1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A protestantizmus hatása a magyar állami életre

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magyar Protestáns Irodalmi Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 544 oldal
Sorozatcím: A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai
Kötetszám: 27
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A tudományos könyvsorozat XXVII. kötete.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem bocsáthatom útnak előszó nélkül ezt a könyvet, mert ennek története van. Története, mely úgy az olvasóra, mint különösen a bírálóra fontos lehet.
Ez a mű eredetileg egy félig sikerült... Tovább

Előszó

Nem bocsáthatom útnak előszó nélkül ezt a könyvet, mert ennek története van. Története, mely úgy az olvasóra, mint különösen a bírálóra fontos lehet.
Ez a mű eredetileg egy félig sikerült pályamunka. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes közgyűlése által 1896-ban kitűzött és e mű címében meglehetősen visszaadott pályakérdésre készült. Jutalmat ugyan nem nyert, de mégis azon elismerésben részesült, hogy kinyomatásra érdemesnek ítéltetett.
A birálat súlyos kifogásokat emelt az irály, a nyelvezet gyarlósága ellen. Megrótta azt az aránytalanságot, mely a felölelt, közel négy évszázad első felének behatóbb tárgyalása és második felének szinte szembetűnő elhanyagolása között mutatkozik. A felhasznált adatok közismert volta és új dátumoknak számbeli jelentéktelensége szintén kifogás alá esett. Ezeken kívül a részletekre tartozó, kisebb-nagyobb fontosságú megjegyzések is elég számmal voltak.
A jóindulatú birálatból igyekeztem okulni és hatása alatt munkámat némileg átdolgoztam. Némileg csak, mivel alap-felfogásomon változtatni nem volt okom, de nem is tudtam volna. Sőt az átdolgozás a tartalomban is csak egyes szembetűnő tévedések vagy fogyatkozások lehető kiküszöbölésére irányult. Vissza

Tartalom

Előszó I.
Bevezetés.
A társadalom és a vallás. A keresztyén vallás főelve: a szeretet törvénye, mint szociális tényező. A keresztyénség egyetemessége és a keresztyén egyház partikulárizmusa. A ker.
egyház, mint a római impérium univerzálizmusának örököse:
a római katholikus egyház. Az-egyház „katholikus" volta
ellentétben áll a keresztyénség egyetemességével. Az eretnekségek, mint folytonos tiltakozások a keresztyénség egyetemessége érdekében, az egyház katholicizmusa ellen. A protestáns reformáció szemben a római katholicizmussal. A két
vallásos világnézet ellentétes alapelvei: az aszketizmus és az
egyház univerzálizmusa egyfelől, az egyéniségi elv és Istenén
kívül minden más tekintélynek elvetése másfelől. Ezen alapelvek
főbb jellemvonásai. A protestantizmus, mint uralkodó egyetemes vallásos világnézet. A róm. katholicizmus és a protestantizmus, mint a keresztyén társadalom fejlődésének konzervatív és liberális rugói. A róm. katholikus és protestáns vallás
viszonya az egyetemes emberi társadalom uralkodó és uralomra törő osztályaihoz s ezek törekvéseihez 1
Első fejezet.
A magyar állam a mohácsi vész előtt.
A magyar nemzet ősi törzsszervezeti intézményei a róm. kath.
keresztyénség hatása alatt állammá alakulnak át. A magyar állami
élet ősi intézményei és a róm. kath. egyház által közvetített
nyugati állami intézmények. Küzdelem a két irányzat között.
A küzdelem eredménye a római katholikus magyar állam.
A két irány hatása az állam alapintézményeiben: a királyságnál, a nemzetgyűlésen, az alkotmánybiztosítékoknál. A róm.
kath. egyház és a magyar nemzeti társadalom. A rendiség.
Az egyház klérusának viszonya a rendiséghez. A papság,
mint első országrend. A róm. kath. egyház a nemzeti művelődés szolgálatában. A róm. kath. magyar állam közvetlen a
mohácsi vész előtt a Jagellók alatt. Az egyház felső klérusa
az oligarchia szolgálatában. Az oligarchia és a köznemesség
küzdelme. A köznemesség antiklerikális szelleme. Az egyházi
vagyon, mint nemzeti közvagyon. A rendek belső küzdelmének eredménye: a tripartitum és a mohácsi vész 26
Második fejezet.
A protestantizmus fellépése és elterjedése Magyarországon.
Általános bomlás tünetei a mohácsi vész előtt. Belső harcok a
királyság, az oligarchia és köznemesség között. Pórlázadás.
A törökvész. A pápaság és a keresztyén közösség, mint
reménység főforrásai. „Lutherani comburrantur!" A magyar
nemzet „Pál-fordulása" a mohácsi vész után. A reformáció
befogadásának okai. Az egyházi viszonyok. A pápaság önző
világpolitikája. A kettős királyság. János királyt a pápa a
török szövetség miatt kiátkozza. Az ellenkirályok harca; a
püspöki székek betöltése s a főpapi vagyon. A.szekularizáció
eszméjének hatása a protestantizmus terjedésében. A protestantizmus híveinek vallásos buzgósága. Az ideiglenes szekularizáció jó hatása a róm. kath. egyházra és káros befolyása a protestantizmussal szemben. A királyi hatalom és
a róm. kath. egyház érdekközössége. A protestantizmus a
nemzeti eszme és a rendi jogok szolgálatában. Viszonya a
magyar nemzeti társadalom különböző osztályaihoz. A reformáció hódítása Erdélyben. A szekularizáció, mint a protestáns
Erdély fundamentuma
Harmadik fejezet.
A protestantizmus hatása a nemzeti életre.
A homo novusok társadalma. A széttépett magyar állam
eszméje helyére a magyar nemzet eszméje lép. A protestantizmus a nemzeti eszme szolgálatában. A protestáns hazafiság.
A protestantizmus és a nemzeti közművelődés. Egyháziak és
világiak vállvetett munkája. A protestantizmus hatása a magyar nemzeti róm. katholicizmusra. Osztály-műveltség helyett
általános emberi műveltség. Világi írók. A magyar nő. A közerkölcsök javulása. A rendi társadalom osztályainak összesimulása. A protestantizmus teljesen összeolvad a magyar
nemzeti élettel 127
Negyedik fejezet.
A protestantizmus politikai hatásának első
nyomai.
A lelkiismereti szabadság kérdése. A „cuius regio, eius religio"
elv nem protestáns elv. A lelkiismereti és politikai szabadság
összefüggése és kölcsönhatása. Uralkodó állampolitikai elvek
és törekvések. Luther és Kálvin álláspontja. A protestantizmus
és az autonóm-érzék. Az I. Ferdinánd központosító és idegen
szellemű politikájával szemben felébredt nemzeti ellenhatás
a protestantizmusra támaszkodik. A vis inertiae és a graváminális politika. Kísérletek a róm. kath. egyház restaurálására.
Az egyházi javak állami jelentősége. A protestantizmus álláspontja az egyházi és állami hatáskörökkel szemben. Hatása
a vidéki kormányzat közegeire, a megyékre és városokra és
viszont. A király és a nemzet összetűzése Rudolf idejében.
A róm. katholicizmus a király törekvéseit támogatja, míg a
protestantizmus a nemzeti érdekek védelmébe szegődik. A
kassai templomfoglalás és a XXII. artikulus 174
Ötödik fejezet.
Protestáns nemzeti politika. Bocskay.
A XXII. artikulus jelentősége alkotmányos és vallási szempontból. Bocskay fellépése az alkotmány és a lelkiismereti szabadság védelmében. Az inculpata tutele. A győztes nemzet kívánságai. A vallásra, az egyház és állam kölcsönviszonyára
vonatkozó kívánságo: a lelkiismereti szabadság biztosítása,
a polgári és politikai jogok függetlenítése a vallási hovatartozástól, a róm. kath. püspökök közjogi helyzete, a címzetes püspökök és a jezsuiták, a királyitanács, az egyházi
és állami hatáskörök szétválasztása. Politikai kívánságok: a
nádori szék betöltése, a nádorság hatáskörének helyreállítása,
a nemzeti állam épségének biztosítása a bel- és külügyekben
egyaránt. Bocskay nemzeti politikájának gyümölcsei a bécsi
békében és az 1608. évi országgyűlésen. Az első „kiegyezés"
eredményei politikai, nemzeti és társadalmi szempontból.
A protestáns egyházak a protestáns nemzeti politikában.
Bocskay nemzeti politikájának apotheózisa 214
Hatodik fejezet.
A protestáns Erdély.
Erdély ősi, különleges helyzete. Különválása a magyar államtól
és önálló állammá szervezkedése. Ennek okai. A protestantizmus Erdély önállóságának nélkülözhetetlen alapja. A szekularizáció hatása ugyanezen irányban. Az egyesítési és rekatholizálási törekvések eredményei. Bocskay kijelöli Erdély
szerepét a magyar nemzeti állam életében. Bethlen Gábor és
I. Rákóczi György. II. Rákóczi György, az absolutus princeps.
Erdély és Magyarország romlása. Apaffi árnyék-fejedelemsége
és a Diploma Leopoldinum. Erdély alkotmánya a három nemzet és négy vallás egyenjogúságán, unióján épül fel. Az erdélyi
egyházpolitika. Az innováció és a konzisztoriális rendszer.
Fejedelmi hatalom és felelős tanácsosok. A közigazgatási
autonóm testületek az egyházakhoz való viszonyukban. Közművelődés. Bethlen Gábor és udvara. A gazdasági élet. Erdély,
mint protestáns nemzeti és alkotmányos állam 254
Hetedik fejezet.
A nemzeti szellem virágzása és aláhanyatlása.
Új irányok az európai államok belpolitikájában. A protestantizmus, a rendi jogok, a róm. katholicizmus a fejedelmi abszolút
törekvések szolgálatában. II. Mátyás megpróbálja Bocskay
nemzeti politikáját „visszacsinálni" és a hazai klérus ebben
őt támogatja. II. Ferdinánd királlyá választatása. A 30 éves
háború kitörése; Bethlen Gábor kitámadása; a Querela Hungariae. A Bethlen alatt tartott pozsonyi és besztercebányai
országgyűlések megkísérlik átültetni Magyarországra is az
erdélyi egyházpolitikát. Csehország leveretésének hatása a
protestánsokra és róm. katholikusokra. A róm. katholicizmus
az országgyűléseken lassanként túlsúlyra jut. Az Erdélytől és
a protestantizmustól való félelem hatása alatt a magyar nem-
zet róm. kath. része maga kezdi bontogatni Bocskay nemzeti
politikája alapjait. Pázmány Péter vezér szerepe ebben a
munkában. Pázmány a magyar Khlesl és a magyar Richelieu.
Eszterházy Miklós nádor, a jó magyar és jó katholikus.
I. Rákóczi György támadása és a linzi béke. Ezen békekötés
jelentősége állam- és egyházpolitikai szempontból. I. Lipót
uralma alatt a protestantizmus gyors hanyatlásnak indul.
II. Rákóczi György szerencsétlen lengyel háborúja. Zrínyi
Miklós és a „Siralmas panasz". Wesselényi Ferenc nádor.
Az 1662. évi országgyűlés. „Inkább Allah, mint Berdó! 296
Nyolcadik fejezet.
A nemzeti visszahatás és a protestantizmus.
I. Lipót abszolút politikája. A vasvári béke és a Ferenczek összeesküvése. A protestánsok szerepe az összeesküvésben: Szuhay
Mátyás és Czeglédi István, a kassai pap. Az összeesküvés
balsikere. A politikai és vallási visszatorlás; az alkotmány
felfüggesztése és a gályarabság. A bujdosók. A bécsi politika
a protestánsok elnyomását a magyar klérusra bizza. „Veritas
toti mundo declarata." Thököly és bujdosó kurucainak küzdelme. A testvérharc borzalmai. Thököly sikerei meghozzák az alkotmány helyreállitását s az 1681. évi soproni országgyűlést. Kollonics politikája meghiusítja a béke helyreállását.
A nagy török háború; Bécs ostroma; Buda visszafoglalása;
az 1687. évi pozsonyi országgyűlés; s Erdély önállóságának
bukása. Az új helyzet a királyi hatalmat a nemzet felé
emeli. Az alkotmány átalakítása. Központosítási törekvések.
Neoacquistica, Kollonics „Einrichtungswerk"-je és explanatiója.
A nagy nemzeti visszahatás, mint a „szegénylegények" forradalma indul meg és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcává
fejlődik. A szécsényi országgyűlés. A szatmári békekötés
minden vitás kérdést eldöntetlenül hagy 340
Kilencedik fejezet.
Az ellenreformáció szerepe a magyar nemzeti
és állami életben.
A reformáció és ellenreformáció viszonya egymáshoz. A reformáció, mint haladó irányzat, ingadozva nyomul előre, ellenben
a régi viszonyok fenntartására irányuló ellenreformáció öntudatos
és határozott célok felé tör. A reformáció az individualizmusát
megőrzött germán szellemnek terméke és érvényesülése. Vele
szemben az ellenreformáció az egykori római impérium univerzálizmusának utolsó és legifjabb képviselője, a spanyol nép
géniuszából fakad. A jezsuita szerzetrend, mint a középkori
imperiálista róm. katholicizmus újjáébredése. Az ellenreformáció Magyarországon. Korszakai. Első kudarca. A praktika .
Az ellenreformáció a magyar alkotmány ellensége és a nemzeti
szellemet is csak ideiglenes eszköz gyanánt használja fel
működése sikere érdekében. Az ellenreformáció és a jézustársaság a magyar nemzeti művelődés szolgálatában. A jezsuita
iskolák. „Nemzeti és európai szempontok." Miképen állott a
protestantizmus és miképen a római katholicizmus a nemzeti
szellem szolgálatában? Pázmány térítői működése. Az erdélyi
fejedelemség elhatalmasodása. Az ellenreformáció sikereit a
rendi viszonyokból lehet megmagyarázni. Az arisztokrácia
folytonossága. Nem Pázmány és a Hodoegus, hanem Tilly és
a fehérhegryi csata voltak a fő-fő misszionáriusok. Az ellen-
reformáció erkölcsi alapjai. A pusztítás munkája után az
ellenreformáció épített is. Az uralkodóház és a magyar róm.
katholicizmus összebékülése az ellenreformáció érdeme. A
török járom lerázása. A protestantizmus és róm. katholicizmus
szerepe az ország felszabadításában. Az újból egységessé lett
magyar állam újjá szervezéséből az ellenreformáció a protestantizmust kizárja 375
Tizedik fejezet.
A protestantizmus elnyomatásának kora.
Az 1715. évi országgyűlés és az explanatiók szentesítése. A vallás
magánügy, de csak a protestáns vallás. A protestáns vallás
védelmében az országgyűlés szerepét a király és a törvényhatóságok veszik át. Az utóbbiak természetesen, csak ott, hol
a protestánsok többségben vannak. A király, bel- és külpolitikai érdekekből, jobban kiméli a magyar protestánsokat,
mint a magyar róm. katholikusok. A magyar kir. helytartótanács, a „flagellum haereticorum: A Carolina resolutio és a
dekretális eskü. A protestánsok polgári és politikai capitis
deminutiója. A diploma dacára Erdélyt is a rezolució járma
alá akarják vetni. Mária Terézia anyai, kormánya. Támadás az
autonómia, az iskolák és a felekezeti irodalom ellen. Regnum
Marianum. A protestánsok, mint az alkotmány védelmezői, a
megyei életben a graváminális politikát s a vis inertiae-t teljesen meghonosítják. Fordulat Mária Terézia egyházpolitikájában. A protestánsok lekötelezésének jelszava. Bajthai Antal
és Kollár Ádám. A királynő, mint házasságközvetitő, a róm.
kath. térítő propaganda szolgálatában. II. József és türelmi
rendelete. A császár törvénytelen kormányzata. A protestánsok
viszonya ezen kormányhoz. A protestánsok, mint az uralkodó
központosító politikájával szemben fellépő ellenzés vezérei . 429
Tizenegyedik fejezet.
Nemzeti és alkotmányos ébredés. Demokratikus
reformok.
Nemzeti visszahatás Mária Terézia és II. József germanizáló és
központosító törekvéseivel szemben. A felvilágosultság és a
francia forradalom hatása az 1790/1. évi országgyűlésre. A
társadalom forrongása s a nemzetiségi törekvések ébredése.
A jozefinizmus barátai és ellenségei. I. Ferencz reakcionárius
kormányrendszere. A magyar nemzeti és alkotmányos mozgalmakkal párhuzamosan fejlődnek a nemzetiségi törekvések
is. Pánszlávok a magyar ág. hitv. ev. egyházban. Sramko
Pál, Kollár János, Jozéffy Pál. Küzdelem az egyház magyarságáért. Zay Károly és a protestáns unio. A demokratikus
állami reformokat az egyházban foganatosítottak megelőzik.
A prot. egyházak alkotmányának átalakulása. Az 1848. évi
törvényhozás egyházpolitikája. Az első független felelős minisztérium és a protestánsok. A válság évei 460
Tizenkettedik fejezet.
A pátenselleni küzdelmek.
Az osztrák abszolút kormány a magyar protestánsok autonómiáját meg akarja semmisíteni. Provizórikus tervek és intézkedések. Haynau és az ostromállapot. A 101 §-os törvénytervezet. Az 1854. évi ideiglenes szabályzat. Az osztrák konkordátum (1855), mint a kormány retográd szellemének mutatója. Az 1856. évi törvényterv és a bécsi tanácskozmány.
Az 1859 szeptemberi pátens. A késmárki gyűlés tiltakozása:
Zsedényi. A prot. egyházkerületek ellenállása általános rokonszenvet ébreszt az egész nemzet kebelében, még a magas
klérusnál is a protestánsok iránt. Belső harcok az egyházban
a pátens miatt. Gr. Thun taktikát változtat és alulról akarja
keresztülvitetni a koordinációt. A bécsi küldöttség. A külföld
támadása és erkölcsi támogatása. A pátenst visszavonják.
Koordinált egyházkerület tót nemzetiségi alapon. Az autonómia leple alá rejtőzött nemzetiségi törekvéseket az egyház
az alkotmány helyreállítása után letöri 486
Tizenharmadik fejezet.
A mai magyar állam és a protestantizmus
jelentősége.
A modern magyar nemzeti állam a protestantizmus politikai
alapelvein épül fel. Állami és egyházpolitikája egyenes folytatása Bocskay protestáns nemzeti politikájának. Állami politikájában függetleníteni akarja a magyar államot kifelé Ausztriától és befelé az egyházi befolyástól. Egyházpolitikájának
főelve a vallásfelekezetek közötti teljes egyenlőség és viszonosság. A mai magyar állam és a protestantizmus közös ellenségei: a klerikálizmus, a materiálisztikus világnézet, a nemzetiségi ellentétek és a túlhajtott individuálizmussal szemben
egyoldalú túlzással támadó szociálizmus A jövő programmja
úgy a protestantizmus, mint az állam részére: „mélyebbre
kell vetni a hálókat!" 516

Pokoly József

Pokoly József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pokoly József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv