Politikai földrajz és megyerendszer

Fülszöveg

Agg Zoltán (1957) közgazdász, a COMITATUS alapító szerkesztője második önálló kötetét tartja a kezében. Az előző könyve Mi lesz veled, vármegye címmel 1991-ben jelent meg, s azóta több tanulmánykötetnek volt társszerzője, Illetve szerkesztője. 1998-ban jelent meg a Közigazgatási ismeretek geográfusoknak című egyetemi jegyzete az ELTE Természettudományi Kar hallgatói számára, ahol a szerző 1996. óta oktatja a tárgyat, 2000-től mint a kar vendégelőadója.
A Politikai földrajz és megyerendszer című kötet A globális világ politikai földrajzában Nemes Nagy Józseffel közösen írt utolsó fejezet folytatásának is tekinthető, egy speciális téma, a magyar megyerendszer tekintetében. E kötet a megyék politikai földrajzi arculatával és közigazgatási szerepével foglalkozik, de áttekinti a politikai és a közigazgatási térfelosztásokat, a választási rendszereket is. Elemzi a rendszerváltás hatását a magyar megyerendszerre, s visszatekint a tanácsrendszerre is. Részletesen elemzi a megyét, mint... Tovább

Fülszöveg

Agg Zoltán (1957) közgazdász, a COMITATUS alapító szerkesztője második önálló kötetét tartja a kezében. Az előző könyve Mi lesz veled, vármegye címmel 1991-ben jelent meg, s azóta több tanulmánykötetnek volt társszerzője, Illetve szerkesztője. 1998-ban jelent meg a Közigazgatási ismeretek geográfusoknak című egyetemi jegyzete az ELTE Természettudományi Kar hallgatói számára, ahol a szerző 1996. óta oktatja a tárgyat, 2000-től mint a kar vendégelőadója.
A Politikai földrajz és megyerendszer című kötet A globális világ politikai földrajzában Nemes Nagy Józseffel közösen írt utolsó fejezet folytatásának is tekinthető, egy speciális téma, a magyar megyerendszer tekintetében. E kötet a megyék politikai földrajzi arculatával és közigazgatási szerepével foglalkozik, de áttekinti a politikai és a közigazgatási térfelosztásokat, a választási rendszereket is. Elemzi a rendszerváltás hatását a magyar megyerendszerre, s visszatekint a tanácsrendszerre is. Részletesen elemzi a megyét, mint politikai teret, így a megyei önkormányzati választások eredményeit 1990. és 2002. között a parlamenti választásokkal összehasonlítva vizsgálja, s kitér a megyei elnökválasztások eredményeire is. Külön fejezetben foglalkozik a megyei jogú városok önkormányzati választási eredményeivel is.
A kötet összefoglalja az 1992. és 2002. között folytatott megyei közvéleménykutatások eredményeit, különös tekintettel a „megyék vagy régiók" kérdéskörére. Megtudhatjuk, hogy a lakosság, illetve a polgármesterek szerint szükség van-e a megyei önkormányzatra, s hogy hogyan változott a közvélemény egy évtized alatt. A kötet zárófejezetében a regionális választási rendszer esélyeit taglalja Magyarországon. A kötet térképeken is feldolgozza a választások, illetve a közvélemény-kutatások eredményeit, s fotókat közöl a megyei közgyűlési elnökökről, akik közül országgyűlési képviselők és később miniszterek is kikerültek. Vissza