| Bevezető | 5 |
| PETRUS RANSANUS: A MAGYAROK TÖRTÉNETÉNEK RÖVID FOGLALATA | 35 |
| AJÁNLÁS | 37 |
| Röviden szólunk a szerző Magyarországra érkezésének körülményeiről, és bemutatjuk a beszédet, amelyet ugyanő az isteni Mátyásnak, a magyarok királyának és az isteni Beatrix királynénak tartott, a beszédben szerepelnek az érkezésének okai, továbbá benne található a királynak és a királynénak dicsérete | 40 |
| A Magyarországnak is nevezett Pannónia határairól annak régi és új leírása szerint, továbbá arról, honnan származik Pannónia és Magyarország neve | 58 |
| A Duna folyó leírása, s mellette a forrrása és torkolata között található híres városok és mezővárosok felsorolása | 79 |
| Sor kerül bizonyos dolgok részletesebb elbeszélésére a hunok eredetéről és Pannóniába jöveteléről, szó lesz Attiláról, aki abban az országban az említett nép uralmát létrehozta | 91 |
| Bemutatjuk Attila jellemét és erkölcseit, feltárjuk testvére, Bleda megölésének okait | 93 |
| Hogyan támadta meg Attila Illyricumot, Liburniát, Dalmáciát és Itáliát, Noricumban bekövetkezett haláláról, mialatt Szent Leó pápa fenyegetése miatt Pannóniába visszatérni igyekezett | 95 |
| Az Attila halála után a fiaik között támadt viszályról és fegyveres harcról, amelynek következtében majdnem az egész hun sereg elpusztult, a nép hatalmát és nevét Nagy Károly csaknem teljesen eltörölte, később a szkíta nemzetből újabb sereg érkezett Pannóniába, s a hatalom megszerzése után vezérükről magukat magyaroknak, az általuk meghódított területet pedig Magyarországnak nevezték el | 99 |
| Milyen sorrendben és kik kormányozták a magyar államot Pannónia meghódítása után Szent István királyságáig | 105 |
| Szent István király szüleiről, születéséről, kereszteléséről és uralkodásáról, továbbá az általa viselt dolgokról, szentéletűségéről és kegyelemteljes haláláról | 108 |
| Szó lesz a Szent István egymás után követő két királyról, továbbá a magyarok elszakadásáról a keresztény vallástól, majd a katolikusok ellen indított kegyetlen üldözésről | 120 |
| Négy királyról: Andrásról, akinek uralkodása idején a magyarok Krisztus hitéhez visszatértek, Béláról, akinek az idejében a magyarok ismét elpártoltak Krisztustól, de a király megtorolta azt: Salamonról, Gézáról és viselt dolgaikról | 122 |
| Szent László királyságáról és nagy szerencsével viselt dolgairól, továbbá arról, hogyan menekült meg isteni segítséggel unokatestvére, Salamon csalárdságától, Salamon jámbor halála | 126 |
| Kálmán királyságáról, akinek uralkodása idején a magyarok, sok, Isten és ember számára káros dolgot szenvedtek el, mivel mindent méltánytalanul és igen kegyetlenül intézett | 131 |
| II. István királyról, aki bár kegyetlenül és istentelenül élte le egész életét, Istennek a halandók számára rejtett akarata folytán kegyelemben távozott az életből | 134 |
| Hat férfiról: II. Béláról, II. Gézáról, III. Istvánról, III. Béláról, I. Imréről és II. Lászlóról, akik egymás után uralkodtak | 135 |
| II. András királyról, akinek a lánya volt Szent Erzsébet, továbbá IV. Béláról és leányáról, Boldog Margitról, akinek az életét itt leírjuk | 137 |
| IV: Lászlóról, aki II. Károly szicíliai király leányát vette feleségül, mivel élete gyalázatos volt, az apostoli szék követe kiközösítette | 151 |
| Három királyról: III. Andrásról és a cseh Ulászlóról, akit Lászlónak is mondanak, továbbá a bajor Ottóról, akinek az idejében a magyarok két pártra szakadva fegyveresen harcoltak egymás ellen | 152 |
| I. Károly királyról, aki igen bölcsen viselte a királyságot, és nagy dicsőséggel gyarapította azt | 155 |
| I. Lajos királyról, aki atyjához nemcsak hasonlóan, hanem ugyanolyan jól uralkodott, mivel az atyai országot vitézségével megőrizte és növelte | 156 |
| I. Zsigmond római császárról és magyar királyról | 159 |
| I. Albert királyról és római császárról | 160 |
| V. Lászlóról, akinek az idejében a magyarok igen nagy viszályban éltek egymással, amely viszályok Magyarországot romlásba döntötték, szó lesz Corvinus Jánosról is, aki fáradozásával, segítségével és fegyvereivel megvédte a magyarokat a törökök támadásától és betörésétől | 161 |
| Arról, hogy Corvinus Jánost a magyar ügyek legfőbb intézőjévé választották, ezt a tisztséget magyarul vajdának mondják, továbbá azokról az ügyekről, amelyeket vitézül és bölcsen intézett, míg e tisztséget viselte | 165 |
| Ulászlóról, Albert fiáról és arról a tisztségről, amelyet Corvinus Jánosnak adományozott | 167 |
| Előadjuk azt a híres győzelmet, amelyet a török felett aratott Nándorfehérvárnál, azaz Belgrádnál, szó lesz Kapisztrán Jánosról, a szent életű férfiról | 169 |
| Hogyan álltak ellen rendíthetetlenül a védők Corvinus János segítségével Belgrád ostromakor a töröknek, bár igen nagy veszedelemben voltak, továbbá hogyan nyerték el ugyanazon vezér irányításával azt az igen nevezetes győzelmet, amely miatt Mohamed legyőzve menekülni kényszerült | 175 |
| Corvinus betegségéről, keresztényhez illő haláláról, továbbá Kapisztrán Jánosnak a hozzá intézett budításáról, hogy istenfélő emberhez méltón haljon meg, valamint arról, hogy mit válaszolt és mit tett, mielőtt meghalt | 176 |
| Bemutatjuk, hogy László király és Cillei Ulrik gróf méltatlanul bánt Lászlóval és Mátyással, Corvinus fiaival az ő halála után, emiatt sok baj következett be Magyarországon, maga a király pedig kegyetlen halált halt Prága városában | 180 |
| Arról, hogy Mátyást, Corvinus fiát inkább isteni, mint emberi terv alapján választották Magyarország királyává | 187 |
| Elmondjuk, hogy Mátyás a börtönből, amelyben őrizték Prágában, kiszabadult, és abból a városból dicsőségesen Magyarországra ment, majd Székesfehérváron felvette a királyság díszét | 191 |
| Arról, hogy Mátyás Magyarország ügyeinek rendezése után Boszniába vezette seregét a törökök ellen, és azok jövetelének hírére elmenekültek, hadigépeiket hátrahagyva az ellenségnek | 194 |
| Annak összefoglalása, hogy Mátyás legyőzte Svihlát, aki lázadást szított Magyarországon, legyőzte az erdélyieket is, akik fellázadtak, továbbá Erdély dicsérete | 195 |
| Arról, hogy Mátyás visszaszerezte a lázadó Moldvát, legyőzte az áruló Istvánt, ezenkívül szerencsés háborút viselt a csehek ellen, és végül Csehország királyává választották a katolikus csehek | 197 |
| Bemutatjuk, hogy Mátyás legyőzte Kázmért, a lengyel király fiát, aki megkísérelte megszerezni magának Magyarországot, legyőzte Lengyelország királyát, és végül helyreállt kettejük közt a béke | 199 |
| Elmondjuk, hogy Mátyás megvívta a törökök Szabács nevű várát, amely minden tekintetben a legerősebb volt, háborút viselt Frigyes császár ellen is, aki győztesen került ki, hatalma alá hajtva Ausztriát, Stájerországot és Karintiát | 202 |
| Azokról a kiváló épületekről, amelyeket országának több helyén emelt, nagyszerűen és pompásan díszített | 206 |
| Jegyzetek | 213 |
