesztési kérdéseket visszavontuk. Csak a vele - halála előtt két nappal - még telefonon megbeszélt javításokat hajtottuk végre. A könyv jelen formában való megjelenése így mindenben a szerző akaratát követi.
Csak kézírásos életrajzi adatai közléséről nem volt tudomása. A temetést megelőző napokban Molnár József emlékezett a jó egy esztendővel azelőtt, e szavakkal rendelkezésére bocsátott írásra: „nemsokára szükséged lehet adataimra". Készült a halálra.
Öt évig betegeskedett. Ezalatt otthonának magányában tovább dolgozott. Irodalmi publicisztikát írt, előadásokat vállalt. Többek között erről tanúskodik Requiemjében a kiadó akadémiai napjaira készített „Utószó két szlovenszkói évtizedre (1918-1938)" című tanulmánya. De Stuttgartot nem tudta már elhagyni.
A Malomkövek között megjelentetésével még nem készült el a Peéry-életmű. Hátramaradt feladat: a magyarság sorskérdéseiről írott tanulmányainak összegyűjtése, főleg a bécsi Magyar Híradó ünnepi számaiban közölt vezércikkeinek, az Irodalmi Újságban és az Új Látóhatárban közölt tanulmányainak gyűjteményes közlése.
Pozsony szerelmesét, elsősorban szlovákiai barátai társaságában, haláláig foglalkoztatta a kínzó kérdés: „miért nem sikerült a magyar pozícióváltozás a második világháború folyamán"? Egykori kortársai nyomát kémlelve, tépelődő válaszai borús évek viharainak malomkövek között őrlődő jegyzőjévé tették. Vissza