Elektronfizika

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Faragó Péter: Elektronfizika ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	431 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	900 példányban jelent meg. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szabad elektronok sajátságainak és különböző feltételek között való viselkedésének vizsgálatával ma már a fizikának igen kiterjedt, szinte önálló ága, az elektronfizika foglalkozik. A vizsgálatok eredményeinek gyakorlati alkalmazása pedig az elektrontechnika, a modern technikának igen jelentős részét teszi ki. Az elektronfizikát és technikát összefoglaló néven elektronikának nevezik. Ide tartozik tehát a szabad elektronok előállításának, légüres térben, vagy gáztérben, elektromágneses erőtérben való mozgásának, anyaggal és elektromágneses erőtérben való kölcsönhatásának a kérdése. Ezeknek a problémáknak a tisztázása korábban szinte elképzelhetetlen technikai lehetőségeket nyitott. Rádiócsövek, katódsugárcsövek, fotocellák, elektronsokszorozók, a mikrohullámú berendezések (radar) különleges elektroncsövei, a klisztronok és magnetronok a legismertebb termékei az ebben az irányban folytatott kutatásoknak és alkatrészei számos, hétköznapi életünkben használt eszköznek, a modern iparban használt automata, vezérlő, szabályozó és ellenőrző berendezésnek. Ide tartoznak a különböző gázkisülési csövek, a ködfénylámpától és különböző fénycsövektől a Geiger-Müller-féle számlálócsövekig, a modern tudomány és technika nagyszabású kutató eszközei: az elektronmikroszkóp, a tömegspektrográf, az atom magfizikai vizsgálatok céljára nagy energiájú részecskéket előállító gyorsítók, mint a ciklotron stb. A következőkben az elektronfizika elvi kérdéseivel kívánunk foglalkozni, rámutatva a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire. A gyakorlati eredményekhez vezető úton csak egy-két lépést teszünk abban a reményben, hogy azok számára, akik ezeket az utakat végig akarják járni, külön-külön „úti kalauzok" fognak megjelenni. A könyv beosztása a következő. Általános kérdésekkel foglalkozó bevezető után elsőnek az elektronoknak a fémekből való kilépését tárgyaljuk. Ebben a részben a katód-problémák néhány technikai szempontját is érintve, technikai alkalmazásokról is beszélünk, aránylag bőven az elektronsokszorozókról. A következő fejezetben szabad elektronoknak vákuumban való mozgását tárgyaljuk elemi úton, sztatikus, vagy sztatikusnak tekinthető erőterek esetén. Külön fejezetet szánunk a geometriai elektronoptika alapjainak megismertetésére, majd ezt követően a gyakoribb alkalmazások kapcsán az elektronágyút, az elektronmikroszkópokat és a tömegspektroszkópokat tárgyaljuk. Elektroncsövek és elektronsokszorozók szerkesztési kérdéseiről is itt emlékezünk meg. Újabb külön fejezetben tárgyaljuk szabad elektronok mozgását nagyfrekvenciás erőterekben és alkalmazási példák gyanánt - arra az esetre, amikor elektronok adnak át energiát nagyfrekvenciás erőtérnek - a klisztront, a magnetront, és a haladó hullámú csövet tárgyaljuk, az ellenkező eset példájául pedig a rezonancia-gyorsítók kérdését vázoljuk. Vissza

Tartalom

Előszó............7
I fejezet
Bevezetés
Az anyag és az elektromosság atomos szerkezete............11
Az elemi töltés meghatározása............12
Az elektron fajlagos töltése és tömege............16
Atommodellek ............17
Az elektron impulzus és mágneses nyomatéka............23
A fény és az anyag analóg sajátságai ................27
A hullámmechanika alapgondolata .................32
A Pauli-féle elv ..............37
A tömeg és energia ekvivalenciája; a tömeg függése a sebességtől............38
II. fejezet
Elektronok kilépése fémekből
Klasszikus statisztika..........................................42
Kvantumstatisztikák................................................45
Elektronok fémek belsejében........................................48
Elektronok sebességeloszlása......................53
Kontaktpotenciál...........................55
Statisztikus mikroáramsűrűség....................................................57
Zaj-jelenségek ...............................................................58
Elektronok kilépése fémekből ................................................61
Termikus emisszió.....................................62
Schottky-effektus................................................................64
Hidegmisszió...................................67
Hőemissziós jelenségek kísérleti igazolása és gyakorlati felhasználása................68
Fényelektromos emisszió ..................................78
Szekunder elektronok emissziója .................................82
Szekunderemissziós elektronsokszorozó...................................87
Elektronsokszorozó rácsvezérléssel.....................88
Elektronsokszorozók fényérzékeny katóddal........................................90
Elektronsokszorozó, mint elektronszámláló........................................96
Lökés amplitúdók eloszlása.........................97
Tértöltési jelenségek...........................100
Impulzusok időtartama..........................102
Nulleffektus.............................105
Hatásfok...............................106
III. fejezet
Elektronok mozgása sztatikus elektromos és mágneses erőterekben
Elektronok mozgása elektromos térben......................111
Elektronok mozgása mágneses térben ...................116
Elektronok mozgása szuperponált terekben....................120
A katódsugárcső................................122
Különleges katódsugárcsövek........................128
Képfelvevő csövek...................................131
IV. fejezet
Geometriai elektronoptika
Áttekintés..............................137
A geometriai elektronoptika feladata.................137
Elektromos és mágneses erőterek leírása ................138
Elektromos erőterek potenciáleloszlása................140
Potenciáleloszlás meghatározása kísérleti úton .............143
Mágneses térintenzitás eloszlásának meghatározása .........149
Elektronok pályája hengerszimmetrikus elektrosztatikus erőtérben............151
Elektronok mozgása koaxiális hengeres elektromos és mágneses erőtérben............152
Elektronpályák meghatározásának közelítő módszerei..........156
Elektronpályák kísérleti meghatározása.................162
Elektronpályák mágneses erőtérben..................167
Leképezés paraxiális elektronsugarakkal................170
Elektronlencsék kardinális pontjai; képszerkesztés............174
Elektromos lencsék.......................177
Mágneses lencsék.........................195
Hengerlencsék ..........................201
Leképezési hibák.......................203
Irányeltérítés, diszperzió, fókuszálás .................206
V. fejezet
Példák az elektronoptika alkalmazására
Az elektronágyú................................220
Az elektronmikroszkóp ........................226
Általános kérdések.............................226
Elektrosztatikus elektronmikroszkópok...................231
Mágneses elektronmikroszkópok.....................232
Elektronmikroszkóp emisszióvizsgálatra..................236
Rasztermikroszkóp.............................238
Hengerlencsék alkalmazásai..........................240
Elektronsokszorozók optikája ..........................242
Tömegspektroszkópia ............................247
Irányfókuszáló tömegspektrográfok.....................249
Sebességfókuszáló tömegspektrográfok...................251
Kettős-fókuszáló tömegspektrográfok...................253
Tömegspektrumok felvétele.......................261
VI. fejezet
Elektronok mozgása nagyfrekvenciás erőtérben
Áttekintés..................................264
Nagyfrekvenciás eltérítés............................265
Fázisfókuszálás.............................278
Elektroncsövek viselkedése igen nagy frekvenciákon................281
A klisztron..................................288
A klisztron energiamérlege.......................292
A klisztron, mint kapcsolási elem.........................293
A reflex-klisztron ................................296
Haladó hullámú csövek.............................301
A magnetron .............................308
Töltött részek gyorsítása............................318
Lineáris gyorsító................................320
A ciklotron...........................328
A fazotron (szinkro-ciklotron)......................329
A szinkrotron..........................331
A mikrotron.................333
A betatron............................335
VII. fejezet
Elektromos vezetés gázokban. Gázkisülések
Nagyszámú töltéshordozó vákuumban; tértöltési áram...............342
Elemi jelenségek gáztérben..............................351
Mozgó töltéshordozók árama..........................353
Töltéshordozók mozgása gáztérben......................353
Töltéshordozók eltűnése ..........................360
Tértöltési viszonyok gáztérben.........................364
Ionizálás .................................365
Feszültségviszonyok a gázkisülés terében ...................368
A plazma.....................................369
A katódesés tartománya ...............................375
Anódtér ..................................377
A kisülések karakterisztikái..........................377
Hasonlósági törvények...........................380
Nem stacionárius jelenségek.........................382
Gyakorlati alkalmazások........................383
Ionizációs kamrák és részecskeszámlálók.................385
FÜGGELÉK
A) Példák a potenciáleloszlás meghatározására a változók szétválasztásának módszerével................. 407
B) Példák a potenciáleloszlás meghatározására komplex változós függvények alkalmazásával .............................412
C) Liebmann módszere............................417
D) Szolenoidok mágneses tere.........................419
Ábrák forrása...............................421
Tárgymutató.................................423
Névmutató..................................429

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem