Pest-Budai hivatali utasítások a XVIII. században

Fülszöveg

A magyar várostörténet irodalmában eddig ismeretlen műfajt képvisel Budapest Főváros Levéltárának legújabb kiadványa. A XVIII. századi budai és pesti hivatali tudósításokból gyűjti össze a legfontosabbakat és legérdekesebbeket. A két városban megjelenő királyi biztosok időnként átfogó szabályokat bocsátottak ki, amelyek a lakosság erényes magatartásától kezdve az éjjeliőrök számáig részletesen szabályozták a polgárok és más városlakók életét.
Ez azonban ritkán történet meg. A mindennapok során a leggazdagabb iparosokból, kereskedőkből és jogászokból álló városi tanács, a magisztrátus írta elő, mire kötelesek az általa kinevezett tisztviselők. A két város vezetőit: a budai polgármestert, a pesti bírót,a tanácsosokat esküvel kötelezték királyhűségre, pártatlanságra, az igazság kiszolgálására, de a tisztviselőknek és alsóbbrangú beosztottaknak is utasítást adtak. Ilyet kapott a polgárság képviselője,a választott község és vezetője, a szószóló, ilyet a tanács apparátusának néhány tagja: a szindikátus (jegyző), a levéltáros és a kancellisták.
Felvonul a kötetben a főkamarás, az alkamarás, az adószedő, a számvizsgáló, a kórház és a szegényház gondnoka, az árvaszámtartó, a telekhivatal vezetője, az egyházgondnok, a bíró és az ügyész, segédeikkel és beosztottaikkal együtt, egészen a strázsamesterig és a városi darabontokig. Megfigyelhetjük, hogyan ellenőrizték a szőlőmunkások munkaidejének jó kihasználását a kerülők és a csőszök. A piacbíró utasításából elénk tárul a régi pesti vásárok színes élete. A két kisváros terjeszkedésének jelei a külvárosi bírák és esküdtek utasításai, legkorábban a két tabáni községnél, utóbb a pesti külvárosban, amely a század derekán Józsefvárosra és Terézvárosra bomlik.
A kötet történészek, jogászok, szociológusok, tanárok, diákok, a helytörténeti szakkörök tagjai és a főváros múltjai iránt érdeklődők számára hasznos forrásgyűjtemény. Vissza