A számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása

Előszó

A számítógépes világ térhódítása a hivatali és a gazdasági életben a levéltárak számráa is kihívást jelentett. Hosszas viták után - amelyek hangvétele meglehetősen szenvedélyes volt, s a kérdés elutasításától az újfajta "iratok" pusztulásának drámai felnagyításáig terjedt - e problémakörben öt tanulmány készült el. Bár a kutatások eredménye már 1983-ban tudott volt, rövid, összefoglaló ismertetésükre csak 6 év múltán került sor a Levéltári Szemlében. A számítógépes adathordozók archiválásának témakörében ekkor további 12 munka készült el, és egy, a legfontosabbnak ítélt levéltári és számítástechnikai fogalmakat magyarázó terminológiai szótár. Levéltárunk - az utóbbit kivéve - külön kötetben tárja őket a szakértők elé, s reméli, hogy viszonylag gyors megjelentetésükkel segítséget tud nyújtani a levéltárosok számára e nehéz és szétágazó kérdéskör jobb megismeréséhez.
Míg a nyolcvanas évek elején végzett vizsgálatokra az elméleti megalapozás volt a jellemző, addig az új pályázat már a gyakorlatban felmerülő problémákat is - vállalati, illetve hivatali szinten - alaposan górcső alá vette. Erre lényegében az említett öt alapozó tanulmány bátorította fel a két kivétellel immár levéltáros szerzőket, hiszen azokat számítógépes szakemberek készítették, akik úttörőként egyértelműen megállapították, hogy a gépi adathordozóknak éppúgy van provenienciájuk, önmagukban vagy kapcsolataikban megtestesülő történeti értékük, mint a hagyományos iratoknak. A pályázók a nagy adatbankok és néhány fontos számítógépes szerv tevékenységét vizsgálva kiderítették, hogy a számítógépre vitt témák és az irattári tervek tételei a szervenkénti megvonására is mód nyílik. Az a megállapítás, miszerint a KSH számítógépes archiválási gyakorlata nagyjából mintaképp tekintendő, mégis a tanulmányok értékelésekor viták forrása lett: kiderült, hogy az ott folyó levéltári megőrzés és a vizsgált archiválás között - ugyanazon téma gépi és hagyományos megjelenítése esetén - a levéltári elvek csak részben érvényesülnek. Az ÁNH adatainak értékelése is eltérő megítéléshez vezetett; történeti illetve nem történeti értékűek-e az ott feldolgozott személyi adatok?
A viták és az értékelések részletes bemutatására az első, összefoglaló tanulmány vállalkozik, ezt követik a résztémákkal foglalkozó pályázati művek, valamint egy a témához kapcsolódó ismertető bibliográfia. Vissza