Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785

Előszó

Győr Megyei Jogú Város Levéltára - számos felbecsülhetetlen történeti dokumentuma között - szinte hiánytalanul megőrizte az első magyarországi népszámlálásnak, a városra vonatkozó eredeti, egyéni, háztartásra, családra vonatkozó adatokat tartalmazó úgynevezett família lapjait is. Ezek a házak, háztartások, lakások és lakosok adatait rögzítő „Egy Házra, és Famíliára tartozó különös Táblák" adták az 1784-1787. évi népszámlálás adatfelvételi alapját. Ezek az ívek képezték az összeírás legértékesebb részét, mivel olyan adatokat is tartalmaztak - vagy azok belőlük kikövetkeztethetők voltak - amelyek alapvető fontosságúak a népességi és társadalmi szerkezet megismeréséhez. Az alapadatok 1784-1785-ös felvétele után azok ellenőrzése és frissítése hivatalosan 1787-ig tartott, de Újváros esetében még 1788-as adatokat is ismerünk. Mivel az egyes adatfelvételi lapok jelentőségét még a tisztviselők többsége sem volt képes felismerni, az ívek túlnyomó részét a revíziók abbahagyása után kidobták. így Győrön kívül csak Székesfehérvár, Debrecen és Eperjes egykori szabad királyi városok, illetve Dunapataj mezőváros és két falu - Nyergesújfalu, Felnémet - família ívei maradtak fenn. A népszámlálással kapcsolatos kutatások ezért - néhány kísérlettől eltekintve - alapvetően csak a famílialapok-, városrészek-, városok-, megyék soros összesítőire, illetve a regionális és országos főösszesítőkre támaszkodhattak. Az összesítőkből nyert adatok - bár pontosnak látszanak - nem mindig megfelelőek a kisebb lélekszámú, vagy speciális társadalomszerkezetű, illetve sajátos települési viszonyokkal bíró közösségek kutatásának esetében.4 Ezért is alapvető fontosságú a győri - jelen esetben az újvárosi - família lapok közzététele. Vissza