Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I-II.

Szerkesztő

'Horváth M. Ferenc: Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I-II. ' összes példány

Kiadó:	Pest Megyei Levéltár
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	1.298 oldal
Sorozatcím:	Pest megye múltjából
Kötetszám:	8/1-2.
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7235-21-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A XVIII. századi hazai összeírások fő célja az adóztatás célszerű megszervezése. A legfontosabb adó e korszakban a hadiadó, leggyakrabban használt nevén contributio, melynek feladata a század elején megszervezett állandó hadsereg fenntartása. A hadiadó meghatározott évi összegét az országgyűlés szavazta meg. Az összeget csakis az országgyűlésnek volt joga megváltoztatni. Az országgyűlés feladata volt az is, hogy a megszavazott hadiadót szétossza az adóigazgatás szervei: a megyék, városok, kerületek között. Ezt a felosztást nevezték repartitio portarum-nak, A puszták ekkor már nem az adózók tényleges pusztáit, telkeit jelentették, mint korábban, hanem az adóigazgatás számítási egységei voltak. E változás valószínűleg a XVII. század második felében történt. Az ország portáit mint az adóalap egységeit a török által meg nem szállt megyékben 1647-ben, a megszállt megyékben pedig a török kiverése után 1696-ban írták össze utoljára. Az ekkor összeírt portaszámokat ezután mint adóelosztási kulcsszámokat használták. A megszavazott hadiadó összegét elosztották a portaszámokkal s így kapták meg az egy portára eső összeget. A megyék, városok vagy adózási kerületek ennek az összegnek a porták száma szerinti többszörösét voltak kötelesek kifizetni. A megyék, városok, kerületek portaszáma nem maradt változatlan. Az adózók anyagi helyzetének, adózóképességének változása szerint a hatóságok időnként megváltoztatták. A portaszámok e megváltoztatását nevezték rectificatio portarum-nak, E kényes üggyel nem az országgyűlés, hanem a rendek részéről a nádori concursus, az uralkodó részéről a helytartótanács foglalkozott. A nádori concursusok a nádor által összehívott rendi gyűlések voltak. A nádor az országgyűlések közti években többször is összehívatta ezeket. A helytartótanács az uralkodó országos kormányhatósága volt, mely 1724- ben Pozsonyban kezdte meg működését. Ennek hatáskörébe tartozott az adóigazgatás is. Valószínű, hogy a porták elosztásában a helytartótanács szerepe volt fontosabb, különösen az 1720-as években, mikor annak elnöke a nádor volt. A végső döntés a császári udvarban történt. A vármegyék, városok, kerületek a rájuk eső hadiadót maguk vetették ki a területükön élő adózókra, s maguk hajtották be azoktól. A megyékben a kivetés úgy történt, hogy a megye a portákat, illetőleg a portáknak megfelelő összeget elosztotta a megyében fekvő adózó helységek között. A helységek vezetői az adózóképesség alapján vetették ki az adót az egyes lakosokra. Az adót maguk hajtották be és fizették a megye hadipénztárába. A megyék a hadiadóval együtt vetették ki a helységekre a saját költségeik fedezésére szolgáló, önmaguk által meghatározott házi adót is. Ezt a helységek elöljárói a hadiadóval együtt állapították meg és hajtották be, majd a megye házipénztárába fizették be. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Előszó 9
Összeírt községek
1. Monostor (Szigetmonostor) 15
2. Pócsmegyer 21
3. Tótfalu (Tahitótfalu) 27
4. Bogdány (Dunabogdány) 35
5. Visegrád 47
6. Szentlászló (Pilisszentlászló) 53
7. Szentendre 59
8. Kalász (Budakalász) 81
9. Pomáz 87
10. Csobánka 97
11. Borosjenő (Pilisborosjenő) 103
12. Üröm 111
13. Szántó (Pilisszántó) 117
14. Vörösvár (Pilisvörösvár) 125
15. Solymár 135
16. Hidegkút (Budapest, II/a - Pesthidegkút) 143
17. Óbuda (Budapest) 149
18. Csaba (Piliscsaba) 167
19. Szentivány (Pilisszentiván) 173
20. Tinnye 177
21. Tök 183
22. Zsámbék 191
23. Jenő (Budajenő) 209
24. Kovácsi (Nagykovácsi) 215
25. Páty 223
26. Bia (Biatorbágy) 231
27. Torbágy (Biatorbágy) 239
28. Budakeszi 247
29. Budaörs 255
30. Törökbálint 261
31. Tétény (Budapest, XXII.) 269
32. Csepel (Budapest, XXI.) 275
33. Szigetszentmiklós 281
34. Tököl 293
35. Csép (Szigetcsép) 301
36. Szentmárton (Szigetszentmárton) 307
37. Újfalu (Szigetújfalu) 311
38. Becse (Szigetbecse) 315
39. Makád 321
40. Lórév 329
41. Ráckeve 335
42. Pereg (Kiskunlacháza) 355
43. Taksony 361
44. Haraszti (Dunaharaszti) 367
45. Ócsa 375
46. Sári (Dabas) 385
47. Irsa (Albertirsa) 391
48. Alberti (Albertirsa) 395
49. Pilis 403
50. Pánd 409
51. Bicske (Tápióbicske) 415
52. Ság (Tápióság) 421
53. Szecső (Tápiószecső) 425
54. Kóka 431
55. Tótalmás (Tóalmás) 441
56. Szentlőrinckáta 449
57. Szentmártonkáta 455
58. Nagykáta 465
59. Szele (Tápiószele) 475
60. Jánoshida (Jász-Nagykun-Szolnok m.). 479
61. Rékas (Zagyvarékas, Jász-Nagykun-Szolnok m.) 485
62. Abony 491
63. Cegléd 497
64. Alsónémedi 515
65. Kőrös (Nagykőrös) 521
66. Kecskemét (Bács-Kiskun m.) 555
67. Tószeg (Jász-Nagykun-Szolnok m.) 599
68. Kécske (Tiszakécske, Bács-Kiskun m.) 605
69. Alsó Alpár (Tiszaalpár, Bács-Kiskun m.) 611
70. Izsák (Bács-Kiskun m.) 615
71. Dömsöd 621
72. Dab (Dömsöd) 637
73. Tass (Bács-Kiskun m.) 647
74. Szalkszentmárton (Bács-Kiskun m.) 655
75. Vecse (Dunavecse, Bács-Kiskun m.) 663
76. Apostag (Bács-Kiskun m.) 675
77. Egyháza (Dunaegyháza (Bács-Kiskun m.) 681
78. Solt (Bács-Kiskun m.) 685
79. Kisharta (Harta, Bács-Kiskun m.) 697
80. Kiskőrös (Bács-Kiskun m.) 703
81. Akasztó (Bács-Kiskun m.) 709
82. Ordas (Bács-Kiskun m.) 715
83. Lak (Géderlak, Bács-Kiskun m.) 721
84. Szentbenedek (Dunaszentbenedek, Bács-Kiskun m.) 725
85. Pataj (Dunapataj, Bács-Kiskun m.) 729
86. Uszod (Úszód, Bács-Kiskun m.) 745
87. Foktő (Bács-Kiskun m.) 749
88. Battya (Bátya, Bács-Kiskun m.) 755
89. Kalocsa (Bács-Kiskun m.) 767
90. Miske (Bács-Kiskun m.) 769
91. Fajsz (Bács-Kiskun m.) 775
92. Bogyiszló (Tolna m.) 781
93. Dusnok (Bács-Kiskun m.) 785
94. Sükösd (Bács-Kiskun m.) 789
95. Csanád (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m.) 795
96. Kákony (Baja, Bács-Kiskun m.) 801
97. Pandúr (Baja, Bács-Kiskun m.) 805
98. Szeremlye (Szeremle, Bács-Kiskun m.) 809
99. Nádudvar (Nemesnádudvar, Bács-Kiskun m.) 815
100. Hajós (Bács-Kiskun m.) 821
101. Vác 829
102. Kis Vác (Vác) 855
103. Duka (Vácduka) 863
104. Sződ 867
105. Csömör 875
106. Mogyoród 881
107. Hartyán (Váchartyán) 887
108. Bottyán (Őrbottyán) 893
109. Kisszentmiklós (Őrbottyán) 899
110. Veresegyház 905
111. Szada 917
112. Kisnémedi 927
113. Csaba (Budapest, XVII. - Rákoscsaba) 933
114. Pécel 941
115. Kerepes 949
116. Felső Tarcsa (Kistarcsa) 957
117. Csíktarcsa (Nagytarcsa) 961
118. Keresztúr (Budapest, XVII. - Rákoskeresztúr) 967
119. Cinkota (Budapest, XVI. - Cinkota) 973
120. Dunakeszi 981
121. Bag 987
122. Domony 993
123. Zsidó (Vácegres) 999
124. Mácsa (Galgamácsa) 1007
125. Kisújfalu (Váckisújfalu) 1015
126. Tótgyörk (Galgagyörk) 1021
127. Püspökhatvan 1027
128. Acsa 1033
129. Csővár 1043
130. Szilágy (Püspökszilágy) 1049
131. Fót 1055
132. Palota (Budapest, XV. - Rákospalota) 1065
133. Monor 1073
134. Üllő 1087
135. Bénye 1097
136. Úri 1105
137. Gomba 1115
138. Káva 1123
139. Gyömrő 1127
140. Ecser 1133
141. Maglód 1139
142. Mende 1149
143. Süly (Sülysáp) 1153
144. Tápiósáp (Sülysáp) 1163
145. Isaszeg 1171
146. Gödöllő 1183
147. Valkó 1193
148. Szentlászló (Vácszentlászló) 1201
149. Dány 1207
150. Zsámbok 1213
151. Tura 1221
152. Boldog (Heves m.) 1229
153. Verseg 1235
154. Aszód 1241
155. Hévíz (Galgahévíz) 1251
156. Hévízgyörk 1259
Függelék - Egykor Nógrád, ma Pest megyéhez tartozó községek
1. Penc 1269
2. Rád 1273
3. Kosd 1277
4. Verőce 1285
5. Kisoroszi 1291
Képek jegyzéke 1295

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem