Polgári jog

Előszó

Jelen jegyzet „alapfokon" mutatja be a polgári jog szabályait, elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény legfontosabb rendelkezéseit. A polgári jog szabályainak ismerete segíti az egyéb tantárgyakban foglalt fogalmak, jogintézmények megértését, s segít eligazodni a mindennapi élet polgári jogi viszonyaiban.
A jegyzetnek nem célja a jogintézmények történetének, fejlődésének és jellemzőinek tudományos elemzése, elsődlegesen a hatályos jogi szabályozás rendelkezéseinek elsajátíttatását tűzte ki célul. A jegyzet rendeltetése, hogy hallgatókkal megismertesse és szükség esetén megmagyarázza a legfontosabb polgári jogi normákat. Jelen jegyzet után rövidesen megjelenő jogesettár további segítséget nyújt a jogintézmények gyakorlati bemutatásához.
A jegyzet alapjául szolgáló 1959. évi IV. törvény megszületése óta hosszú idő telt el. A törvény módosítására azóta több mint félszázszor sor került. A rendszerváltozás óta eltelt időszak gazdasági és társadalmi változásai, az elmúlt években lejátszódott folyamatok, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás nemsokára egy új Polgári Törvénykönyv megalkotását teszi szükségessé. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotására vonatkozó Koncepció elvei szerint a jövőben változatlan formában megmaradnak azok a rendelkezések, amelyek megfelelnek az átalakult viszonyoknak, ugyanakkor a polgári jog reformját több területen közvetlenül befolyásolja majd az Európai Unió jogalkotása., s tartalmát meghatározza a jogharmonizációs törekvés is. Mindezekre tekintettel az új törvénykönyv szabályai között - valószínűleg - megtaláljuk majd a fogyasztóvédelemre vonatkozó részletes szabályokat, a polgári jog egész élő anyagát figyelembe vevő -a bírói gyakorlat kodifikációra érett eredményeit, s az alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit is.
A megalkotandó Kódexben elsősorban a vagyoni forgalom viszonyainak jogi keretei kerülnek szabályozásra, de az új Kódex várhatóan jogi védelmet fog nyújtania a személyeknek is: mindenekelőtt az emberi személyiségnek, a családon belüli személyi viszonyoknak, továbbá a szervezeti jogalanyok személyiségi jogainak.
A Koncepció szerint az új törvénykönyvnek nem lesz Általános része, s önálló egységben kerülnek szabályozásra a Személyek, a Családjog, a Dologi jog, a Kötelmi jog és az Öröklési jog átdolgozott és egységbe foglalt rendelkezései. Vissza