Polgár(m)érték

Fülszöveg

A közjót szolgáló politika jövőbeni kisegítő tudó-mányává válhat a civilitika. A civilitika a polgárok sorskérdéseire keresi a válaszokat, A vélhetően új tudományág alapja a népfelség elve.
Az országok polgárainak döntése felhatalmazás a közjó szolgálatára. Az európai uniós választás során olyan képviselőkre van szükség, akik lelkiismeretesen követik a szövetségbe tömörült nemzetek érdekeit.
A könyvünkben megjelent tanulmányok bátran utalnak a nemzeti érdekek sajátosságaira, és türelemre intenek az uniós jog alkalmazásának és értelmezésének munkájában, utalva az egyenlő mérce alkalmazására. A szerzők javasolják, példával alátámasztják korszakunk sajátosságainak és a jogalkotásra érett jelenségeknek figyelembevételével a szükséges reformok bevezetését.
Dn Csizmadia László
Az európai értékek meghatározásának legújabb módja az, hogy az európai elit dönt róluk. De mi is ez az elit? Nem predesztinálja őket erre a tisztre sem képzettség, sem élettapasztalat, sem különös elismerés.... Tovább

Fülszöveg

A közjót szolgáló politika jövőbeni kisegítő tudó-mányává válhat a civilitika. A civilitika a polgárok sorskérdéseire keresi a válaszokat, A vélhetően új tudományág alapja a népfelség elve.
Az országok polgárainak döntése felhatalmazás a közjó szolgálatára. Az európai uniós választás során olyan képviselőkre van szükség, akik lelkiismeretesen követik a szövetségbe tömörült nemzetek érdekeit.
A könyvünkben megjelent tanulmányok bátran utalnak a nemzeti érdekek sajátosságaira, és türelemre intenek az uniós jog alkalmazásának és értelmezésének munkájában, utalva az egyenlő mérce alkalmazására. A szerzők javasolják, példával alátámasztják korszakunk sajátosságainak és a jogalkotásra érett jelenségeknek figyelembevételével a szükséges reformok bevezetését.
Dn Csizmadia László
Az európai értékek meghatározásának legújabb módja az, hogy az európai elit dönt róluk. De mi is ez az elit? Nem predesztinálja őket erre a tisztre sem képzettség, sem élettapasztalat, sem különös elismerés. Az európai elit intézményes döntések eredményeként jön létre, amelyek alapján hozzáférést kapnak az EU legerősebb szereplőinekjátszmáiból származó hatalomhoz és pénzhez. Erejüknek semmi köze a valós társadalmi támogatottsághoz, döntéseik pedig sokszor szembemennek a nemzetek akaratával. Maga a tény hogy különböző intézmények hivatalnokainak egyszemélyes döntései meggátolhatják teljes nemzetek demokratikus megoldásait, az európai kánon szektás-oligarchikus megállapítási módját bizonyítja. Az európai elit döntései nem védenek konkrét érdekeket, mivel gyakran olyan alapvető értékeket is bátran megtagadnak, mint a szabadság, az élethez való jog vagy a demokrácia. Az elit által képviselt értékek inkább az EU olyan intézményeit szolgálják, amelyek minden egyéb értéket elpusztítanak, ha azok zavarják őket a terjeszkedésben és a dominanciában. Ebben a szektás-korporációs ideológiában az európai elit nem írható le semleges intézményként, mivel jelenlegi fejlődési szintjén fő szponzorairól, azaz az EU legnagyobb országairól gondoskodik, a többi állam kárára. Ez a patológia előbb vagy utóbb maguk a szponzorok ellen fog fordulni, de jelenleg a korporáció még szimbiózisban él velük. Ök biztosítják az új képződmény felépítéséhez szükséges hajtóerőt.
Tornász Sakiewicz Vissza