Babits Mihály világa

Fülszöveg

A Babits-centenárium évében - mintegy elébe vágva az eseményeknek - 1983. február 1-én tudományos tanácskozást szervezett Kaposvár város tanácsának művelődésügyi osztálya a Somogy kulturális folyóirat, a megyei múzeumigazgatóság, és a könyvtár támogatásával.
A tanácskozásra Babits-kutatókat, illetve az életmű jó ismerőit hívták meg. Az előadók és témáik a következők voltak: Laczkó András: Babits és Rippl-Rónai; Péter László: Babits és Juhász; Pók Lajos: Babits indulása és a Babits-kritika; Pomogáts Béla: Babits és Erdély; Rádics Károly: Babits Mihály, a Nyugat szerkesztője; Rónay László: Babits Mihály, a regényíró; Sipos Lajos: Egy versmodell és a költői pálya. Ezeknek az előadásoknak alapján került sor a Babits Mihály világa című tanulmánykötet megszerkesztésére.
A költő életművének továbbvitele, ébren tartása az irodalomtörténet egyik fontos feladata. Nemcsak az ilyen alkalmi tanácskozásokkal, hanem a mindennapokban is. Az utóbbihoz elengedhetetlen, hogy a tudományos ülésszak hallgatóságán túl a szélesebb olvasóközönséghez eljussanak az előadások.
Ismert, hogy a babitsi életmű mily sok félreértés forrása volt a kritikában és mily sok ellentmondás él még most is vele kapcsolatban. Az előadások, illetve a tanulmányok az életpálya és a mű jó néhány kapcsolódási pontját új megvilágításba helyezik. Például a Rippl-Rónaival való barátságot vagy az erdélyi irodalom iránti érdeklődést eddig eléggé periférikusán kezelték. Babits és Juhász Gyula barátságát, valamint a Babits-kritikát új megközelítéssel foglalták össze a kutatók.
Ezért vállalkozott örömmel Kaposvár város tanácsa és a megyei múzeumigazgatóság a tanulmánykötet megjelentetésére. Vissza