1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar munkásmozgalom története 1848-1945

Magyar munkásmozgalom története I. évfolyam

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Magyarországon a tőkés fejlődés a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai országokhoz, de még a Habsburg-birodalom osztrák és cseh tartományaihoz viszonyítva is megkésett, és... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Magyarországon a tőkés fejlődés a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai országokhoz, de még a Habsburg-birodalom osztrák és cseh tartományaihoz viszonyítva is megkésett, és üteme lassú volt.
A tőkés árutermelés - a gyenge magánkisipart nem számítva - a mezőgazdaságban, a földesurak kezelésében levő, a jobbágy ingyenes munkájával, robotjával művelt majorsági birtokokon bontakozott ki. A nagybirtokokon az 1830-as évektől malmokat, cukorgyárakat, szeszfőzdéket, textilüzemeket alapítottak. A vasgyártást a növekvő áruforgalom, a közlekedés fejlesztése, a vasút- és hajóépítés megindulása követelte meg. Az 1840-es évekre kialakultak a nagybirtoktól független gyáripar kezdetei. A feudális viszonyok miatt azonban csak lassan fejlődhettek. A magyar ipar tőkés fejlődéséből a manufaktúra-korszak lényegében kimaradt.
Az 1840-es évek második felére a feudalizmus válsága elmélyült. Az új termelőerők éles ellentétbe kerültek a termelési viszonyokkal.
A feudalizmus felszámolásának legfontosabb feltétele a jobbágyrendszer megszüntetése volt. Másik fontos feltételt jelentett a nemzeti függetlenség kivívása. Ausztria ugyanis nyersanyag- és élelmiszerbázisának, ipari késztermékei felvevőpiacának tekintette Magyarországot. Vámpolitikája gátolta a magyar ipar erősödését. Az ország nemzeti önállósága is csorba volt." Vissza

Tartalom

1. TÉMA / A KAPITALIZMUS ÉS AZ IMPERIALIZMUS KIALAKULÁSA, A TÁRSADALMI HALADÁS FŐ KÉRDÉSEI A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 5
1. A kapitalizmus kibontakozásának feltételei és körülményei (1848-1867) 5
2. A tőkés fejlődés fő vonásai (1867-1900) 9
3. Az imperializmus kialakulása és sajátosságai Magyarországon
(1900-1914) 11
4. Osztály viszonyok a dualista Magyarországon 13
5. A burzsoá-földesúri államszervezet és politikai rendszer 18
6. A politikai gondolkodás főbb irányzatai és áramlatai a századelőn 22

2. TÉMA / A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSÁG OSZTÁLLYÁ SZEREZŐDÉSE. A MUNKÁSMOZGALOM FEJLŐDÉSÉNEK FŐ VONÁSAI A SZÁZADFORDULÓIG 26
1. A magyarországi munkásság első szocialista szervezetei 26
Az Általános Munkásegylet 27
Pártalapító kísérletek az 1870-es években 30
A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása és tevékenységének fő vonásai 31
2. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a századfordulóig 34
Az MSZDP I. kongresszusa és a párt eszmei-politikai arculata 34
Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon az 1890-es évek első felében 39
Agrárszocialista mozgalmak az 1890-es évek második felében 39
A Független Szocialista Párt 43
3. TÉMA / A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKÁJÁNAK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐBB VONÁSAI A SZÁZADELŐTŐL 1918-IG 46
1. Az MSZDP ideológiai arculatának és szervezeti felépítésének fő vonásai 46
Az MSZDP jellege 46
Az MSZDP 1903-as programja. A párt ideológiai alapelvei 48
Az MSZDP az agrár- és a nemzeti-nemzetiségi kérdésről 53
A párt és a szakszervezetek. Az MSZDP szervezeti fejlődése és felépítése 58
2. Az MSZDP politikai küzdelme, választójogi harca (1905-1914) 63
Az MSZDP az 1905-1906-os politikai válság idején 63
Az MSZDP a koalíciós és munkapárti kormányok idején (1906-1914) 67
3. Az MSZDP az első világháború idején (1914-1918) 73
4. TÉMA / BALOLDALI ELLENZÉKI IRÁNYZATOK A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSMOZGALOMBAN A SZÁZADELŐTŐL 1918-IG 81
1. Az ellenzéki irányzatok kialakulásának okai, sajátosságai 81
2. Az ellenzéki csoportok tevékenysége a századelőn 83
A Szabó Ervin vezette ellenzék 83
Alpári Gyula ellenzéki csoportja 88
3. A pártvezetőség politikájának párton belüli ellenzéki bírálata a háború előtti években 92
4. A hazai szocialista ellenzék 1917-1918-ban 94
5. TÉMA / AZ 1918-AS POLGÁRI DEMOKRATIKUS
FORRADALOM 99
1. A forradalmi válság elmélyülése 1918 őszén. A háború társadalmi-politikai következményei 99
Az egyes osztályok és a főbb politikai irányzatok állásfoglalásai a háború végén 102
2. A forradalom győzelme, jellege, eredményei és korlátai 106
A forradalom kirobbanása és győzelme 106
A forradalom jellege, eredményei és korlátai 110
6. TÉMA / A KMP MEGALAKULÁSA ÉS HARCA A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉÉRT 116
1. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és programja 116
2. Az osztályharc éleződése, a koalíciós kormány fokozódó elszigetelődése 123
7. TÉMA / A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS FŐBB TAPASZTALATAI 135
1. A szocialista forradalom győzelme Magyarországon 135
A proletárforradalom békés útja Magyarországon 136
A két párt egyesülése 138
2. A Tanácsköztársaság a szocializmus megvalósításáért 143
A proletárdiktatúra államhatalmának kiépítése 143
Az államszervezet 147
Az ipar, a pénzügyek és a kereskedelem társadalmasítása, a termelés szervezése 149
A feudális maradványok felszámolása, a nagy- és középbirtokok kisajátítása 152
A Tanácsköztársaság szociális vívmányai 155
A Tanácsköztársaság kulturális intézkedései 158
3. A Tanácsköztársaság harca az intervenció és a belső ellenforradalmi erők ellen 160
Az intervenció előkészítése és megindulása 160
A májusi válság és megoldása 161
Az ellentámadás megszervezése és az északi hadjárat 163
Küzdelem a belső ellenforradalmi erők és a kapitulánsok ellen. A Clemenceau-jegyzék 165
A párt és a tanácskongresszus 166
A Clemenceau-jegyzék elfogadása és a visszavonulás. A Tanácsköztársaság megdöntése 168
8. TÉMA / AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI VISZONYAINAK JELLEMZŐ VONÁSAI 173
1. Az ellenforradalom hatalomra jutása. A fehérterror 173
A Peidl-kormány bukása 174
A „fővezérség" szerepe, a fehérterror 175
Harc a hatalomért 176
Horthy kormányzóvá választása 179
A trianoni békeszerződés 180
2. Az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági konszolidációja 181
A Teleki-kormány „jogrendje" 181
A Bethlen-kormány első évei 183
A gazdasági konszolidáció 186
A nemzetgazdaság mérsékelt fejlődése 188
3. Az ellenforradalmi rendszer jellege és sajátosságai 190
Az ellenforradalmi rendszer sajátosságai 190
A hatalom gyakorlásának módja 193
4. Az ellenforradalmi rendszer ideológiája 194
Forradalom- és haladásellenesség 195
Nacionalizmus, sovinizmus 196
Fajelmélet 197
Antiszemitizmus 198
A „keresztény gondolat" 198
9. TÉMA / A MUNKÁSOSZTÁLY ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS HELYZETÉNEK FŐBB JELLEGZETESSÉGEI. AZ MSZDP ÚJJÁALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-as ÉVEKBEN 200
1. A munkásosztály társadalmi struktúrája, szociális helyzete 200
A munkásság létszáma, tagozódása 200
A munkásság életkörülményei 203
2. Az MSZDP és a szakszervezetek a húszas években 206
A szakszervezeti mozgalom helyzete 206
Az MSZDP újjászervezése 208
Az MSZDP egyezkedő politikája 210
A Bethlen-Peyer-paktum 212
3. A legális munkásmozgalom a konszolidált ellenforradalmi rendszerben 214
Az MSZDP a parlamentben 215
A baloldali ellenzék az MSZDP-ben 216
10. TÉMA / A KMP ÚJJÁSZERVEZÉSE ÉS AZ MSZMP MŰKÖDÉSE. A KMP POLITIKÁJÁNAK ÉS ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐ VONÁSAI 1919-1935 KÖZÖTT 219
1. A kommunista mozgalom újjászervezése, a KMP programjának kialakítása 219
Az illegális pártmunka a fehérterror idején 219
Az illegális pártmunka módszerei 221
A kommunista emigráció elméleti munkássága 222
A Komintern és a KMP 227
Viták a magyar kommunista mozgalomban 228
A baloldali mozgalom megerősödése. Az MSZMP megalakulása 230
A KMP I. kongresszusa 233
2. A legális és az illegális munka összekapcsolása a húszas évek derekán. A KMP irányvonalának megváltozása 237
Az MSZMP tevékenysége, megszűnése 237
Á Komintern VI. kongresszusa 239
Pártmunka a húszas évek végén, viták a stratégiai irányvonalról a KMP-ben 240
3. A gazdasági világválság hatása Magyarországon. A munkásmozgalom fellendülése, harca a totális fasizmus ellen 245
A világválság gazdasági hatása hazánkban 245
Á KMP II. kongresszusa 246
Az 1930. szeptember 1-i tüntetés 247
A bethleni konszolidáció bukása 248
Az MSZDP a válság időszakában 249
A KMP 1932-es harci programja 252
Lépés a totális diktatúra felé 254
Változások a KMP politikai irányvonalában 255
11. TÉMA / A KMP ÚJ POLITIKAI IRÁNYVONALÁNAK KIALAKULÁSA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI (1936-1941) 259
1. A népfrontpolitika kialakulásának nemzetközi körülményei, a KMP új stratégiájának kidolgozása 259
A Komintern VII. kongresszusa 259
A KMP álláspontja az új stratégiáról 260
Az 1936. júniusi határozat 262
Az új stratégia elméleti kérdései 264
2. A népfrontpolitika megvalósításának belső és külső feltételei 265
A gazdasági helyzet 266
A belpolitikai viszonyok 267
A külpolitika alakulása 270
A demokratikus összefogást segítő és gátló tényezők 272
3. A KMP újjászervezése, a népfrontpolitika kezdeti eredményei
a munkásegység megteremtésében 273
A KMP újjászervezése 274
A munkásság bérharcai és politikai tüntetései 275
A munkásegység első eredményei 277
4. A népfrontpolitika eredményei a munkás-paraszt szövetség erősítésében, az értelmiség megnyerésében 283
Törekvések a polgári ellenzék megnyerésére 283
A népfrontgondolat terjedése az értelmiség között 284
A KMP kapcsolata a népi írók mozgalmával, a Márciusi Front 286
A KMP új agrárprogramja 289
12 TÉMA / MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBA. A FÜGGETLENSÉGI MOZGALOM FELLENDÜLÉSE
(1941-1942) 291
1. Magyarország katonai részvétele a balkáni és a Szovjetunió elleni agresszióban. A háborúba lépés következményei 291
Jugoszlávia megtámadása 292
Csatlakozás a szovjetellenes háborúhoz 293
A katonai helyzet alakulása 293
A háborús gazdasági élet 295
Feszültség a belpolitikában 295
2. A KMP függetlenségi politikája és szervezeti megerősödése 297
A KMP függetlenségi programja 297
Harc a függetlenségi program elfogadtatásáért 299
A munkásegység erősödése 301
3. A függetlenségi mozgalom eredményei 304
A kulturális tevékenység fellendülése 304
Tömegmegmozdulások szervezése 304
A Kállay-kormány megalakulása 307
Rendőrterror a függetlenségi mozgalom ellen 308
13. TÉMA / A KÁLLAY-KORMÁNY KIVÁRÁSI POLITIKÁJA ÉS A LEGÁLIS ELLENZÉK. A KMP 1943-AS PROGRAMJA. A BÉKEPÁRT. A KIVÁRÁSI POLITIKA CSŐDJE 310
1. A sztálingrádi csata hatása, a rendszermentő politika kibontakozása 310
A voronyezsi vereség belpolitikai következményei 310
A Kállay-kormány politikájának fő vonásai 312
2. A baloldali ellenzék Hitler-ellenes és antikommunista törekvései.
A KMP, a Békepárt az antifasiszta nemzeti összefogásért 314
Törekvések a kommunisták nélküli nemzeti egységre 314
A KMP 1943. áprilisi programja 316
A Békepárt megalakulása 319
Az olasz fasiszta rendszer összeomlásának hatása 321
A kisgazda-szociáldemokrata pártszövetség 322
3. Az antifasiszta hazafias erők befolyásának növekedése. A „rendszermentő" politika kudarca 325
A tömegek elégedetlenségének növekedése, a szocialista mozgalom fellendülése 325
A Kállay-kormány politikájának kudarca 328
A Békepárt küzdelme a nemzeti erők tömörítéséért 330
14. TÉMA / MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA A MAGYAR FRONT KÜZDELME A NÉMET MEGSZÁLLÓK ÉS A NYILAS URALOM ELLEN. A NEMZETI ELLENÁLLÁS 333
1. A német megszállás következményei. A Magyar Front megalakulása és programja 333
A Gestapo-terror. Az ország kifosztása 333
Az illegális nemzeti front létrejötte 335
A németellenes akciók erősödése 338
A Békepárt erőfeszítése a fegyveres harc szervezésére 339
2. Kísérlet a háborúból való kiugrásra. A nyilas hatalomátvétel 342
Újabb rendszermentő akció 342
A Kommunista Párt 1944. szeptemberi kiáltványa. A Magyar Front memoranduma 344
A két munkáspárt egységmegállapodása 347
Horthy sikertelen kiugrási kísérlete 349
3. Az antifasiszta fegyveres ellenállás kibontakozása 353
A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága 354
A fegyveres partizánharc 355
A „passzív" ellenállás 359
15. TÉMA / MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA. A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM KIBONTAKOZÁSA, AZ AGRÁRFORRADALOM (1944-1945) 362
1. Az új népi hatalom létrejötte és jellege 363
A debreceni hadművelet 364
A demokratikus pártok, a népi bizottságok megalakulása 365
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejötte, programja 369
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása, az Ideiglenes Nemzeti
Kormány megválasztása, az új hatalom jellege 372
2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései. Az 1945. évi földosztás jellege, történelmi jelentősége 374
Hadüzenet Németországnak. A fegyverszüneti egyezmény megkötése 374
Az államszervezet demokratizálása 376
A budapesti hadművelet 379
Az élet megindulása a fővárosban, a demokrácia előrelépései 380
A demokratikus agrárforradalom 383
Az ország teljes felszabadítása. A népi demokratikus forradalom vívmányai 387-396
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv