Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953-1956

Fülszöveg

A könyv a Magyar Rádió 1953-1956 közötti történetét mutatja be eredeti dokumentumok alap-, ján. Folytatása a 2014-ben megjelent munkának,
- ^ amely az 1949-1952 közötti időszakról szólt.
; " . Jelen kötet részletesen ismerteti a Sztálin halálát kísérő és az azt követő változásokat, a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, majd az ezt követő 1955-ös visszarendeződést, a XX. kon-gresszus hatására elindult visszafordíthatatlan folyamatokat és végül a rádiónak az 1956. ok-tóber 23-án kezdődő forradalomban betöltött ¦ szerepét tekinti át.
A rádió vezetése követte a párt célkitűzéseit, " műsoraiban jelentős propagandát fejtett ki azok megvalósítása érdekében. Sztálin lialála után azonban a magyar pártvezetés elbizonytalanodása a rádió vezetésén is érződött. A Nagy Imreidőszak megváltoztatta a hangulatot a rádióban, annak vezetőtestületei és szinte minden munkatársa lehetőséget látott az új kormányprogramban, és mindent megtett annak megvalósítása érdekében. Az 1955-ös visszarendeződés a... Tovább

Fülszöveg

A könyv a Magyar Rádió 1953-1956 közötti történetét mutatja be eredeti dokumentumok alap-, ján. Folytatása a 2014-ben megjelent munkának,
- ^ amely az 1949-1952 közötti időszakról szólt.
; " . Jelen kötet részletesen ismerteti a Sztálin halálát kísérő és az azt követő változásokat, a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, majd az ezt követő 1955-ös visszarendeződést, a XX. kon-gresszus hatására elindult visszafordíthatatlan folyamatokat és végül a rádiónak az 1956. ok-tóber 23-án kezdődő forradalomban betöltött ¦ szerepét tekinti át.
A rádió vezetése követte a párt célkitűzéseit, " műsoraiban jelentős propagandát fejtett ki azok megvalósítása érdekében. Sztálin lialála után azonban a magyar pártvezetés elbizonytalanodása a rádió vezetésén is érződött. A Nagy Imreidőszak megváltoztatta a hangulatot a rádióban, annak vezetőtestületei és szinte minden munkatársa lehetőséget látott az új kormányprogramban, és mindent megtett annak megvalósítása érdekében. Az 1955-ös visszarendeződés a rádió munkatársai közül sokakat érintett, elvesztették munkájukat Nagy Imrét támogató politikai meggyőződésük miatt. Rákosi hatalmának újjáépülése, az elbizonytalanodott pártvezetés határozatlansága érződött a rádió vezetésén. 1956 feb-^ ruárja, a XX. kongresszus azonban mindent felül-írt. A nyár történései, a Petőfi Kör tevékenysége, " a Poznanban kirobbant munkásfelkelés, Rákosi í leváltása, a rehabilitálások, Rajk László és tár-V sainak újratemetése és a mindezekre reagáló pártvezetés a teljes bizonytalanságot eredményezte a rádióban - ugyanakkor a korábban el-¦: bocsátott rádiósok közül is sokan visszakerültek a vállalathoz. De ki irányította a rádiót?
- A rádió 1925. december 1-jei megszólalása után értéket közvetített: a nagyvilág és Magyarország híreit, a művészetet, az irodalmat, a kultúrát. Ugyanakkor mindig a politika és a propaganda eszköze volt, s a korszakban a legjelentősebb. Ezért a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete szimbólummá vált, a hatalom szimbólumává. 1956. október 23-ának éjszakája, a rádió ostroma, annak elfoglalása, az értelmetlen pusztítás ennek volt a következménye. A rádió azonban nem hallgatott el
simándi irén 1965-ben 'íí '
született Komádiban. ^ V,-
Ócsán a Bolyai János i jX^ - C Gimnáziumban érettsé- ^ ^ ' J
gizett 1983-ban. 1995- t * * ben szerzett diplomát fc ¦¦ ¦
a Kossuth Lajos Tudo- f _ ^ mányegyetem Bölcsé- • ' 0 »
szettudományi Karán, L 5 ^
Debrecenben. ¦ ^^ ^
1991-1994 az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott lektorként.
1994-2007 az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója. ,
2004-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetemen summa cum laude eredménnyel.
2004 szeptemberétől az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében oktat.
2007 augusztusától a Kodolányi János Főiskolán oktat, főiskolai tanárként.
2009 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Ösztöndíját nyerté el a Magyar Rádió története 1945-1958 című pályázatával.
2010-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
2013-ban kinevezték az ELTE címzetes egyetemi tanárának.
Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, politikatörténet, médiatörténet.
1987-től a Magyar Történelmi Társulat, 2004-től az MTA Köztestületének tagja. 2011-2015 között a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának tagja volt.

9789636936921 Vissza