| A magyarság élettörténetének vázlata 1849-ig | |
| A nomád államtól a demokratikus királyságig | 3 |
| A nomád-állam | |
| A szentistváni monarchia | |
| Szent István rendszerének bomlása | |
| A magyar feudalizmus | |
| A magyar hűbériség nem képes szervezni a nemzetet a török ellen | |
| A magyar állam összeomlása | |
| A magyarság heroikus erőfeszítései létfenntartásáért és államisága helyreállításáért | |
| Keleti vagy nyugati orientáció? | |
| A török-német egyensúlyozási politika véget ér | |
| Magyarország, mint a Habsburg-monarchia súlypontja | |
| A Habsburgok szociál- és kulturpolitikája | |
| A magyarság szembenáll a nemzetiségek koalíciójával és a császári hatalommal | |
| A szabadságharc bukása | |
| Világostól Trianonig | |
| Magyarország a császári összmonarchiában | 45 |
| Különbség az osztrák politika módszerében 1711 és 1849 után | |
| Az egységes Ausztria vezető államférfiai. A Bach-rendszer alkotásai és támaszai | |
| Az abszolút rendszer belső gyöngesége | |
| A magyarság ellenállásának frontjai: | 58 |
| Az ókonzervatívek | |
| A magyar középosztály passzív rezisztenciája | |
| Az emigráció | |
| Az abszolút rendszer belső és külső elszigetelődése | |
| Az egységes császári abszolutizmus összeomlása | |
| Kísérlet a 47-es alkotmány visszaállításával | |
| Deák szerint a restitutio in integrum a 48-as törvények visszaállítása | |
| Az ókonzervatív kísérlet bukása; a provizórium | |
| Az emigráció tervei is összeomlanak | |
| A középnemesség anyagilag lejtőre jut | |
| A kiegyező hajlandóság fent is erősödik | |
| Deák nehéz helyzete 1865-ben. A kiegyezés a monarchia erőviszonyainak egyensúlyán épült fel | |
| Magyarország a kettős monarchiában és a hármas szövetségben | 81 |
| A kiegyezési mű zátonyai | |
| Az osztrák-szlávok ellenségei a magyar "szupremáciá"-nak | |
| "Revanche pour Sadova" | |
| A belső nehézségek: a pénzügyi helyzet; a Deák-párt dekadenciája | |
| Sennyey vagy Tisza Kálmán? | |
| Deák visszavonul. Tisza Kálmán a hatalom birtokában | |
| Lappangó ellentétek Andrássy és Tisza Kálmán politikai módszereiben | |
| A dualizmus látszólag megszilárdul | |
| A magyar értelmiség kiábrándul a kiegyezésből. A Hatvanhét dekadenciája. A Tisza rendszer válsága és bukása | |
| Az egyházpolitikai reformok | 98 |
| Ferenc József kedvetlenül enged a Wekerle-Szilágyi nyomásnak. Bánffy nemzetiségi és közjogi politikája | |
| Magyarország megünnepli ezeréves fennállásának ünnepét | |
| Az osztrák-magyar monarchia és a kiegyezési mű válsága | 109 |
| Ausztriában csak a 14. §-sal lehet fenntartani a dualizmust | |
| A szabadelvű párt süllyedése: az erőszak és a korrupció | |
| Bánffy irtó hadjárata a közép-pártok és a nemzetiségek ellen | |
| Az első nagy obstrukció | |
| A Széll-paktum: "jog, törvény, igazság" | |
| Surlódások a kormánypárti frakciók között. A Széll-kormány válsága: a katonai kérdés | |
| Az ellenzék nemzeti irányú követeléseinek teljesítésétől teszi függővé a felemelt újoncjavaslat megszavazását. Az ó-szabadelvűek palotaforradalma Széll ellen | |
| Az obstrukció célt ér: a felemelt újoncjavaslatot visszavonják. Khuen-Héderváry küldetése és bukása | |
| A szabadelvű párt belső széthullása | |
| A chlopy-i hadiparancs | |
| A szabadelvű párt katonai programot dolgoz ki az obstrukció ellensúlyozására | |
| A konfliktus a király és a nemzet viszályává élesedik | |
| Az "erős kéz" | |
| Apponyi kilép a kormánypártból. Az ugrai levél | |
| Apponyi újból megalakítja a nemzeti pártot, Bánffy szintén 67-es alapon az új-pártot. A november 18-i házszabálycsíny. Az ellenzéki szövetség proklamálja a nemzeti küzdelmet Tisza ellen. Apponyi a 48-as pártban | |
| A szabadelvű párt és Tisza István bukása | |
| A kiegyezés válságának okai | 125 |
| A zsidóság gazdasági és kulturális előnyomulása | |
| A szociáldemokrácia. A magyar polgári radikálisok | |
| A nemzetiségi kérdés, mint a magyar állam archimedesi pontja | |
| Elborul a monarchia külpolitikai égalja | |
| A nemzetiségek dulakodása Ausztriában | |
| Horvátországban összeomlik az unionista párt | |
| Ferenc József személye | |
| A császári és királyi hadsereg | |
| Az osztrák-magyar kapitalizmus | |
| A világháború előestéjén | 139 |
| Kísérletek a monarchia megmentésére | |
| Ferenc Ferdinánd politikája: a trializmus és a demokrácia. Tisza István gróf felfogása és módszere: az erő és a konzervatív gondolat kapcsolata | |
| Andrássy iránya és taktikája | |
| Az ellenzéki többség megindítja a nemzeti küzdelmet a magyar vezényszóért | |
| Imparlamentáris kormány alakul | |
| A "darabontok" | |
| A kormány a radikálisokkal és a szocialistákkal szövetkezik a koalíció ellen | |
| A vármegyei ellenállás ellankad | |
| Fabricius ezredes katonasága az országgyűlés üléstermében | |
| A bécsi paktum választójogi alapon | |
| A koalíció uralma | |
| Az alkotmánybiztosítékok és az iskolai törvények | |
| A koalíciós kormányzat zátonyai. A koalíció válságának elemei: a választójog, a katonai kérdés és az önálló bank | |
| A koalíció bukása. Az ó-hatvanhetes párt restaurálása | |
| A nemzeti munkapárt győzelme | 149 |
| A külpolitikai helyzet | |
| Bosznia annexiója | |
| A megtizedelt ellenzék új parlamenti harcra indul a katonai javaslatok ellen | |
| Kísérletek az obstrukció elszigetelésére. Merénylet Tisza ellen | |
| Désy panamavádja Lukács László ellen | |
| A törvényszék fölmenti Désyt | |
| Lukács bukása | |
| Tisza István gróf második kormányelnöksége | |
| A központi szövetség diplomáciai vereségei | |
| A balkáni háború | |
| A függetlenségi párt egy része az orosz-francia szövetség felé tájékozódik. Tisza tárgyalása a román komitéval | |
| A magyar történelmi pártok hibái | |
| A szarajevói merénylet | |
| A monarchia külpolitikájának felelőssége a világháborúért | |
| Tisza és a Berchtold-féle ultimátum | |
| Közép-Európa felbomlása és a történelmi Magyarország összeomlása | 185 |
| Kitör a világháború | |
| Az olasz semlegességi tárgyalások | |
| A pártközi béke meglazul, az ellenzék akciót kezd a kormány ellen | |
| Károlyi és csoportja elszakad a függetlenségi párt zömétől | |
| A közép-európai szövetség letöri Romániát | |
| A központi hatalmak és Wilson elnök békeakciója meghiúsul | |
| A korlátlan búvárhajóharc | |
| Amerika hadüzenete. Az orosz forradalom | |
| Tisza István bukása | |
| A választójogi kormány | |
| A fáradtság és gyöngülés jelei a monarchiában | |
| "Ausztria magtára és kaszárnyája" | |
| A választójogi küzdelem a magyar parlamenti pártok között | |
| A radikális blokk kiválik a kormányból | |
| Károlyi békepropagandája | |
| Béketárgyalás az orosz bolsevikokkal | |
| Wilson 14 pontja. A magyar szocialisták elszakadnak a nemzeti pártoktól | |
| Károlyi a forradalmi erők vezére | |
| Bulgária összeomlása | |
| Megindul az általános bomlás. "Ezt a háborút elvesztettük" | |
| Az összeomlás. Tisza István meggyilkolása | |
| A forradalmi kormány új fegyverszünetet köt. Jásziék nemzetiségi autonómiákkal akarják meggátolni az ellenséges beözönlést | 202 |
| A frontkatonaság leszerelése | |
| Csehek, szerbek, románok megszállják az általuk igényelt területeket | |
| A "népköztársaság" kikiáltása | |
| Feltünnek a bolsevikok | |
| A forradalom csődje | |
| Felelőtlen szocializálások | |
| A forradalom bukása | |
| Hazaáruló volt-e Károlyi? | |
| Megalakul a tanácsköztársaság | 212 |
| A vörös terror. A falu passzív ellenállása | |
| Ellenforradalmi mozgalmak | |
| A vörös hadsereg sikerei | |
| Ellentétek a volt szociáldemokraták és a kommunisták között. A románok ellen végrehajtott vörös támadás kudarca. A vörös diktatúra bukása | |
| A Peidl-kormányt ellenforradalmi erők eltávolítják. A nemzeti és keresztény irányzat | 218 |
| Küzdelem a jogrend helyreállításáért. A pártközi kormány nemzetgyűlést hív össze | |
| A magyar békedelegáció átveszi a békeföltételeket | |
| Horthyt kormányzóvá választják | |
| Simonyi-Semadam Sándor parlamentáris kormányt alakít | |
| A magyar kormány megbízottjai aláírják a békét | |
| A király-kérdés | |
| IV. Károly király első visszatérése | |
| Megalakul a kis-entente. IV. Károly király másodszori visszatérése | |
| Budaőrs | |
| A detronizációs törvény | |
| Az első nemzetgyűlés mandátuma lejár | |
| A választójogi oktroy. Bethlen pártjának győzelme a választásokon | |
| A gazdasági helyzet szanálása | |
| A magyar középosztály anyagi tönkrejutása | |
Folytatás Microsoft-tal