Pest-budai ötvösség a 19. században

Előszó

A XVIII, század végére Buda és Pest életében jelentős változások történtek. Buda - II. József intézkedései eredményeként - az ország közigazgatási, Pest városa pedig - földrajzi helyzetéből eredően - a magyar kereskedelem központja lett. A két város együttes lélekszámát tekintve az ország legnépesebb települése volt. A további fejlődés lehetőségei részben biztosítottnak látszottak. II. József egy évtizedes uralmát viszont politikailag és gazdaságilag igen súlyos korszak követte, ugyanis Ferenc császár gazdaságpolitikája a magyar ipar és kereskedelem teljes elnyomására, a megindult fejlődés elsorvasztására irányult. A gazdasági életben, elsősorban a mezőgazdaságban elindult lassú változás azonban megállithatatlanná vált. A tőkés termelés csiráiban Magyarországon is megjelent.
Gazdasági téren a két város fellendülése változatlanul a kereskedelemtől függött. Ezért a XVIII. század végén és a XIX. század elején is Pest és Buda városa a gazdasági kibontakozás lehetőségeit keresve elsősorban a kereskedelem kérdését kivánta megoldani. E törekvés reális alapja a napóleoni háborúk alatti konjunktura, illetve a szárazföldi zárlat teremtette fejlődés volt. A kontinentális zárlat vetette meg alapját Pest gazdagságának, a pesti kereskedelem rohamos fejlődésének és szerkezeti átalakulásának, amelyet a francia háborúkat követő agrár- és hitelválság sem tudott alapjaiban megingatni. Pest városa a század elejétől rohamosan elindult a nagyvárossá fejlődés utján, amihez képest Buda elmaradt.
Vissza