Előszó
Be kell vallanom, hogy e könyv megírásakor ellentétes érzelmek viaskodtak bennem. Örültem annak a lehetőségnek, hogy az óvoda belső lényegi szakmai kérdéseit, ezek összefüggéseit, történéseit saját tapasztalatom alapján vizsgálhatom. Bemutathatom azokat az általam fontosnak tartott tényezőket, amelyek segítséget nyújthatnak az óvodavezető számára ahhoz, hogy ezeket végiggondolva értelmezze saját helyét, helyzetét, lehetőségeit és eszköztárát a nevelőtestület szakmai irányításában, vezetésében.
Minden vezető szeretne eredményesen dolgozni.
De hogyan lehet ezt elérni?
E kötet írása közben mindvégig törekedtem ennek a kérdésnek a megválaszolására. Ezért az olvasót arra kérem, tekintse a kötetet az óvodaügyben 33 évet eltöltött, az életpályámon megszerzett tapasztalataim szintézisének, amellyel segítséget kívánok adni kollégáimnak.
A kérdés számtalan! Mikor ér rá a vezetőóvónő szakmai kérdésekkel foglalkozni? Hogyan tegye ezt a pedagógiai önállóság megsértése nélkül? Mekkora a veszélye a beavatkozásnak? Mitől fejlődik szakmailag a tantestület? Kimarad vagy elmarad a fejlődésben? Fennmarad-e a vezető ezekben a folyamatokban? Ki és mi segíthet a vezetőnek a szakmai irányító tevékenységében? A kérdések sora, gondolom, vég nélkül folytatható!
Ebben a kötetben vállalkozom a kimondott és a meg nem fogalmazott kérdések megválaszolására.
Az óvodák szakmai fejlesztésének tényezői - az egyszerűség kedvéért - két fő csoportra oszthatók aszerint, hogy milyen irányból közelítjük meg a kérdést. így beszélhetünk külső és belső tényezőkről.
A kötet első részében a külső tényezőkkel foglalkozom: így az óvodai felügyelettel, a szaktanácsadással, a speciális területek szakértőivel (a mentorokkal), továbbá bemutatom az óvodák szakmai irányításának rövid történetét, s egy kísérlet néhány tanulságát abból a célból, hogy a jelen helyzet problémái könnyebben értelmezhetőek legyenek. Mivel az óvoda elsőszámú „szakfelügyelője" a vezető, a történeti és kísérleti tapasztalatok döntéseinek mérlegeléséhez támpontokat, esetleg módszert kínálhatnak.
A kötet második részében az óvodák fejlesztésének belső tényezőit veszem számba. Megvizsgálom a szakmai fejlesztés fogalmát, értelmezem az óvoda szerkezetéből adódó és szervezetében működő résztvevők lehetőségeit, teendőit, szervezeti formáit: a „mit tegyünk" és a „hogyan tegyük" oldalról. Ide tartoznak a pedagógiai dokumentumok kérdései (a nevelési program, a helyi program készítése, a gyermekcsoport nevelési és fejlesztési programja, az óvoda pedagógiai működési terve, a szülői tájékoztatók stb.). Ismertetem a mérési technikák óvodai alkalmazásának lehetőségeit és veszélyeit is. Végezetül - a teljesség igénye nélkül - bemutatok néhány olyan eredményes vezetői módszert, amely az óvoda szakmai fejlesztésében hasznosítható.
Vissza