Politikaelmélet

Előszó

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek első felében érdeklődésem középpontjában politológiai és alkotmányjogi kérdések álltak, s az ELTE jogi karának államjogi tanszékén, majd ugyanitt a politológiai csoportnál oktatói munkám is erre sarkallt. Ekkori osztrák s német tanulmányútjaimon is főként e kérdéskörhöz gyűjtöttem anyagokat, és itthon a politikai rendszer reformja körüli tevékenységem gyakorlati ösztönzőket adott e téma vizsgálatához. Bár érdeklődésem és kutatásaim lassanként egyre inkább szociológiaelméleti irányba tolódtak el, a politológiai elemzésekkel nem hagytam föl. A rendszerváltás után, 1991-től a Miskolci Egyetem politológiai tanszékének új vezetőjeként politológiai jellegű munkáimat rendszeres kötetbe állíthattam össze, illetve a hiányzó témákhoz új tanulmányokat írtam. A teljesebb tematika kedvéért végül Bihari Mihállyal, aki szintén egy hasonló kötetet tervezett, együtt adtuk ki tanulmányainkat a Nemzeti Tankönyvkiadónál Politológia címmel. Ezután a Cserépfalvi Kiadó felkért, hogy készítsek monográfiát az új magyar politikai rendszerről, és ez újabb kutatásokra ösztönzött olyan politológiai területeken, melyekkel korábban még nem foglalkoztam. A magyar parlamentarizmus megjelenése után az új részeket bedolgoztam az említett közös Politológia kötet kiadásába is 1997-ben. Mivel ezután több évig elsősorban jogelméleti és -szociológiai elemzésekkel foglalkoztam, hosszabb ideig nem dolgoztam fel politológiai témákat, s csak mint a jog és a politika határterületét kezdtem kutatni az ezredforduló után a bírói hatalom kérdéseit. Az erről szóló, a Századvég Kiadónál megjelent kismonográfia, A bírói hatalom egy rövidebb összegzését most ebbe a kötetbe illesztettem be. Ezenkívül külön tanulmányt írtam az Európai Unió politikai rendszeréről, ami a könyv önálló, utolsó fejezete lett.
A Bihari Mihállyal közös műhöz készített tanulmányaimat most több helyen javítottam, az általánosabb szociológiaelméleti téren bekövetkezett elmozdulásaimnak megfelelően - természetesen gyakorlati tapasztalatok is motiváltak -, és a funkcionalista rendszerelmélet mellé a neogramsciánus kiindulópontokat is felvettem, amit a Társadalomtudományi trilógia első kötetében részletesen elemeztem. Vissza