| Első könyv | |
| Bevezetés. A Bendisz-ünnep | 13 |
| Kephalosz az öregségről és a pénzről | 15 |
| Az igazságosság meghatározásának első kísérlete | 18 |
| Igazságosság az, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat? | 20 |
| Az igazságosság meghatározásának második kísérlete. Thraszümakhosz szerint: Igazságosság az, ami az erősebbnek előnyös | 27 |
| Harmadik kísérlet az igazságosság meghatározására. Mi az igazságosság haszna? | 36 |
| Szókratész cáfolata: az igazságtalanság nem jár haszonnal. Különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát szolgáló szakmától | 38 |
| Szókratész kitérője: a legjobbak nem kívánnak uralkodni | 42 |
| Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje | 43 |
| Szókratész problematikus cáfolási kísérlete | 45 |
| Vajon az igazságtalanság erősebb és hatalmasabb az igazságosságnál? | 48 |
| Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymást közt | 49 |
| Vajon az igazságtalan jobban él-e az igazságosnál? | 51 |
| Második könyv | |
| Glaukón Szókratésztől meggyőzőbb bizonyítékot kíván. A jó három fajtája | 55 |
| Mi az igazságosság és az igazságtalanság tisztán önmagában és mi a hatalma a lélekben? | 56 |
| A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert ez középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között | 57 |
| A kettő életét kettejük éles szembeállításával ítélhetjük meg | 59 |
| A költők és a nevelők nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belőle fakadó javakat | 61 |
| Igazságosnak lenni kínos és fáradságos | 63 |
| Minden a látszat. Az igazságtalan még az isteneket is lekenyerezi | 64 |
| Ilyen beszédek hallatán ugyan melyik utat válassza az ifjúság? | 65 |
| Az igazságos csak vagy valami isteni kegyelemből, vagy merő gyöngeségből marad igazságos | 66 |
| Mutassa ki Szókratész az igazság lényegét, s hogyha ez önmagában jobb az igazságtalanságnál, mit idéz elő a lélekben és így miért üdvösebb neki | 67 |
| Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb méretű modellen vizsgálják meg: tudniillik az államon | 69 |
| Az állam keletkezése | 71 |
| A primitív állam élete | 74 |
| Az igények növekedése megnöveli az államot. A "dőzsölő" állam | 76 |
| Az állam területének védelme: a hivatásos hadsereg | 77 |
| Milyeneknek kell lenniök az állam őreinek | 79 |
| Az állam őreinek nevelése | 82 |
| Az istenek jók, és senkinek sem ártanak | 84 |
| Az isten nem csal meg senkit, és alakot sem vált | 88 |
| Az isten nem hazudik | 90 |
| Harmadik könyv | |
| Az Alvilág rettenetességének kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat | 94 |
| A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül | 98 |
| Igazság és hazugság emberi viszonylatban | 99 |
| Féktelenség és önmérséklet | 100 |
| Az emberről csak akkor lehet beszélni, ha már tisztázták az igazságosság lényegét | 103 |
| Az elbeszélő költészet felosztása | 104 |
| Az utánzás feladata. Itt is érvényes a munkamegosztás | 107 |
| Az őrök csak komoly, méltóságteljes, erkölcsös magatartást utánozhatnak | 108 |
| Az éneklés módja és a dallamok | 112 |
| A ritmus | 115 |
| Szép stílus, szép erkölcs, szépalakúság, zene, szerelem | 116 |
| A testgyakorlásról | 120 |
| Az erkölcsök elfajulásával egyre több lesz a beteg és a pörlekedő | 122 |
| A helyes és a helytelen gyógyászat | 123 |
| Milyen a jó bíró? | 127 |
| Az előbbiek összefoglalása | 128 |
| A zene és a testgyakorlás célja: az egyoldalúság elkerülésével a lélek összhangjának kialakítása | 128 |
| A vezetők kiválasztása | 131 |
| A polgárok tekintsék testvéreknek egymást | 135 |
| Három emberfajta | 135 |
| Az őröknek nem lehet magántulajdonuk | 137 |
| Negyedik könyv | |
| Boldogok-e az őrök? | 140 |
| A gazdagság és a szegénység egyaránt ártalmas | 142 |
| Háború | 143 |
| Mekkora legyen az állam? | 145 |
| Minden a neveléstől függ | 146 |
| A nevelés terén káros az újítás | 146 |
| Nem kell minden apróságot szabályozni | 148 |
| A vallás | 151 |
| Hol találhatjuk meg az államban az igazságosságot? | 151 |
| A négy erény az államban | 152 |
| A bölcsesség | 152 |
| A bátorság | 154 |
| A józan önmérséklet | 156 |
| Az igazságosság | 159 |
| Az igazságosság az egyes emberekben | 162 |
| Az állam erkölcsössége a polgárok erkölcseinek függvénye | 164 |
| A lélekben három hajlam van: gondolkodás, indulat, vágyakozás | 165 |
| A vágyakozás különbözik a gondolkozástól | 169 |
| Az indulat különbözik a vágyakozástól és a gondolkozástól | 170 |
| Az egyén igazságossága | 173 |
| Az igazságtalanság | 176 |
| Az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a betegsége | 177 |
| Az igazságosság előnyös, az igazságtalanság káros | 178 |
| Az igazságtalanság fajai | 179 |
| Ötödik könyv | |
| Nő- és gyermekközösség | 180 |
| A nők nevelése és kötelességei ugyanazok, mint a férfiaké | 183 |
| Ellenérv: a nő természete különbözik a férfiétól | 185 |
| A férfi és a nő képességei között nincs alapvető különbség, csak fokozati | 186 |
| A férfiak és a nők egyforma alkalmazásának előnyei | 190 |
| A nő- és gyermekközösség az őröknél, és ennek előnyei | 192 |
| A gyermekek nevelése | 195 |
| A nő- és gyermekközösség erősíti az állam egységét | 198 |
| Az őrök boldogsága | 203 |
| Katonai nevelés | 205 |
| Fegyelmezés és jutalmazás | 207 |
| Az ellenséggel való bánásmód | 209 |
| Görögök egymás közti háborúskodása | 210 |
| Hogyan valósulhat meg az ideális állam? | 212 |
| Ki a filozófus? | 216 |
| "Tudás" és "vélemény" | 218 |
| A "vélemény" | 222 |
| Hatodik könyv | |
| A filozófusnak kell kormányoznia, mert csak ő ismeri az igazságot | 225 |
| A filozófustermészet tulajdonságai | 226 |
| A filozófusok állítólag értéktelenek az állam szempontjából | 229 |
| Ennek az állam az oka: miért nem használja fel őket? | 230 |
| Miért fejlődik rosszul a legtöbb filozófus? | 233 |
| A filozófustermészetet megrontja a környezete | 234 |
| A filozófiát elárasztják a selejtes emberek | 240 |
| Az igazi filozófus kénytelen visszavonulni | 241 |
| Hogyan kellene ápolnia az államnak a filozófiát? | 243 |
| Még a tömeget is meg lehetne győzni a filozófia értékéről | 245 |
| A filozófus az államot isteni mintára alkotja meg | 248 |
| Lehetséges, hogy egy államot filozófusok kormányozzanak? | 249 |
| Az őrök nevelése | 250 |
| Az őröknek a "jó" ideáját kell megismerniük | 253 |
| Mi a "jó"? | 255 |
| Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a "jó" az ésszel felfogható dolgokat | 259 |
| A megismerés tárgya négyféle, s négyféle a megismerés formája is | 261 |
| Hetedik könyv | |
| Barlanghasonlat | 264 |
| Életünk olyan, mint a barlanglakóké | 267 |
| A nevelésnek a lélek szemét a jó ideája felé kell irányítania | 269 |
| A filozófusokat kényszeríteni kell az államvezetésre | 270 |
| Milyen tudományokkal kell nevelnünk a filozófust? | 273 |
| A mennyiségtan | 274 |
| A mértan, a csillagászat, a zene | 280 |
| Minden tudomány még csak bevezetés a dialektikába | 287 |
| A dialektika célja a jó megismerése | 289 |
| Emléketető az őrifjak helyes kiválasztására | 291 |
| A nevelés korszakai: 17-től 20 éves korig kötelező a testnevelés, 20-tól 30 éves korig az előkészítő tudományokkal való foglalkozás | 293 |
| A helytelenül művelt dialektika veszélyei | 295 |
| 30-tól 35. évükig a dialektikával foglalkoznak, majd 50 éves korukig állami szolgálatot teljesítenek | 297 |
| Első teendők a hatalomátvétel után | 299 |
| Nyolcadik könyv | |
| Milyenek legyenek az őrök? | 301 |
| A hibás államformák | 302 |
| A timokrácia | 304 |
| A timokratikus állam jellege | 306 |
| A timokratikus jellemű ember | 308 |
| Az oligrachia | 310 |
| Az oligrachia jellegzetes hibái | 311 |
| Az oligrachikus jellemű ember | 314 |
| A demokrácia | 317 |
| A demokratikus állam jellegzetes vonásai | 320 |
| A demokratikus jellemű ember | 322 |
| Hogyan lesz az oligrachikus jellemű emberből demokratikus jellemű? | 323 |
| A türannikus állam | 327 |
| A túlságos szabadság szolgaságra vezet | 329 |
| Három társadalmi réteg: herék, szegények, gazdagok | 330 |
| A nép vezért keres | 332 |
| Hogyan lép fel a türannosz? Mik a jellegzetes tulajdonságai? | 333 |
| A türannosz testőrsége és környezete | 335 |
| Kilencedik könyv | |
| A türannisz embere | 339 |
| Az ember lelke mélyén egy gonosztevő szunnyad | 339 |
| Erósz türannosz | 342 |
| Az igazságtalan a legnyomorultabb, az igazságos a legboldogabb | 346 |
| Három bizonyíték a türannosz boldogtalanságára. Első: államforma és egyén megfelel egymásnak; a türannosz élete mindenkinél nyomorultabb | 347 |
| A második bizonyíték: a lélek három része és az ezeknek megfelelő háromféle gyönyörérzés. Az értelem gyönyöre a legmagasabb rendű | 353 |
| A harmadik bizonyíték: a tudásszerető gyönyöre a létező szemléletben gyökerezik, és ez különb, mint a többi értelmetlen gyönyör | 357 |
| Összefoglalás: az igazságosság mindenben előnyösebb az igazságtalanságnál. Az ember rendeltetése: alárendelni ösztöneit az értelemnek | 365 |
| Tizedik könyv | |
| Visszatér a költészet kritikája | 371 |
| Mi az utánzás? Ideák, való dolgok, műalkotások és ezek alkotói: isten, kézműves, művész | 372 |
| Homérosz és a tragédiaköltők kritikája: nem értenek ahhoz, amit ábrázolnak | 377 |
| A lélek hallhatatlansága | 390 |
| A testben lakozó lélek nem észlelhető eredeti, örök mivoltában, hanem csak torzultan | 394 |
| Az igazságos evilági jutalma | 396 |
| Mi vár az igazságosra a túlvilágon? | 398 |
| Végső tanulság | 406 |
| Jegyzetek | 407 |
| Utószó. Egy utópia realitása (Redl Károly) | 435 |
| Jegyzetek az Utószóhoz | 465 |
