Petőfi szülőháza

Előszó

Petőfi szülőháza körülbelül kétszáz évvel ezelőtt épült. A költő születése táján, 1821-től 1824-ig Makovinyi Márton borbélymester tulajdona volt, aki a házat - özvegyember lévén - rendszerint bérbe adta. „Zsellérállományú ház, udvarral, 130 négyszögöl területtel. Házszám 9." Ennyi olvasható róla a legrégibb telekkönyvben. A szülőház iránt először Sárkány János evangélikus lelkész érdeklődött, aki 1845-ben, még Petőfi életében került Kiskőrösre. Sárkány több ízben és több helyütt - Sárszentlőrincen, Aszódon, Selmecen - iskolatársa volt a költőnek. Kölcsönös barátságukat Pozsonyban és Pesten is felelevenítették. Sárkány tehát már Petőfitől hallgatta, melyik várost tekinti szülőhelyének. Sárkány János Kiskőrösön is könnyen tájékozódhatott; kiterjedt rokonsága volt itt, és még sokan éltek azok közül, akik az öreg Petrovicsékat ismerték. Éltek még Vicziánék is - Viczián János és felesége Szehnodraczki Zsuzsanna - a költő keresztszülei, akikkel Petrovicsék kölcsönös keresztkomaságban állottak és még 1833-ban is visszatértek Vicziánék Pál nevű gyermeke keresztelésére. Özvegy Vicziánné, aki férjével és rokonával, Kiss Andrással részt vett a keresztelői toron, még a keresztlevél közzétételének idején is élt, s ezért Sárkány tőlük sok mindent megtudhatott. Az ő elbeszélésük alapján kereste ki az anyakönyvi bejegyzést is. Rájuk hivatkozik 1857-ben Gyulai Pálhoz írt levelében: "Petőfi keresztszüleinek egy része most is Kiskőrösön él, akik bizonyíthatják, hogy Petőfi valóban itt Kiskőrösön született." Sárkány János említi Leska Istvánnét, az özvegy papnét is, aki akkoriban a község egyedüli orvosának számított. Leskáné hitelt érdemlően ott volt a költő születésénél, ő tájékoztatta Sárkányt a szülőházról is. Vissza