Az apostol

Előszó

Petőfi! Hogy mondja Ő Shakespeare-ről ? »Mondd ki ezt a nevet: és a Gaurizánkár jut eszedbe«. Hiszek a magyar népben, mert Petőfije született. A világszellem nem küld ilyen jelenségeket olyan néphez, amellyel tervei nincsenek. Kicsi népeknek óriási történelmi alakító erejük lehet, a bennük megnyilatkozó szellemek által. Mennyi harcosa volt Perzsiának, Asszíriának. Mégis két népecske győzte le a világot; két kicsi nép, akin keresztülrobogtak a fegyveres hódítók. De a komoly hódítások a szellemben történnek. Homér, Sophokles, vagy a nagy zsidó próféták nagyobb erőt képviseltek, mint az elefántokra szerelt hadiszerkezetek, vagy a dübörgő légiók.
Hiszek a magyar nép fontosságában, mert a nagy Rendező nem véletlenül küldi egy népbe a zsenik csodálatos sorát. Óriás vizekben élnek a szörnyetegek. Van ebben a népben valami az óriási vizek alkatából. Petőfi a legnagyobb úszók egyike volt, kik a földi élet vizeinek erájában éltek, óriás szívének minden verésével az egyetemes nagy élet, az összesség érdekeiért lobogott. A legnagyobb szellemek a nemzeti élet szűk keretéből az általánosba nőnek. A legnagyobb szellemek az egész emberiség nevében beszélnek. Legnagyobb nemzeti költőnk Petőfi, egyúttal legvilágirodalmibb jelenségünk. A Körnerek a nemzeti szabadságért, a Shelleyk, Petőfik a világszabadságért küzdöttek. Ennek a küzdelemnek egyik legzuhanóbb ütésű kardja, égi zuhatagok megállíthatatlan lendületével és orkánzó lázával harsogó megnyilvánulása ; az APOSTOL. Vissza