Városépítéstan

A városépítés története és elmélete/Egyetemi tankönyv

Szerző

Perényi Imre

Szerkesztő

Palojtay Béla

'Perényi Imre: Városépítéstan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	625 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 24 cm
ISBN:	963-17-2979-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal gazdagon illusztrálva. Tankönyvi szám: 44 443.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés	7
A városépítés története
Válogatott fejezetek a városépítés elméletének és gyakorlatának történetéből	11
A rabszolgatartó társadalmak városépítése	15
Az ókori Kelet városépítése	15
Az ókori Egyiptom városépítése	16
Városépítés Elő-Ázsia és Ázsia területén	22
A korszak városépítésének főbb jellemvonásai	26
Az ókori görög városépítés	28
Az égei világ és a korai görög kultúrák városépítése	29
A klasszikus és hellenisztikus korszak városépítése	32
A korszak városépítésének főbb jellemvonásai	39
Az ókori római városépítés	42
Városépítés a királyság és a köztársaság korában	43
A korszak városépítésének főbb jellemvonásai	54
A feudális társadalmak városépítése	61
Városépítés Európában a korai és fejlett feudalizmus korában	61
A városodás és a városépítés kezdete Európában a korai feudalizmus idején	62
Városépítése Németország területén a fejlett feudalizmus korában	70
A korszak városépítésének főbb jellemvonási	82
Városépítés Európában a késő feudalizmus korában	85
Eszményi várostervek, városelméletek	86
A reneszánsz és barokk korszak városépítése Olaszországban	91
Az abszolutizmus korának városépítése Franciaországban	100
Az egyesített orosz állam városépítése	109
A korszak városépítésének főbb jellemvonásai	118
Az Európán kívüli területeken folyó városépítés a feualizmus korában	124
Szemelvények az iszlám országok városépítéséből	124
Városépítés Kína területén	128
A kapitalista és a szocialista társadalmak városépítése	135
Városépítés a kapitalizmus kifejlődésének idején	136
Városépítés Európában	136
Városépítés az Európán kívüli területeken	156
Az utópista szocialisták városutópiái és kísérletei	167
A korszak városépítésének főbb jellemvonásai	171
A két világháború közötti városépítési törekvések polarizációja	173
A Garden Citytől a Greater London Planig	174
A "Cité Industrielle"-től az Athéni Chartáig	180
Az oroszországi avantgarde útkereséseitől a szocialista városépítés kezdetéig	184
A második világháború utáni városépítés elméleti irányzata és gyakorlata	194
A nyugat-európai kapitalista országok városépítése	194
A kelet-európai szocialista országok városépítése	214
Szemelvények az Európán kívüli területeken folyó városépítésből	228
Városépítés Magyarországon	241
A honfoglalás előtti városépítés Magyarország területén	241
A feudalizmus korának városépítése	245
A városépítés kezdete és virágzása	245
Városépítés a török hódoltság idején	254
A XVIII. századi Magyarország városépítése	260
A kapitalizmus és az épülő új társadalom városépítése	265
Városépítés a kapitalizmus kezdetén	265
Városépítés a kapitalizmus kifejlődésének idején	169
A századfordulótól a második világháborúig	281
A szocialista városépítés kezdete	285
A városépítés elmélete
A településtervezés alapelvei és módszerei	297
Népesség és település	301
A népesség eloszlása, a települési rend kialakítása	301
A társadalmi gazdasági fejlődés és hatása a településre	302
A népgazdasági tervezés és területfejlesztés	305
A népesség jelenlegi elhelyezkedése és a településhálózat jövőbeli elvi-strukturális rendszere	306
A magyarországi településhálózat és fejlesztésének koncepciója	308
Régió és regionális tervezés	320
A régió ismérvei és a regionális tájbeosztás	320
A regionális tervezés célkitűzései és feladatai	321
A regionális tervezés alapelvei	322
A város területének kiválasztása, előkészítése és a tervezés rendje	324
A város területének kiválasztása	324
A város területének építésre alkalmassá tétele	330
A településtervezés menete	332
A városszerkezet
A város funkcionális alapelrendezése	335
A város területi egységei	336
A város hálózati rendszerei	339
A város és környéke	341
A település jellegéből adódó követelmények	344
A városépítés esztétikai feltételei	349
A város és a táj kapcsolata	350
A városalaprajzi rendszerek	354
A város morfológiai (alaktani) felépítése	359
A városépítés ökonómiai vetületei	362
A város racionális nagyságrendje	363
A városi területfelhasználás hatékonysága	367
Az építés optimális sorrendje	368
A települések rekonstrukciója	369
A rekonstrukcióra való érettség	369
A városi rekonstrukciós feladatok és azok összefüggései	371
A falusi jellegű települések rekonstrukciója	374
A városi közlekedés	377
Az úthálózat és a közúti közlekedés	380
A városi utak osztályozása és a tervezés alapelvei	382
Az utak keresztmetszete, vízszintes és magassági vonalvezetése	387
Városi közúti csomópontok	391
Gépjárművek várakozó- és tárolóhelyei, üzemanyagtöltő állomások	398
A gyalogosforgalom létesítményei	402
A tömegközlekedési eszközök pályái és egyéb közúti létesítményei	406
A távolásági közlekedés létesítményei a városban	408
Autóbusz-végállomások	409
Vasúti pályák és állomások	410
Kikötők és repülőterek	416
A városi tömegközlekedés	419
A forgalom megoszlása	420
A tömegközlekedési ellátosság	421
A városi tömegközlekedés eszközei	423
A város lakóterülete	429
A lakóépületek elhelyezése és csoportosítása	429
A lakóépületek elhelyezését befolyásoló tényezők	430
A családiházas-telkes beépítésű területek	438
A több lakásos házakkal beépülő területek	445
A lakóépületek környezete	451
A terület optimális kialakításának mérőszámai	454
A közintézmény-hálózat és a lakóterület középületei	456
A közintézmény-hálózat kialakítása	456
A gyermekvédelmi, oktatási, testnevelési és kulturális intézmények	458
A kereskedelmi-szolgáltatási-közétkeztetési intézemények	462
Gyógyítási és egyéb intézmények	465
A város lakóterületének kialakítása	466
A lakóterület övezeti rendszere	467
A lakóterületi területi-hálózati egységek rendszere	469
A lakóterület területi-hálózati egységei	474
A lakóterület rekonstrukciója	483
A lakóterület szerkezetének korszerűsítése	484
Az elavult lakóterület átépítése	485
Az elavult, falusi jellegű területek korszerűsítése	487
Ipari létesítények a város területén	491
Az ipari létesítmények a város területén	491
Az ipari létesítmények fogalomköre és elhelyezésük feltételei	491
Az ipari terület helyének kiválasztása	495
Az ipari terület elrendezése	498
A városi közüzemek, közraktárak és közművek	505
Közüzemek méretezése és elhelyezése	506
Közraktárak méretezése és elhelyezése	507
Közműhálózatok és létesítményeik	508
Az iparral összefüggő rekonstrukciós feladatok	514
Meglevő ipari területek rendezése	514
Az ipar elhelyezése vegyes felhasználású területen	517
A város központja	521
A városközpont funkcionális felépítése	521
A városközpont tartalma és szerepköre	521
A városközpontot alkotó elemek	522
A városközpont szerkezete	524
A városközpont esztétikai kialakítása	536
A városközpont esztétikai kialakítása	536
A városközpont térbeli rendjének alapfeltételei	538
Az út- és térformálás	542
Az emlékművek és az utcabútorok	546
A fény- és színhatás	550
A városközpont rekonstrukciója és védelme	553
A városközpont átépítése	554
A nagyvárosi központrendszerek kialakítása	563
A történelmi városközpont védelme	572
A város zöldterületei	579
A város zöldterületi rendszere	579
A zöldfelületek rendeltetése a városban	580
A város zöldterületi rendszere	581
A pihenés-üdülés és környezete	584
A város zöldterületi egységei	587
A város korlátlan közhasználatú zöldterületei	587
A város környékén levő zöldterületek	600
Az üdülőterületek	604
A városi zöldterületek kialakítása	611
A terepalakítás, az utak és a terek	611
A növényanyag és a víz	612
A kert berendezése és fölszerelése	615
Irodalmi tájékoztató	617