Előszó
Részlet a könyvből:
Petőfi mint színész.
Irta: Jókai Mór, a Petőfi-Társaság első elnöke.
Legelőször Pápán ismerkedtem meg vele. Még Petrovics volt.
Első találkozásaink nem igen voltak...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Petőfi mint színész.
Irta: Jókai Mór, a Petőfi-Társaság első elnöke.
Legelőször Pápán ismerkedtem meg vele. Még Petrovics volt.
Első találkozásaink nem igen voltak rokonszenvesek. Én a «képzőtársulat»-ban egy adomát adtam elő, mely szól egy lutheránus papról.
Petrovics Sándor ezért keményen megrótt, hogy minek mondtam a papról azt, hogy lutheránus ? Mi köze a vallásnak ahhoz az adomához?
Olyan igaza volt, mint a napfény. Az a pap lehetett volna kálvinista is. Ellenben én sem voltam méltó a bünhödésre, mert az adoma nem volt sértő, csak mulatságos.
Petrovics Sándor akkor egy kurta gallérköpenyeget viselt, azzal az ajkáig betakarta magát s nagyon keveset beszélt. Az utcán fejét előtartva, rohamléptekkel járt s nem tért ki senki elől. Nem is igen barátkozott.
Másodszor megint a képzőtársulatban találkoztunk.
Ekkor meg azt a tréfát tette meg, hogy Vörösmarty Szózatát szavalta el, olyan tájszólással, aminővel Tallérosy Zebulon beszél.
Ekkor aztán rajta volt a sor kikapni! Megrovatott keményen e szentségtörő merényletért. A Szózat-ot <!> tótosan <!> szavalni el <!>: hisz ez káromkodás.
Pedig ismét neki volt igaza, mert ő csak színészi idomító tehetségét akarta bemutatni egy genreben, s ezt nem értette meg a képzőtársulat.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal