Iskolakultúra 2011. augusztus-szeptember

Fülszöveg

Magyari Sára: Az idő nyelvi képe a magyar és a román nyelvben
A kutatási téma kiindulópontja a nyelvi relativizmus tétele. A Whorf-hipotézist továbbgondolva Lera Boroditsky (1999) elveti azt a feltételezést, hogy a gondolat és a cselekvés teljes mértékben determinált a nyelv által, azonban olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek a tétel árnyaltabb változatát bizonyítják a tér, idő, szubsztancia és tárgyak különböző nyelvekben való reprezentációja révén, illetve a cselekvések és a színek más-más nyelvekben való konceptualizációja által.

Fleisz Katalin: Életet sugárzó halott betűk
Krúdy Gyula prózáját sokan és sokféleképpen értelmezték már, a teljes elutasítástól az elismerő, sőt kultikus hangú kritikákig bezáróan. Az a tény, hogy a Krúdy-próza az értelmezés ilyen zavarba ejtő sokféleséget hívta elő - véleményem szerint - írásművészetének határhelyzetével: a közvetítettség számos formájával magyarázható. Ezért úgy tűnik, Krúdy prózája a medialitás "határsértéseinek" szempontjából termékenyen újragondolható. Jelen dolgozat ebben a kérdéskörben igyekszik néhány gondolatot felvetni.

Tóth Levente: Szolgából nemes
A 17-18. századi Erdélyben a lelkészek a vidéki elit meghatározó szereplői voltak. Nemcsak a hívek lelki életével foglalkoztak, hanem más jellegű feladatokat is elláttak: részt vettek a közigazgatás alsóbb szintű hivatali munkájában, uradalmak gazdasági, jogi, igazságszolgáltatási ügyeivel bajlódtak. Tudásuknak, társadalmi tekintélyüknek, személyes kapcsolataiknak és nem utolsósorban erkölcsi magatartásuknak köszönhetően megkülönböztetett figyelemben részesültek. Tisztában voltak ezzel a politikai, gazdasági elit képviselői is, ezért karolták fel a tehetségesebb ifjakat, iskolába, kollégiumba küldték, nevelőként alkalmazták, vagy éppen külföldi tanulmányaikat támogatták.

M. Fazekas Ágnes - Cs. Czachesz Erzsébet: Középiskolás tanulók számítógép- és internethasználati szokásai
Az emberi kommunikáció fejlődésének mérföldköve volt az írás kialakulása az ókori Mezopotámia és Egyiptom területén, hiszen ez egyben a tudás rögzítésének lehetőségét is megteremtette. A következő kommunikációs forradalom a 15. században Gutenberg találmányával, a nyomtatás feltalálásával vette kezdetét, ami megalapozta a tudás társadalmi szintre emelését. Ezt követte a 19. században a tömegmédia forradalma. Az újságoknak, folyóiratoknak és könyveknek köszönhetően az emberek mind több információhoz jutottak, ez is vezetett az általános műveltség tömeges elterjedéséhez. A 20. század folyamán a média az átlagember életének szerves részévé vált. A telefon, a televízió, a mobiltelefon és a számítógép egyre több háztartásban alapfelszereltségnek számít. Különösen nagy szerepe van az internet megjelenésének és elterjedésének, hiszen általa pillanatok alatt elérhetők olyan információk, melyek továbbítása régen hónapokba, sőt akár évekbe is telhetett. Vissza