kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Szépirodalmi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 403 oldal |
| Sorozatcím: | Olcsó könyvtár |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
| I. kötet | |
| Első fejezet, amelyből az olvasó azt hiheti, hogy megismerte Poldini urat, pedig szó sincs róla | 3 |
| Második fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy mire jók a közmondások | 13 |
| Harmadik fejezet, amelyben egy lóról mondunk megítélésünk szerint rendkívül fontos dolgokat | 31 |
| Negyedik fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy a napot nyugtával kell dicsérni, és hogy a fák nem nőnek az égig | 49 |
| Ötödik fejezet, amelyből egyebek közt az sem derül ki, hogy Poldini úr sztrájkolt-e vagy sem | 74 |
| Hatodik fejezet, amelyben Poldini úr pasziánszot rak, és sikeresen vívja tovább kisebb-nagyobb csatáit a történelem provokációival | 104 |
| Hetedik fejezet, amelyből megtudjuk, hogy Poldini úr folytatja a pasziánszot és tovább vívja sikeres harcát a történelem provokációi ellen | 121 |
| Nyolcadik fejezet, amelyben Poldini úr a nyugtalanság óráiban nyugalomhoz készülődik, de a történelem újabb csatára kényszeríti, és egyáltalán nem derül ki, hogy győzött-e vagy sem | 143 |
| Kilencedik fejezet, amelyben Poldini úr megnyergeli a véletlent és gondosan ügyel rá, hogy időnek előtte senki se határozza meg a véletlen társadalmi jellegét | 180 |
| II. kötet | |
| Tizedik fejezet, amelyben Poldini úr sok magán- és közéleti viszontagság után megtudja, hogy bizonyos politikai és társadalmi légnyomás következtében mi mindent lehet a spenóttal kezdeni, és újra elindul hivatalába | 3 |
| Tizenegyedik fejezet, amelyben sok fontos észrevételen kívül tájékozódunk a patkányirtással kapcsolatos eljárások módozatairól | 38 |
| Tizenkettedik fejezet, amelyben tovább írtjuk az irattári patkányokat, s oly mélyen tekintünk Poldini úr lelkébe, hogy magunk is beleszédülünk | 56 |
| Tizenharmadik fejezet, amelyben Poldini úrnak már nemcsak antikarrierista elméleti és elvi állásfoglalásaival ismerkedünk meg, hanem azzal a gyakorlati harccal is, amellyel rohamra indult a karrier ellen | 87 |
| Tizennegyedik fejezet, amelyben megismerkedünk Prokrusztésszal, ágyával és nevezetes szokásaival, valamint Thézesszal a lexikonból | 110 |
| Tizenötödik fejezet, amelyből az olvasó megtudja, hogy Poldini úr életre-halálra vívja harcait, de hogy végül is győz-e vagy elbukik, annak eldöntését a szerző az olvasóra, s a minden bizonnyal még fejlettebb utókorra bízza | 154 |
| Utószó (Írta: Györe Imre) | 199 |