Perlrott-Csaba Vilmos festőművész emlékkiállítása

Előszó

"Mintha időnként újra meg újra előlről kezdené művészetét..." írta az ötvenes éveit járó Perlott-Csabáról Kassák Lajos. A műveiben folytonosan újjászülető festő fél évszázadot átívelő, rendkívül gazdag művészpályája az új magyar festészet törekvéseinek egyik legjellemzőbb példatára.
Perlrott 1880. február 2-án született Békéscsabán. A csabai óramester fia nem akarja folytatni apja mesterségét, kezdettől fogva a művészet vonzotta. 1899-ben Pestre utazik, először hegedülni tanul, statisztál, színiiskolába jár, majd 1903-tól a Fővárosi Iparrajz Iskola stúdiumait látogatja. 1904. májusában már Koszta Józsefnél, első mesterénél tanul festeni Abonyban, aki rövidesen Nagybányára küldi. Itt Iványi Grünwald Béla tanítványa lesz. 1905-ben festett "Cigányok" című képe felkelti a nagybányai iskola vezető mesterének, Ferenczy Károlynak figyelmét is. Ferenczy ösztöndíjat szerez a fiatal festő számára. Perlrott Párizsba utazik, beiratkozoik a Julien Akadémiára és Jean Paul Laurensnál tanul tovább.
A század elejének forrongó művészetét a kiállításokon ismeri meg. Hamarosan Cézanne lenyűgözően építkező, monumentális művészete, Gauguin és Van Gogh dekoratív színei és az impresszionisták után fellépő Vadak, Fauves-csoport hatása alá kerül. Vezérünkben, Henri Matisse személyében Perlrott új mestert talál. Önéletrajzában írja: "Matisse volt az, aki döntő hatással lett jövő fejlődésemre. 1906 őszén otthagytam a Julien Akadémiát és hatodmagammal megnyitottuk az első Matiesse-iskolát, a rue de Sévresben, egy volt kolostor földszintjén... Hivalkodás nélkül elmondhatom, hogy kedvenc tanítványa voltam, sok mindenben támogatott. Azok közé a kegyeltjei közé tartoztam, akiket minden héten meghívott műtermébe, ahol megmagyarázta beállított csendéleteit, s ezek az elméleti oktatások voltak a leghasznosabbak a mi részünkre." Vissza