Töréspontok

Jelentések az alagútból/Jelentés a magyar gazdaság 1995. évi folyamatairól

Szerkesztő

'Petschnig Mária Zita: Töréspontok ' összes példány

Kiadó:	Pénzügykutató Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	181 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7406-45-X
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1995-ös év, amelynek gazdasági történéseit, folyamatait jelen tanulmányunk számba veszi, a piacgazdaságra való áttérés emlékezetes esztendeje marad. Emlékezetes a Bokros Lajos nevéről elhíresült csomagról, aminek elemei meglehetősen próbára tették a lakosság tűrőképességét.
A csomag márciusi meghirdetése vészhelyzetben kényszerült ki, amivel a kormány egyfelől kiváltotta a kormányzottak haragját, másfelől megnyugtatta a külföldi hitelezőket Az 1995-ös év fordulata nem következett volna be, ha nincs előtte az az 1993-as és 1994-es esztendő, amikor a növekedés megindulásával egyidejűleg romlott a külső és a belső egyensúly. E nagyon határozott és kedvezőtlen folyamatokon egyik kormány sem tudott vagy/és akart úrrá lenni, s így a romló pozíciók következtében 1995 elején kétségessé vált az ország finanszírozhatósága. A veszélytől megriadva szánta csak rá magát a Horn-kabinet a stabilizációra.
A stabilizáció első szakasza, a külföldi hitelezők és a belföldi megtakarítók bizalmának visszanyerése, sikeresnek volt mondható. A kényszerintézkedések, mindenekelőtt a leértékelés és a vámpótlék bevezetése, meghozták az eredményüket. A bekövetkezett egyensúlyjavulás azonban elsődlegesen a belső kereslet megszorításán alapult, ami lehűtötte a megindult növekedést és stagnálást váltott ki a beruházások körében. A folyó fizetési és a költségvetési mérlegben tapasztalt pozitív elmozdulásokhoz átmeneti és egyszeri tényezők is hozzájárulták. A stabilizáció ezért törékeny maradt. Ennek ellenére az év utolsó hónapjaiban egyre határozottabban rajzolódott ki a gazdaságpolitika fellazítására irányuló kormányzati szándék, ami az év végén beömlő privatizációs bevételek felhasználásáról folytatott vita során vált igazán kifejezetté.
A növekedés meghatározója - ágazatilag tekintve - az ipar volt, ám az ágazat növekedési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött. Az átalakulási válságban konjunkturális válság lépett föl. Az infláció jelentősen megerősödött, a munkanélküliség azonban némileg mérséklődött.
Ami 1995-ben történt, a kiigazítás, a normál finanszírozási állapothoz való visszatérés, az előző években meghozott döntésekkel lett volna elkerülhető (1995-ben már nem volt elkerülhető). Ezek hiányáért súlyos árat kényszerült fizetni zuhanó reáljövedelmével a társadalom. Kiigazítani való híján megtakarítható lett volna az 1995. évi társadalmi áldozat, aminek értelmét nehéz is, meg könnyű is belátni.
Jelentésünkben e kritikusnak tekinthető esztendő értékelésére vállalkoztunk. Mindenekelőtt azt próbáltuk meghatározni, hol is helyezkedik el a magyar gazdaság az átalakuló közép- és kelet-európai országok körében. Áttérve a hazai viszonyok elemzésére az esztendőt meghatározó stabilizációs csomag tartalmát, keletkezésének körülményeit és eredményét értékeljük. Először általában szólva róla, majd részletezve a külgazdasági és a költségvetési folyamatokban bekövetkezett egyensúlyjavulást.
A monetáris politika szükséges hangsúlyváltásának bemutatása után elemezzük a "konszolidált' magyar bankrendszer állapotát és az elmúlt évi értékpapír-piaci folyamatok jellemzőit.
Jelentésünket - ugyancsak a hagyományokat követve - az a fejezet zárja, amelyben a tulajdoni átalakulás előrehaladását, kiváltképp az elmúlt év sikertörténetének tartott "nagyprivatizáció" eredményeit tekintjük át. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
A tanulmány főbb megállapításai 7
1. A kelet-európai átmenet makrogazdasági jellemzői 12
1 Bevezető megjegyzések 12
2 Recesszió és növekedés 12
3 Infláció és munkanélküliség 18
4 Kereskedelem 21
5 Működőtőke-befektetések 24
2. Általános értékelés 33
1 A kényszerstabilizáció közvetlen előzményei 33
2 A stabilizációs csomag 34
3. A csomag eredményének értékelése 35
3. Külgazdasági folyamatok 39
1 A nemzetközi környezet fontosabb jellemzői 39
2 A külkereskedelmet befolyásoló hazai környezel 41
3 A külkereskedelmi forgalom alakulása 42
3.1 Az áruszerkezet jellemzői 45
3 2 Külkereskedelmünk relációs jellemzői 53
4 Idegenforgalom 55
4. Költségvetési-államháztartási folyamatuk 59
1 A költségvetési egyensúly és finanszírozása 60
2 A költségvetési bevételek és kiadások szerkezeti átrendeződése 63
3 A költségvetést befolyásoló fontosabb makrogazdasági folyamatok 66
4 A költségvetési politika makrogazdasági hatásai 70
5 Államháztartási folyamatok 72
6 Az államadósság alakulása 73
5. Monetáris politika - új alapokon 80
1 A változások előszele 80
2 Az új árfolyamrendszer kihívásai a monetáris politikára 82
3 Javuló trendek a pénzfolyamatokban 84
4 Új problémák megjelenése 86
6. A bankrendszer átrendeződése 88
1 A konszolidáció vége? 88
2 Privatizációs és tőkebevonási próbálkozások 91
3 Államilag vezényelt fúziók és felvásárlások 94
4 A bankpiac átrendeződése külföldi bankok expanziója 96
5 A verseny hatásai 98
7. Értékpapír-piaci folyamatok 100
I BÉT: lemaradva Kelet-Európától 100
I I Részvénypiac: vesztőhely 102
1.2 Államkötvények, kincstárjegyek: túlsúlyos papírok 104
1.3. Vállalati kötvények: csábító hozam, óriási kockázat 105
1 4 Befektetési alapok: jöttek a nyíltvégűek 106
1.5. Kárpótlási jegy: alvó piac 107
1 6. Tőzsdei szabadpiac: ..ami nem megy..." 108
2. OTC: a láthatatlan piac 108
3. Határidős és származékos piac: lassú kezdés, biztató zárás 109
8. Az infláció 112
I Az infláció alakulása 112
2. Az infláció alakulására ható tényezők 118
3. Az 1995. évi infláció természete 121
9. A foglalkoztatottság alakulása 124
1. Foglalkoztatás 124
2. Munkanélküliség 125
2.1. A munkanélküliek számának alakulása 125
2.2. Passzív munkanélküliek 128
2.3. A munkanélküliség jellemzőinek változása 128
2.4. A foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása 139
10. Az agrárium gazdasági és társadalmi folyamatai 143
1 Az agrárszektor reálfolyamatai 143
2. Az agrárszektor fejlődésének főbb összetevői 146
2.1 A mikroszféra alkalmazkodása 146
2.2. Piacépítés, finanszírozás 147
2.3. A mezőgazdasági vállalkozások helyzete 148
2.4 A GATT-megállapodás és az exporttámogatás 150
2.5. Az agrárpolitikai gondolkodás jellemzői és hatásai 151
11. A tulajdonosváltás jellemzői 153
I A nem-privatizációtól a rekordbevételig 153
2. Régi meder - új jogi és intézményi keretek 155
2 1. A HungarHotels szindróma 156
2 2. Kötélhúzás a paragrafusok könil 157
2.3. Az új törvény jellemző vonásai 158
3. A stratégiai cégek tulajdonosváltása: gyors eladás, kevés magántőke 164
3.1 Előzmények és viták 164
3.2. A tulajdonosváltás stratégiái 166
3.3. Értékelés: eredmények és veszélyek 172
4 Eladások az energetikán kívül 176
4 I Az „egyszerűsített privatizáció" 176
4.2. A „nagyvállalatok" eladása 178
5. Az állami vagyon kezelése 178