Polinézia gyöngyszemei

Fülszöveg

1994 novemberében először léptem Nuku Hiva földjére, s már sejtettem, hogy ezzel a lépéssel életem új, az eddigitől meglehetősen eltérő szakasza kezdődik. Sejtésem másnap délutánra bizonyossággá változott: megtaláltam azt a szigetet, amelyről régóta álmodoztam - és amelyről ezentúl álmodni fogok.
A Francia Polinéziához tartozó Marquesas-szigetek tőlünk "nézve" éppen a földgömb túloldalán, a Csendes-óceán közepén találhatók. A szigetcsoport legnagyobb lakott szigetén, Nuku Hiván, és a legkisebben, Tahuatán folytattam régészeti és néprajzi kutatásokat, illetve kikapcsolódásként botanikai gyűjtést. A fényképezés eleinte egyfajta lelki kényszer volt: a természet ezernyi csodájának, szemet csábító látványának egyszerűen nem tudtam ellenállni. A fotóim java része ezt a kezdeti, elvarázsolt lelkiállapotot tükrözi. A kék ég, a smaragd tenger, a merész ívű vulkanikus sziklák, hegyek és völgyek, a színpompás virágözön megörökítése mögött mindig az a gondolat motoszkált, hogy mindezt a csodát másokkal is láttatnom kell. Első, 1998-ban rendezett Álmaim szép szigete című kiállításom is ezt a célt szolgálta. Nuku Hiva-is őslakos férjemmel az utóbbi években számos olyan kiállítást rendeztünk, amelyekkel az ember és a természet kapcsolatát szeretnénk bemutatni. Fotóim, a növényekről készült rajzaim, a szigeteken gyűjtött tárgyak képezik kis magángyűjteményünket - s e könyvem alapanyagát. Bízom benne, hogy az álmaim szép szigetéről készült kötet közelebb hozza az Ember Földje lakóit olvasóimhoz. Vissza