1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A globálrezon

A neoliberalizmus múltja és jelene

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: EgyKettő Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 487 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 978-963-08-6155-7
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hibáztatható-e a piacpárti neoliberalizmus a válságért? Sokak szerint igen, mások éppen ellenkezőleg, a túlzott állami beavatkozást okolják. A két francia szerző eredeti választ ad a kérdésre. Előbb a 18. században a klasszikus liberalizmus, majd az - 1930-as évektől a versenyt az élet minden területén középpontba helyező - új, neoliberális racionalitás egyaránt az állami túlsúly elleni korlátokat kereste. az idők során azonban mindkettő eltorzult, és egyre inkább vulgáris változatuk érvényesült. De vajon ugyanarról a doktrínáról van-e szó? A neoliberalizmus az eredeti, klasszikus liberalizmushoz való visszatérést jelentené? A szerzők válasza egyértelmű nem. A neoliberalizmus teljesen új, az 1930-as években született és az 1970-es években uralkodóvá vált gondolkodásmód. De miben állt és mi volt a politika és a társadalom kormányzási módszerét valamint az egyes ember életvezetését is meghatározó torzulás oka? Hol kell keresni a "természetes rend" forrását? Milyen ellentmondások... Tovább

Fülszöveg

Hibáztatható-e a piacpárti neoliberalizmus a válságért? Sokak szerint igen, mások éppen ellenkezőleg, a túlzott állami beavatkozást okolják. A két francia szerző eredeti választ ad a kérdésre. Előbb a 18. században a klasszikus liberalizmus, majd az - 1930-as évektől a versenyt az élet minden területén középpontba helyező - új, neoliberális racionalitás egyaránt az állami túlsúly elleni korlátokat kereste. az idők során azonban mindkettő eltorzult, és egyre inkább vulgáris változatuk érvényesült. De vajon ugyanarról a doktrínáról van-e szó? A neoliberalizmus az eredeti, klasszikus liberalizmushoz való visszatérést jelentené? A szerzők válasza egyértelmű nem. A neoliberalizmus teljesen új, az 1930-as években született és az 1970-es években uralkodóvá vált gondolkodásmód. De miben állt és mi volt a politika és a társadalom kormányzási módszerét valamint az egyes ember életvezetését is meghatározó torzulás oka? Hol kell keresni a "természetes rend" forrását? Milyen ellentmondások feszítették a klasszikus liberalizmus kereteit? Először kötelességeink vagy jogaink vannak? Mi a legelső kötelességünk? Abszolutizálhatók-e az emberi jogok? Mi a legfőbb vágyunk? Valóban szent-e a magántulajdon vagy alá kell rendelni a hasznosság elvének illetve a lehető legtöbb ember legnagyobb boldogsága céljának? Hogyan jutott válságba és lett a klasszikus liberalizmusból kiváltságőrző ideológia a 19. század végén?
Mi a különbség a "neoliberalizmus", az "új liberalizmus" és a "libertarianizmus" között? Mi volt az 1938-as párizsi Lippmann-konferencia szerepe a liberalizmus megújulásában? Miben tér el Hayek és von Mises piac- és államfelfogása a németekétől, Röpkéétől, Euckenétől és a többiekétől? Hogyan vélekednek a demokráciáról, a jogállamiságról és a piac szerepéről? Egységes-e a német ordoliberalizmus? Mi értendő a vállalkozás, mint állandó tanulási folyamat alatt? Miként határozta meg a neoliberalizmus az európai építkezést? Hogyan vált a jóléti államot leépítő Thatcher- és Reagan-korszakban "globális racionalitássá" és "korunk etikájává"? Milyen szerepe volt Milton Friedmannek az államok monetáris és költségvetési politikájának megváltozásában? Hogyan hatott a "fogyasztók demokráciája" a termelőkre és a munka világára? Milyen hatásokkal járt az állam kivonulása a globális pénzügyi szektor szabályozásából? Miért és hogyan "fegyelmezi", alakítja át a neoliberális állam a közszférát? Mi történt a hivatástudattal? Hogyan hat az egyes emberre az örökös teljesítmény- és fogyasztáskényszer? Miként száműzi az egyoldalúan versenyelvű gondolkodás a jelképeket, "morzsolja szét" a közösségeket, a családot, a nemzetet, a kultúrát? Miként vezet mindez a liberális demokrácia kimerüléséhez? És még sok-sok kérdés és... sok-sok megfontolandó válasz. Vissza

Tartalom

Bevezetés A neoliberalizmus, mint racionalitás 5
A „laisser-faire" ideológiája? 5
Az ideológia csapdája és az állam fetisizmusa 10
A neoliberális kormányzási modell 13
A neoliberalizmus újdonságának problémája 15
I A KORMÁNYZÁS KORLÁTAIRÓL 23
1 A társadalom gépezete és az érdekek racionalitása 25
A politikai gazdaságtan tudománya 26
Az érdek szubjektuma 28
Az érdek és az erkölcs közötti feszültség 30
Az érdekek rendszere 35
A „természetes rend" mint a kormányzás korlátja 39
Kormányzás a természeti törvények ismeretével 45
2 A haladás és az ember változatlan egyformasága 49
Mit jelent a civil társadalom? 50
A civil társadalom és a történelem 53
A társas kapcsolat megromlása 57
A két vágy Adam Smith-nél 60
A haladáshit későbbi változatai 63
3 Az egyéni jogok, mint a kormányzás korlátai 71
Rousseau, Locke és a jogi deduktív út 72
Az egyéni jogok alapja: a teológiától a tautológiáig 75
A Teremtőről „leválasztott" jogok 77
Önmagunk tulajdonlása: a tulajdonjog alapja 82
A tulajdon Locke után 87
A „legfőbb hatalom" természete 91
A kormányzás korlátai 96
A „kormányzás nagyszerű művészete" 98
4 Kormányzás a hasznosság ellenőrzése alatt 103
A természetjog és az emberi jogok kritikája 107
A hasznosság: a közcselekvés egyetlen kritériuma 112
Bentham és a „sponte acta" építése 117
A szociális reformizmus perspektívája 120
5 A liberalizmus válsága és a neoliberalizmus születése 125
A liberális dogmatizmus válságának okai 127
Tocqueville és John Stuart Mill korai nyugtalansága 129
Herbert Spencer és a szabadpiac védelme 133
Spencer az állami babona ellen 136
A századvégi konkurencializmus születése 138
Az "új liberalizmus" és a "társadalmi haladás" 143
Az állam kettős tevékenysége Polányi szerint 150
A neoliberalizmus is a liberalizmus ellentmondásai 154
II A SZELLEMI MEGÚJULÁS 157
6 A liberalizmus megújulása a Lippmann-konferencián 159
A liberális naturalizmus ellen 161
A neoliberalizmus eredetisége 166
A megújult liberalizmus agendája 172
Neoliberalizmus és kapitalista forradalom 176
A törvény uralma 181
Az elitek kormányzása 185
7 Ordoliberalizmus: gazdaság- és társadalompolitika közön 189
A „rend" (ordo) mint politikai feladat 189
Az állam legitimációja a gazdasággal 194
A verseny rendje és a "gazdasági alkotmány" 198
A "rendteremtés" és a "rendfenntartás" politikája 200
A fogyasztó-polgár és a "magánjogi társadalom" 203
A "szociális piacgazdaság" és kétértelműsége 206
Az ordoliberalizmus „társadalompolitikája" 209
A kisvállalkozás: a proletarizálódás ellenszere 214
A „harmadik út" 216
8 A vállalkozó ember 219
Az intervencionizmus kritikája 222
A piac új felfogása 225
A piac és az ismeret 228
A vállalkozói lét: önmagunk kormányzása 230
Az új. vállalkozó ember képzése 234
Mindenki legyen vállalkozó! 236
9 Az erős állam a magánjog őre 241
Sem laisser-faire, sem szociális célok 242
A "piac spontán rendje" vagy "katallakszia" 244
A „garantált szabadságszféra" és az egyének joga 248
A „beavatkozás legitim területe" és a jogállam szabálya. 254
Az erős állam fontosabb, mint a demokrácia 265
III AZ ÚJ RACIONALITÁS 269
10 A nagy fordulat 271
A verseny mint az új szabályozás alapja 275
A pénzügyi kapitalizmus diadala 280
Ideológia (1): A .„szabad kapitalizmus" 286
Ideológia (2): A „gondoskodó állam" demoralizál 291
Fegyelmezés (1): Fegyelmező rendszer, piaci kényszer 297
Fegyelmezés (2): Kötelező szabadon választani 304
Fegyelmezés (3): A vállalkozás neoliberális irányítása 306
Racionalitás (1): Az új hitre téti szakértők szerepe 311
Racionalitás (2): A neoliberális baloldal harmadik útja 314
11 Az európai építkezés ordoliberális forrásai 325
Az alkotmányos szerződés elvei "keletkezéstörténete" 330
Az ordoliberalizmus hegemóniája az NSZK-ban 334
Az ordoliberalizmus hatása az európai építkezésre 339
A törvényhozások versenyeztetése felé? 342
12 A vállalkozás-alapú kormányzás 349
A vállalati governance-tól az állami governance-ig 333
Globális kormányzás világkormány nélkül 363
A vállalkozás mint modell 366
Az egoista és racionális gazdasági szereplő hipotézise 368
A Public Choice és a közszféra új modellje 373
A verseny a közcselekvés középpontjában 379
Baloldali politika? 384
A könyvelői szemlélet leértékeli a hivatástudatot 390
Menedzserszemlélet és politikai demokrácia 393
13 A neoliberális "embergyár" 397
A plurális szubjektum és a szférák elválasztása 398
A vállalkozás mini a társadatom modellje 402
A „vállalkozási kultúra" és az új szubjektivitás 403
A vállalkozó Én: az önérvényesítés ethosza 408
A teljesítmény aszkézisei és technikái 413
A "lélek menedzsmentje" és a vállalkozás vezetése 417
A kockázat: a lét dimenziója és kötelező életstílus 421
Elszámoltathatóság és kiszámíthatóság 425
A teljesítmény/élvezet új rendszere 427
A hatékonyságtól a teljesítményig 431
Az új embertípus kóresetei 436
Az új ember öncélú élvezete 445
A neoliberális szubjektum irányítása 447
KÖVETKEZTETÉSEK. A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA KIMERÜLÉSE 451
Az a-demokratikus racionalitás 452
A neoliberalizmus mint stratégiai rendszer 458
Egy másik kormányzási modell lehetőségei 462
Az "ellenmagatartás" mint szubjektivációs gyakorlat 468
Névmutató 476
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv