Politikai gazdaságtan 1-4. (dedikált példány)

Fülszöveg

Az utóbbi években a hazai politikai gazdaságtani irodalmat és oktatást meglehetősen sok kritika érte, s tegyük hozzá, nem alaptalanul. A szakemberek, az egyetemi hallgatók és a gazdasági élet problémái iránt érdeklődők széles köre ugyanis sokszor értetlenül álltak korunk társadalmi, gazdasági és politikai fejleményei előtt, ha pusztán a politikai gazdaságtan jól ismert, már-már tabuként kezelt kategóriái, tételei birtokában próbáltak magyarázatot keresni az új jelenségekre. Ebből indíttatva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem politikai gazdaságtan tanszékének kollektívája figyelemre méltó vállalkozásba kezdett. az egyetemen 1984-től teljesen új koncepciót vezetnek be a politikai gazdaságtan oktatásában, s ehhez olyan új, korszerű tankönyvek - s egyben szakkönyvek - készülnek, melyekben a korábbi anyag időálló részeinek megőrzésével és a legújabb kutatási eredmények felhasználásával az ismeretanyag és a kifejtés teljes tartalmi megújítását kívánják elérni.
E célkitűzés jegyében a kiadó az elkövetkező években egy négykötetes politikai gazdaságtan sorozat megjelentetését tervezi,. amelynek most első kötetét tartja kezében az olvasó. A "Közgazdasági alapvetések" a közgazdaságban fogalmi apparátusával, vizsgálati módszerével és tárgykörével foglalkozik. Valamennyi témakör - gazdasági szerkezet, gazdálkodási alapelvek, termelési tényezők, fejlődési törvényszerűségek, szükségletek szerepe, munkamegosztás, áru- és pénzviszonyok, gazdasági növekedés stb. - tárgyalása szorosan kapcsolódik korunk gazdasági aktualitásaihoz, s ezzel egy olyan közgazdasági gondolkodásmód kialakítását teszi lehetővé, amely nemcsak a későbbi ismeretanyag könnyebb kifejtését és elsajátítását segíti elő az oktatásban, hanem minden érdeklődő olvasót közelebb visz a gyakorlati problémák megértéséhez és megoldásához is.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 2. tagja a "Kapitalizmus" c. kötet, amely a tőkés gazdaság jellemző vonásait, működésének és történeti fejlődésének törvényszerűségeit mutatja be. Mivel a kifejtés részben támaszkodhatott az 1. kötetben tárgyalt alapismeretekre, a kötet szerzőinek a szakirodalomban először sikerült eleget tenniük annak a régi követelménynek, hogy a jelen korra koncentrálva mutassák be a kapitalizmus gazdaságtanát. A kötet tartalmi újdonságai közül elsősorban a modern konjunktúraelmélet beépítését, valamint az elemzés súlypontjának a modern tőkés gazdaság egyensúlyi modelljeire, dinamikájára és válságmechanizmusára való áthelyezését érdemes kiemelni. Figyelemre méltó újítás az is, hogy a kötet megismerteti az olvasót napjaink legaktuálisabb polgári irányzataival, így a keynesizmus és a friedmanizmus lényegével, illetve azzal, hogyan hatnak ezek a nézetek a tőkés gazdaság szereplőinek magatartására, gyakorlati lépéseire.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 3. tagja - "A szocialista gazdaság elmélete" - arról a társadalomról szól, amelyben élünk, éppen ezért nem elégszik meg a szocialista viszonyok puszta leírásával, hanem mintegy bonckés alá veszi a megoldásra váró feladatokat. Szakítani szeretne az "ellentmondásmentes" szocializmus elméleti képével, hogy jobban felkészítse ifjú és kevésbé ifjú olvasóit a mindennapi problémák konstruktív elméleti feldolgozására, az előremutató megoldások megtalálására. Abban is eltér az eddig megszokottól, hogy kifejtését nem a legelvontabb fogalmakkal és törvényszerűségekkel kezdi, hanem a valósághoz közelebb álló általánosításokból, modellekből indul ki. Először a szocialista gazdaság szereplőit, egymásra hatásukat és e gazdaság működési mechanizmusát mutatja be. Ezt követően elemzi az elosztás rendszerét. Végezetül azt fogalmazza meg, miként rendezőknek az egyes szereplők közötti gazdasági aktusok, illetve a mikrokapcsolatok makrogazdasági összefüggésekké. Ebben a zárórészben bontja ki a szocialista gazdaság rejtett struktúráját, a termelési viszonyokat és a gazdasági törvényeket is.
A könyv kifejtési módszerei igazodnak a tartalmi és szerkezeti jellegzetességekhez; mindezek legfőbb célja a valósággal való kapcsolat és a szakszerűség erősítése.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 4., befejező tagja a "Nemzetközi gazdasági kapcsolatok" c. kötet, amely világgazdasági összefüggésekbe ágyazva tárgyalja az egyes országcsoportok és társadalmak fejlődésének, működésének tényezőit. A kötet szerves folytatása a megelőzőeknek. A nemzetközi munkamegosztás elemzésekor épít azokra az alapismeretekre, makro- és mikrogazdasági összefüggésekre, amelyeket az első három kötet tartalmaz. Ugyanakkor önálló műként is számot tarthat az érdeklődésre, mivel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elméleti és gazdaságpolitikai kérdéseinek rendszerezett kifejtését adja. A hazai közgazdasági elmélet korábban is foglalkozott például a komparatív előnyök tanával, a nemzetközi pénzügyekkel, a tőkekivitellel a gazdasági integrációval és a centrum-periféria viszonnyal. nem született azonban olyan mű, amely átfogóan tárgyalta volna a nemzetközi munkamegosztás elméleti kereteit és gyakorlatának fő törvényszerűségeit. Vissza