| Előszó a magyar kiadáshoz | 11 |
| Előszó | 13 |
| Az egytermékes iparágak és a forgótőke | |
| Az önfenntartó termelés | 19 |
| Két termék | 19 |
| Három vagy több | 20 |
| Az általános eset | 20 |
| A többlettermelés | 23 |
| A profilráta | 23 |
| Példa a profilráta | 24 |
| Bázis és nem bázistermékek | 24 |
| Egy terminológiai megjegyzés | 25 |
| Bérek az önfenntartó és a többlettermelés esetén | 27 |
| A termékből fizetett bérek | 27 |
| A munka mennyisége és minősége | 28 |
| Termelési egyenletek | 28 |
| Nemzeti jövedelem az önhelyreállító rendszerben | 28 |
| A munka és a termelési eszközök közötti arányok | 31 |
| A munkabér mint a nemzeti jövedelem hányada | 31 |
| Az értékek, ha az egész nemzeti jövedelem a bérekre jut | 31 |
| A munka és a termelési eszközök közötti arány változatai | 31 |
| "Deficites iparágak" és "többletet realizáló iparágak" | 32 |
| Egy kritikus arány | 32 |
| Az egyensúlyt visszaállító árváltozások | 33 |
| A termék és a termelési eszközök közötti árarányok | 34 |
| A termékek közötti árarányok | 34 |
| Egy ismétlődő arány | 35 |
| Az egyensúlyi arány és a maximális profilráta | 36 |
| A standard áru | 37 |
| Egy változatlan értékmérő | 37 |
| A tökéletes összetett áru | 37 |
| Egy ilyen áru konstrukciója: egy példa | 38 |
| A standard áru definíciója | 39 |
| Azonos százaléknyi többlet | 40 |
| A nettó terméknek a termelési eszközökhöz viszonyított standard aránya | 40 |
| A standard arány és a profilráták | 41 |
| A munkabér és a profilráta viszonya a standard rendszerben | 41 |
| E viszony tetszőleges rendszerekre való kiterjesztése | 42 |
| Egy példa | 43 |
| A standard áru konstrukciója: a q-rendszer | 44 |
| Standard nemzeti jövedelem mint egység | 45 |
| A nem bázistermékek kizárása | 45 |
| A standard rendszer egyértelműsége | 47 |
| Bevezető | 47 |
| A standard rendszerbe való átalakítás mindig lehetséges | 47 |
| Miért merül fel az egyértelműség kérdése? | 48 |
| Az árak minden bérszinten pozitívek | 48 |
| A termelési egyenletek zérus munkabér esetén | 49 |
| A pozitív szorzók egyértelmű halmaza | 49 |
| A pozitív szorzók R legkisebb értékéhez tartoznak | 51 |
| A standard terméket vele egyenértékű munkamennyiség helyettesíti | 53 |
| A munkabér vagy a profilráta mint a független változó | 55 |
| Visszavezetés a különböző időpontokban felhasznált munkamennyiségekre | 57 |
| A termelési költség szempontja | 57 |
| A visszavezetés definíciója | 57 |
| Az egyes tagok mozgásának rendszere az elosztás változása mellett | 55 |
| A tagok egy összességének mozgása | 61 |
| Az árcsökkenés üteme nem haladhatja meg a bércsökkenés ütemét | 63 |
| A többtermékes iparágak és az állótőke | |
| Az együttes termelés | 67 |
| Két termelési eljárás két ikertermék előállítására; vagy egy eljárás ezek termelésére és két eljárás egy harmadik áru termelésében történő felhasználásukra | 67 |
| Az univerzális ikertermékek egy rendszere | 69 |
| A standard rendszer kialakításának bonyodalmai | 70 |
| A standard rendszer ikertermékekkel | 71 |
| Negatív szorzók | 71 |
| A standard áru negatív alkotórészének magyarázata | 72 |
| Új definíció szükséges a bázis- és nem bázistermékekre | 73 |
| A nem bázistermékek három típusa | 73 |
| Példa a harmadik típusra | 74 |
| Általános definíció | 75 |
| A nem bázistermékek kiküszöbölése | 76 |
| A bázisegyenletek rendszere | 77 |
| A standard rendszer konstrukciója | 77 |
| Közgazdasági szempontból csak az R legkisebb értéke jelentős | 78 |
| A nem bázistermékek adója a profitrátát és a többi termék árait érintetlenül hagyja | 79 |
| Az együttes termelés egyéb hatásai | 81 |
| Két eljárás által együttesen termelt két áruban megtestesülő munkamennyiség | 81 |
| Azonos eljárás által együttesen termelt két áruban megtestesülő munkamennyiség | 83 |
| A különböző időpontokban felhasznált munkamennyiségekre való visszavezetés nem lehetséges általánosan | 83 |
| Nem biztos, hogy a bérváltozással minden ár pozitív marad | 84 |
| Negatív munkamennyiségek | 85 |
| Az árcsökkenés sebességét már nem korlátozza a bércsökkenés üteme | 86 |
| Ennek következménye | 87 |
| Az állótőke | 89 |
| Az állótőke mint egyfajta ikertermék | 89 |
| A különböző korú gépeket különböző termékeknek tekintjük | 89 |
| A tartós felszerelések évjáradék-módszer alapján számított évi terhei | 91 |
| Ugyanez az együttes termelés egyenleteinek módszere alapján számítva | 91 |
| Az egyenletmódszer általánosabb | 92 |
| Hasonló felszerelések eltérő értékcsökkenése különböző felhasználásuk esetén | 93 |
| A különböző időpontokban felhasznált munkamennyiségekre való visszavezetés az állótőkénél általában nem lehetséges | 93 |
| A gépek könyv szerinti értékének változása az életkor függvényégben, r = 0 esetén | 94 |
| Egy részben elhasznált gépben "foglalt" munkamennyiség | 95 |
| A könyv szerinti érték változása az életkor függvényében, r > 0 esetén | 96 |
| Hogyan alakul az összes életkorhoz tartozó gépek teljes csoportjának könyv szerinti értéke r változásával | 96 |
| Állótőke a standard rendszerben | 99 |
| A föld | 101 |
| A járadékot élvező természeti erőforrások és a nem bázistermékek hasonlósága | 101 |
| A különbözeti járadék | 101 |
| Egyazon minőségű föld járadéka | 102 |
| A járadék valamint az "extenzív" és az "intenzív" csökkenő hozadék kapcsolata | 103 |
| A mezőgazdasági termékek sokfélesége | 104 |
| Az "egytermékes rendszer" és a "többtermékes rendszer" közötti megkülönböztetés | 104 |
| A kvázi járadékok | 105 |
| Váltás a termelési eljárások között | |
| Váltás a termelési eljárások között | 109 |
| Az egyszerű eset, nem báz istermékek | 109 |
| Bázistermékek: az eljárásokat és a rendszereket is váltják | 110 |
| A profilráta növekedésének feltétele mindig egy magasabb standard arányra történő váltáshoz vezet | 112 |
| A rendszerről rendszerre való váltások sorozatában (feltéve, hogy egytermékes rendszerekről van szó) a magasabb profilrátának bércsökkenés felel meg | 114 |
| Váltás a többtermékes rendszerek eljárásaiban | 114 |
| Függelék: | |
| Az "alrendszerekről" | 117 |
| Megjegyzés az önreprodukáló nem bázistermékekről | 119 |
| A "bázisrendszer" fortélya | 123 |
| Irodalmi hivatkozások | 125 |
| A termelés mint körkörös folyamat a fiziokratáknál és Ricardonál | 125 |
| A standard értékmérő és a "parancsnokolt munka" | 126 |
| A maximális profilráta | 126 |
| A maradék állótőke mint ikertermék | 127 |
| Név- és tárgymutató | 129 |
