Szlavisztikai tanulmányok

Előszó

Szeged és környéke élénk kapcsolatban volt a város környékén élő szlávokkal: szerbekkel és szlovákokkal. Sőt a városba a török hódoltság korában jelentős szerb, majd a XVIII-XIX. században népes szlovák betelepedés történt. Ez a történeti háttér magyarázza azt az elhatározottságot, amellyel a szegedi egyetem vezetése már 1939-től kezdve jelentős erőfeszítéseket tett a szláv nyelvek oktatásának az egyetemen történő bevezetésére. Előnyös földrajzi helyzete révén a város és egyeteme a szláv filológiai kutatások központjává válhatott volna - ennek érdekében komoly lépések történtek a negyvenes évek első felében -, ám ezek a próbálkozások, különböző okok miatt, sajnos nem jártak kellő eredménnyel. Megmaradt azonban az igény a József Attila Tudományegyetemen a szlavisztikai diszciplínák bevezetésére, fejlesztésére.
Amikor a Szláv Intézet újjáalakult és az orosz tanárképzés mellett a Bölcsészettudományi Kar vezetősége megszervezte a szerb, a bolgár és az ukrán szakos képzést, mód nyílt a szlavisztikai kutatások újraindítására is. Különféle támogatások (Soros Alapítvány, OTKA, minisztériumi pályázatok) lehetővé tették, hogy a szlavisztika jeles képviselőit meghívhassuk a Szláv Intézetbe előadások tartására. Főleg az ő előadásaik magyar nyelvű fordítását, illetve Petrovics Istvánnak Boba Imre ún. Nagymoráviára vonatkozó elméletének ismertetését tartalmazza tanulmánykötetünk. Az itt közreadott tanulmányok sajátos szláv kultúrtörténeti bevezetésként szolgálnak az érdeklődők számára.
A Szegedi Akadémiai Bizottság elnöksége, felismerve a szlavisztikai kutatások fontosságát régiónkban, 60.000 Ft. támogatást nyújtott tanulmánykötetünk megjelentetéséhez. Remélhetőleg a szegedi szlavisztikai kutatások eredményeképpen további kötetek megjelentetése is lehetővé válik.
Itt és ezúton szeretnék köszönetet mondani a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökségének és dr. Telegdy Gyula akadémikusnak megértő támogatásáért, amellyel e tanulmánykötet megjelenését elősegítette.

Szeged, 1998. február 26. Vissza