Szegedi Műhely 2005/4

Előszó

Részlet a könyvből:
"A felsőoktatási levéltárak szerepe
a hazai egyetemtörténeti kutatásokban
A különféle összefoglaló történeti vagy más jellegű tudománytörténeti, biográfiai munkákat forgatva, jegyzetapparátusaikat vizsgálva, szinte csak elvétve találunk egyetemi levéltári vagy egyetemi iratanyagra utaló jelzeteket. Ezért fontosnak tartom e közgyűjteménytípus általános bemutatását, az egyetemi iratgyűjteményekben őrzött iratok típusainak ismertetését.
A magyarországi egyetemtörténet első ismert és általában elfogadott dokumentuma IV. László király 1276. november 18-án kelt oklevele, amelyben a veszprémi káptalani iskoláról mint a párizsi egyetemhez hasonlóról emlékezett meg. Ez a kezdet bizonytalannak látszik, több adatunk maradt azonban fönn a 14. századtól kezdődő hazai egyetemalapításokról. Az első alapítás a Nagy Lajos-féle pécsi 1367-ben, a második a Zsigmondhoz fűződő óbudai 1395-ben, a harmadik pedig a Mátyás létrehozta pozsonyi 1467-ben. Hosszabb-rövidebb működés után mindegyik jogutód nélkül megszűnt. Pedig az említett magyarországi egyetemekkel csaknem egy időben alapított más közép-európai univerzitások (1348: Prága; 1364: Krakkó; 1365: Bécs) napjainkig szinte folyamatosan működnek. Hazánkban az első hosszú távon fönnmaradt alapítás, a nagyszombati egyetem (1635), Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek nevéhez fűződik. Bár különféle felsőoktatási intézmények ezután is alakultak, a következő egyetemi rangú intézmény 1871-ben a József Nádor Műegyetem, majd 1872-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem. Ezekben az intézményekben, beleértve a többi felsőfokú tanintézetet (akadémiákat, főiskolákat), csak a 20. század első-középső harmadára gyűlt össze annyi iratanyag, amennyi a levéltári rendezést és rendszerezést megkívánta.
Először Békefi Rémig budapesti bölcsészkari tanár dolgozott ki egyetemi levéltári tervet 1911-ben, de elképzelése nem vált valóra. így nem véletlen, hogy szűk négy évtizeddel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem történeti iratanyagának egy részét a Magyar Országos Levéltárba szállították, és ott 1956 őszén lövedék okozta tűzben elégett. Az iratpusztulás után az egyetemen gyűjtötték össze a levéltári anyagot, s 1958-ban megalapították az első egyetemi levéltárat. A további levéltár-alapításokra még sokáig kellett várni. Az 1970-es évektől figyelhető meg tudatos törekvés a történeti értékű iratok összegyűjtésére, rendezésére s helyben tartására. 1975-ben a budapesti műszaki egyetemen megjelent az első egyetemi levéltári segédlet: a kutatást segítő repertórium..."
Vissza