| Rövidítések jegyzéke | 19 |
| Előszó | 21 |
| Bevezetés | |
| Római jogi oktatásunk tárgya, célja és jelentősége | 27 |
| Római jogi oktatásunk tárgya | 27 |
| Római jogi oktatásunk célja és jelentősége | 28 |
| Történeti rész | |
| A római jog fejlődéstörténete és forrásai | |
| A római rabszolgatartó társadalom jogfejlődésének korszakai | 33 |
| A római paraszti társadalom ősi joga | 35 |
| A társadalom, a gazdaság és a népesség a paraszti Rómában | 35 |
| Államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején | 37 |
| Ius, fas, mos | 40 |
| A római világirodalom joga a késői köztársaság és a principatus korában | 41 |
| A római világirodalom joga a késői köztársaság idején (Préklasszikus jog) | |
| A társadalom, a gazdaság és a népesség a késői köztársaság korában | 42 |
| A késői köztársaság államszervezete | 44 |
| Ius, civile, ius practorium | 45 |
| A római világbirodalom joga a principatus idején (Klasszikus jog) | 50 |
| A társadalom, a gazdaság és a népesség a principatus korában | 50 |
| A principatus államszervezete | 51 |
| Ius publicum, ius privatum | 53 |
| A római birodalom hanyatló korának joga (posztklasszikus és jusztiniánuszi jog) | 56 |
| A társadalom, a gazdaság és a népesség a birodalom hanyatló korszakában | 56 |
| Az abszolút császárság államszervezete | 57 |
| A posztklasszikus és a jusztiniánuszi kor jogának általános jellemzése | 58 |
| Róma államközi kapcsolatai | 60 |
| A paraszti Róma mint városközpontú állam államközi kapcsolatai | 60 |
| A római világbirodalom államközi kapcsolatai a késői köztársaság idején | 61 |
| A római világbirodalom államközi kapcsolatai a császárkorban | 61 |
| A római magánjog forrásai és anyagának írásos emlékei | 63 |
| A jog fogalma általában és a jogalkalmazás a rómaiaknál | 63 |
| A római jog egyes forrásai | 66 |
| A szokásjog | 67 |
| A törvény | 68 |
| A senatus consultum | 72 |
| Az edictum | 72 |
| A jogtudomány | 74 |
| A császári rendeletek | 79 |
| A jusztiniánuszi kodifikáció | 80 |
| A római magánjog írásos emlékei | 84 |
| A római jog továbbélése általában | 85 |
| A római jog sorsa Nyugaton a nyugati birodalom bukásától a jusztiniánuszi kodifikációig | 85 |
| A római jog sorsa a jusztiniánuszi kodifikáció után | 86 |
| A római jog tudományának fejlődése Európában | 89 |
| A római jog Magyarországon | 92 |
| A római perjog vázlata | |
| A magánjog védelméről általában | 99 |
| Az önvédelem, az önsegély és a per | 99 |
| A római kereset | 101 |
| A keresetelévülés | 102 |
| A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fictio | 104 |
| A bíráskodás Rómában | 105 |
| A peres eljárás | 110 |
| A civiljogi perrend | 110 |
| A praetori perrend (formuláris eljárás) | 112 |
| A császári perrend | 118 |
| A praetor perenkívüli jogsegélyei | 121 |
| A végrehajtási eljárás | 123 |
| A képviselet | 126 |
| A perenkívüli képviselet | 126 |
| A perbeli képviselet | 128 |
| A római eljárásjog továbbélése | 130 |
| A személyekről | |
| A személyek | 133 |
| A személy fogalma a rómaiaknál | 133 |
| A személyiség ("jogképesség") | 133 |
| A személyi állapot | 135 |
| A rabszolgák és a colonusok | 137 |
| A rabszolgaság intézményének jogi szabályozása Rómában | 137 |
| A colonatus | 141 |
| A polgárság | 144 |
| A család | 146 |
| A családjogi állapot | 146 |
| A rokonság | 148 |
| Az agnatio | 148 |
| A cognatio | 149 |
| A házasság | 151 |
| A házassági kötelék | 151 |
| A házassági vagyonjog | 155 |
| Az apai hatalom | 159 |
| Az apai hatalom tartalma | 159 |
| Az apai hatalom keletkezése és megszűnése | 161 |
| A capitis deminutio | 163 |
| A "cselekvőképesség", a gyámság és a gondnokság | 167 |
| A cselekvőképesség | 167 |
| A gyámság | 170 |
| A gondnokság | 172 |
| A "jogi személyek" | 172 |
| Egyéb jogalanyok a római jogban | 173 |
| A jogi személyekről általában | 173 |
| Universitas, corpus, collegium | 173 |
| A pia causa | 177 |
| A személyi jog a római jog továbbélése során | 179 |
| A dolgokról | |
| A dolgok | 185 |
| A dolog fogalma | 185 |
| A vagyon | 185 |
| A dolgok osztályozása | 187 |
| A tulajdon | 194 |
| A tulajdon jelentősége | 194 |
| A római tulajdon története | 195 |
| A római tulajdon fogalma | 198 |
| A birtok | 206 |
| A római birtok fogalma | 206 |
| A birtok eredete | 207 |
| A birtok fajai | 209 |
| A birtok megszerzése | 213 |
| A birtok megszűnése | 218 |
| A birtok védelme | 221 |
| A tulajdon megszerzése | 227 |
| A tulajdonmegszerzési módok általában | 227 |
| A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzési módok | 228 |
| Az átadás | 228 |
| A foglalás | 231 |
| A kincstalálás | 232 |
| A dologegyesülés | 233 |
| A gyümölcsszerzés | 237 |
| A feldolgozás | 240 |
| A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok | 241 |
| A mancipatio | 241 |
| Az in iure cessio | 243 |
| Az elbirtoklás | 244 |
| A tulajdon megszűnése | 249 |
| A tulajdon védelme | 251 |
| A tulajdonvédelem általában | 251 |
| A rei vindicatio | 251 |
| Az elbirtoklási helyzet védelme | 256 |
| Egyéb tulajdonvédelmi jogeszközök | 259 |
| A szolgalmak | 262 |
| A szolgalom kialakulása és fogalma | 262 |
| A szolgalmak fő elvei | 263 |
| A szolgalmak keletkezése és megszűnése | 264 |
| A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegély | 264 |
| A haszonélvezet (és a használat) | 265 |
| Iustinianus (a posztklasszikusok) főbb változtatásai | 266 |
| Az örökhaszonbérlet | 268 |
| A felülépítményi jog | 270 |
| A zálogjog | 272 |
| A dolgokkal kapcsolatos jogi szabályozás főbb változásai a római jog továbbélése idején | 273 |
| A "dologi jog" kategóriájának megjelenése | 273 |
| A tulajdonra vonatkozó változtatások | 273 |
| A feudális kor birtokintézményének főbb jellemzői | 275 |
| Egyéb változások | 276 |
| Az öröklésről | |
| A római öröklési jog általános jellemzése, alapfogalmai és története | 279 |
| A marxizmus klasszikusainak felfogása az öröklés eredetéről és lényegéről | 279 |
| A római öröklési jog alapfogalmai | 281 |
| A római öröklési jog története | 285 |
| A törvényes öröklés | 289 |
| A törvényes és a végrendeleti öröklés egymáshoz való viszonya | 289 |
| A civiljog törvényes öröklési rendje | 290 |
| A praetori jog törvényes öröklési rendje | 292 |
| A jusztinánuszi törvényes öröklés rendje | 294 |
| Törvényes öröklés a polgárjogot nyert libertinus után | 297 |
| A végrendeleti öröklés | 298 |
| A végrendelet | 298 |
| A végrendelet érvénytelensége | 302 |
| Öröklés a végrendelet ellen | 303 |
| Az örökség megszerzése és az örökös védelme | 307 |
| Az örökség megszerzése | 307 |
| Az örökös és a hagyatéki hitelezők | 308 |
| Az örököstársak jogviszonyai | 311 |
| Az örökös jogvédelme | 313 |
| A hagyomány és a hitbizomány | 316 |
| A hagyomány | 316 |
| A hitbizomány | 318 |
| Az előbbiekkel rokon egyéb esetek | 319 |
| A római öröklési jog továbbélése | 322 |
| A kötelmekről | |
| A kötelem fogalma és kialakulása | 327 |
| A kötelem fogalma és kialakulása | 327 |
| A kötelmek keletkezési forrásai | 330 |
| A kötelem fajai | 331 |
| A kötelem személyei | 333 |
| A kötelem személyei | 333 |
| Több adós vagy több hitelező a kötelemben | 334 |
| A kötelem tárgya | 338 |
| A szolgáltatás fogalma, fajai | 338 |
| A kártérítés mint szolgáltatás | 343 |
| Felelősség a szolgáltatásért | 348 |
| Bevezetés | 348 |
| Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél | 349 |
| Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél a klasszikus korban | 350 |
| Posztklasszikus és jusztiniánuszi változtatások | 353 |
| A késedelem | 354 |
| A kezesség, a zálogjog, a kötbér, a foglaló | 358 |
| Bevezetés | 358 |
| A kezesség | 358 |
| A zálogjog | 361 |
| A kötbér | 369 |
| A foglaló | 370 |
| Az újítás és a kötelmek átruházása | 372 |
| Történeti bevezetés | 372 |
| Az újítás | 373 |
| A kötelmek átruházása | 374 |
| A kötelmek megszűnése | 378 |
| A teljesítés | 378 |
| A kötelemtől való megszabadulás egyéb esetei | 382 |
| Kötelmek szerződésekből | 386 |
| A római szerződés fogalma | 386 |
| Szerződési típuskényszer | 389 |
| A szerződéskötés közös szabályai | 390 |
| Bevezetés | 390 |
| A szerződések érvényességét befolyásoló tényezők | 393 |
| A szerződő felek akaratát érintő körülmények | 393 |
| A szerződések tartalma | 397 |
| A szerződések hatályát befolyásoló körülmények | 399 |
| A feltétel, az időhatározás, a meghagyás | 399 |
| Az ősi jog szerződései | 402 |
| Az ősi jog szerződései | 402 |
| A stipulatio | 403 |
| A klasszikus (és a posztklasszikus) kor szerződésrendszere általában | 407 |
| A dologátadással létesített (reál) szerződések | 409 |
| A kölcsön | 409 |
| A haszonkölcsön | 411 |
| A letét | 413 |
| A zálogszerződés | 414 |
| A névtelen (reál) szerződések | 415 |
| A puszta megegyezéssel létrejövő (konszenzuál) szerződések | 419 |
| Az adásvétel | 419 |
| A bérlet | 430 |
| A megbízás | 439 |
| A társaság | 442 |
| Peresíthető pactumok | 447 |
| Járulékos pactumok | 447 |
| Peresíthetővé tett önálló pactumok | 447 |
| Kötelmek szerződésszerű tényekből | 452 |
| Bevezetés | 452 |
| A jogalap nélküli gazdagodás | 453 |
| A megbízás nélküli ügyvitel | 454 |
| Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből | 455 |
| Kötelmek delictumokból | 457 |
| A delictumok és a crimenek történeti kialakulása | 457 |
| A delictum elemei és a delictumhoz kapcsolódó keresetek | 459 |
| Az egyes delictumok | 462 |
| A crimenek | 466 |
| Kötelmek delictumszerű tényállásokból | 468 |
| Vegyes kötelmek | 470 |
| A kötelmi jog továbbélése | 471 |
| Időrendi táblázat | 475 |
| Tárgymutató | 483 |
| Szójegyzék | 499 |
