1.034.887

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A zentai zsidóság története

Szerző
Lektor

Kiadó: Thurzó Lajos Közművelődési Központ
Kiadás helye: Zenta
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 364 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 86-83029-16-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum osztályvezető muzeológus-történésze értékes munkával gazdagította a magyar és jugoszláv, de nem utolsósorban a magyar-zsidó történettudományt is. Munkája remélhetőleg a szélesebb publikum figyelmét is felkeltheti. Vállalkozása fontosságát csak növeli, hogy hasonló jellegű munka korábban sohasem készült nem csupán Zenta, de a korábban Magyarországhoz tartozott mai szerbiai (Vajdaság), illetve a lazább függőségben állott horvát területek vonatkozásában sem. (Az első világháború előtti horvátországi és az újvidéki zsidók történetét feldolgozó tanulmányok csak jóval kisebb időszakra terjeszkednek ki, és mára szemléletmódjuk is már teljességgel elavult.)
A könyv terjedelmű munka kiterjedt forrástanulmányok alapján (minden bizonnyal a szerző nemrég megjelent kiváló levéltár-ismertetője szolgált mostani munkájához mintegy előtanulmányul) a maga teljességében mutatja be a zentai zsidóság életét a 18. századi kezdetektől a tragikus végig, a második... Tovább

Fülszöveg

Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum osztályvezető muzeológus-történésze értékes munkával gazdagította a magyar és jugoszláv, de nem utolsósorban a magyar-zsidó történettudományt is. Munkája remélhetőleg a szélesebb publikum figyelmét is felkeltheti. Vállalkozása fontosságát csak növeli, hogy hasonló jellegű munka korábban sohasem készült nem csupán Zenta, de a korábban Magyarországhoz tartozott mai szerbiai (Vajdaság), illetve a lazább függőségben állott horvát területek vonatkozásában sem. (Az első világháború előtti horvátországi és az újvidéki zsidók történetét feldolgozó tanulmányok csak jóval kisebb időszakra terjeszkednek ki, és mára szemléletmódjuk is már teljességgel elavult.)
A könyv terjedelmű munka kiterjedt forrástanulmányok alapján (minden bizonnyal a szerző nemrég megjelent kiváló levéltár-ismertetője szolgált mostani munkájához mintegy előtanulmányul) a maga teljességében mutatja be a zentai zsidóság életét a 18. századi kezdetektől a tragikus végig, a második világháborús pusztulásig, amelyből a mintegy 15%-nyi túlélő számára sem volt már gyakorlatilag (közösségi) feltámadás. A zentai zsidóság története megközelítésmódja - a korábbi felekezeti-hitközségtörténeti feldolgozásokkal ellentétben (bár ezeket az aspektusokat sem hanyagolja el) - elsősorban társadalom- és gazdaságtörténeti. Pejin a könyv 9 fejezetében részletesen foglalkozik a zentai zsidóknak a befogadó közeg életében betöltött szerepével; az itteni zsidóság (szociális) struktúrájával, társadalmi befogadottságával, lakóhelyi elhelyezkedésével, értelmiségi szerepvállalásával stb. A tanulmány nagy érdeme, hogy mindezt mindvégig szélesebb összefüggéseiben vizsgálja, sohasem feledkezik meg a tágabb magyarországi (és magyarországi zsidó) háttér és összefüggések bemutatásáról.
A munka talán legértékesebb, de mindenképpen legizgalmasabb része az utolsó négy fejezet, amelyeknél a szerző a saját munkáján kívül gyakorlatilag semmi előzményre sem támaszkodhatott: a zentai zsidóság életének bemutatása az első világháborút követő impériumváltástól a soáig. (Szakmai felkészültsége és ezen munkája alapján Pejin Attilától várható az egész térség zsidósága történetének egységes, monografikus feldolgozása; csak bízhatunk benne, hogy a szerző mihamarabb folytatja munkáját.)
Pejin Attila zentai zsidó monográfiája a tudományosság minden igényét kielégíti; részletes forrásjegyzék, bibliográfia, kronológia, illusztrációs jegyzék, valamint terjedelmes függelék segíti a további kutatást.
Dr. Haraszti György Vissza

Tartalom

Előszó5
Bevezetés7
A zsidóság letelepedése Zentán a 18. század utolsó évtizedeiben9
Források9
Avarok, kabarok, zsidók...10
A zsidóság megjelenése az újkori Bácskában13
A Tiszai korona-kerület zsidósága15
II. József türelmi rendelete16
Az új környezet: Zenta16
Az első zsidók ideiglenesen Zentán20
A laza közösségtől a szervezett K'hiláig (1797-1867)25
Ideiglenes vagy végleges haza?25
A befogadás28
Foglalkozásbeli váltás34
Zsidó közösségi élet Zentán a 19. század első felében36
A zentai zsidóság 1848/49-ben38
Osztrák abszolutizmus, szerb vajdaság, magyar provizórium, zsidó sors42
A begyökerezés kora44
A társadalmi befogadás problémája49
Politikai község helyett hitközség52
Az aranykor (1867-1918)57
A kiegyezések kora57
Az új lehetőségek városa60
A zentai zsidóság foglalkozásbeli differenciálódása66
A társadalmi beilleszkedés zentai kísérlete97
Lakóhelyi elhelyezkedés97
Az elemi népiskola kérdése98
Politikus vagy apolitikus zsidóság?100
Interetnikai és -konfesszionális társadalmi élet102
Névmagyarosítás, vegyesházasság, aposztázia105
A zentai zsidóság és az első világháború110
Az antiszemitizmus megnyilvánulási formái Zentán111
Tiszaeszlár és Zenta112
A zentai sajtó antiszemitizmusa115
Antiszemita politikusok Zentán118
A zentai folklór zsidóképe119
A másság. Zsidó etnikai-felekezeti intézményrendszer Zentán az I. világháború végéig125
Zsinagóga, imaház, imaszobák (minjánok)125
Zsinagógai komplexumok (épületegyüttesek) kialakulása130
Hitközségi szerveződés134
Hitközségi alkalmazottak137
A felekezeti oktatás különféle szintjei, formái139
Közösségi (felekezeti) egyesületek148
A temető161
Régi-új haza vagy ősújország?169
Az impériumváltás következményei169
A zentai zsidóság gazdasági szerepvállalása a megváltozott körülmények között170
Kereskedelem172
Ipar178
Pénzintézetek182
Az agrárreform és a zsidóság183
Zsidó értelmiség a két világháború közötti időszakban184
Új státus: nemzeti kisebbség185
Cionizmus zentai módra186
A revizionisták196
A baloldal198
Interetnikai kölcsönhatások 1941-ig203
A kettős kötődés problémája és a lojalitás kérdése203
Szerb és magyar antiszemitizmus205
Pozitív reflexiók209
A hagyományok továbbéltetése210
Zsidó etnikai-felekezeti intézményrendszer 1918 és 1941 között213
Az autonóm ortodox hitközség213
Az ortodox szefárd hitközség222
Kapcsolatok a két hitközség között230
A zentai zsidóság és a vészkorszak231
A visszatért Délvidék232
A diszkrimináció zentai példái238
A német megszállás és a deportálások241
A helybeli nem zsidók felelősségének kérdése243
Epilógus: a visszatérők244
Illusztrációk jegyzéke251
A könyvben előforduló rövidítések jegyzéke257
Levéltári fondok, múzeumi és könyvtári gyűjtemények257
Adatközlők260
Bibliográfia261
Függelék275
Az első világháborúban részt vett zentai zsidók névsora276
A vészkorszak zentai zsidó áldozatainak névsora287
Adler Gizella visszaemlékezése a deportálásra331
Zsidó ünnepekről, szokásokról335
Kronológia339
Héber, illetve jiddis fogalmak kisszótára345
Illusztrációk jegyzéke349
Névmutató353

Pejin Attila

Pejin Attila műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pejin Attila könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv