Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

Politikai gazdaságtan 1-4. (dedikált példány)

I. kötet: Közgazdasági alapvetések, II. kötet: Kapitalizmus, III. kötet: A szocialista gazdaság elmélete, IV. kötet: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Szerző

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 1.526 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-221-516-8
Megjegyzés: Az egyik szerkesztő és szerző, Szabó Kálmán által dedikált példány. Az 1. kötet 1984-ben, a 2-3. kötet 1985-ben, a 4. kötet 1986-ban került kiadásra. Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az utóbbi években a hazai politikai gazdaságtani irodalmat és oktatást meglehetősen sok kritika érte, s tegyük hozzá, nem alaptalanul. A szakemberek, az egyetemi hallgatók és a gazdasági élet problémái iránt érdeklődők széles köre ugyanis sokszor értetlenül álltak korunk társadalmi, gazdasági és politikai fejleményei előtt, ha pusztán a politikai gazdaságtan jól ismert, már-már tabuként kezelt kategóriái, tételei birtokában próbáltak magyarázatot keresni az új jelenségekre. Ebből indíttatva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem politikai gazdaságtan tanszékének kollektívája figyelemre méltó vállalkozásba kezdett. az egyetemen 1984-től teljesen új koncepciót vezetnek be a politikai gazdaságtan oktatásában, s ehhez olyan új, korszerű tankönyvek - s egyben szakkönyvek - készülnek, melyekben a korábbi anyag időálló részeinek megőrzésével és a legújabb kutatási eredmények felhasználásával az ismeretanyag és a kifejtés teljes tartalmi megújítását kívánják elérni.
E célkitűzés... Tovább

Fülszöveg

Az utóbbi években a hazai politikai gazdaságtani irodalmat és oktatást meglehetősen sok kritika érte, s tegyük hozzá, nem alaptalanul. A szakemberek, az egyetemi hallgatók és a gazdasági élet problémái iránt érdeklődők széles köre ugyanis sokszor értetlenül álltak korunk társadalmi, gazdasági és politikai fejleményei előtt, ha pusztán a politikai gazdaságtan jól ismert, már-már tabuként kezelt kategóriái, tételei birtokában próbáltak magyarázatot keresni az új jelenségekre. Ebből indíttatva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem politikai gazdaságtan tanszékének kollektívája figyelemre méltó vállalkozásba kezdett. az egyetemen 1984-től teljesen új koncepciót vezetnek be a politikai gazdaságtan oktatásában, s ehhez olyan új, korszerű tankönyvek - s egyben szakkönyvek - készülnek, melyekben a korábbi anyag időálló részeinek megőrzésével és a legújabb kutatási eredmények felhasználásával az ismeretanyag és a kifejtés teljes tartalmi megújítását kívánják elérni.
E célkitűzés jegyében a kiadó az elkövetkező években egy négykötetes politikai gazdaságtan sorozat megjelentetését tervezi,. amelynek most első kötetét tartja kezében az olvasó. A "Közgazdasági alapvetések" a közgazdaságban fogalmi apparátusával, vizsgálati módszerével és tárgykörével foglalkozik. Valamennyi témakör - gazdasági szerkezet, gazdálkodási alapelvek, termelési tényezők, fejlődési törvényszerűségek, szükségletek szerepe, munkamegosztás, áru- és pénzviszonyok, gazdasági növekedés stb. - tárgyalása szorosan kapcsolódik korunk gazdasági aktualitásaihoz, s ezzel egy olyan közgazdasági gondolkodásmód kialakítását teszi lehetővé, amely nemcsak a későbbi ismeretanyag könnyebb kifejtését és elsajátítását segíti elő az oktatásban, hanem minden érdeklődő olvasót közelebb visz a gyakorlati problémák megértéséhez és megoldásához is.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 2. tagja a "Kapitalizmus" c. kötet, amely a tőkés gazdaság jellemző vonásait, működésének és történeti fejlődésének törvényszerűségeit mutatja be. Mivel a kifejtés részben támaszkodhatott az 1. kötetben tárgyalt alapismeretekre, a kötet szerzőinek a szakirodalomban először sikerült eleget tenniük annak a régi követelménynek, hogy a jelen korra koncentrálva mutassák be a kapitalizmus gazdaságtanát. A kötet tartalmi újdonságai közül elsősorban a modern konjunktúraelmélet beépítését, valamint az elemzés súlypontjának a modern tőkés gazdaság egyensúlyi modelljeire, dinamikájára és válságmechanizmusára való áthelyezését érdemes kiemelni. Figyelemre méltó újítás az is, hogy a kötet megismerteti az olvasót napjaink legaktuálisabb polgári irányzataival, így a keynesizmus és a friedmanizmus lényegével, illetve azzal, hogyan hatnak ezek a nézetek a tőkés gazdaság szereplőinek magatartására, gyakorlati lépéseire.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 3. tagja - "A szocialista gazdaság elmélete" - arról a társadalomról szól, amelyben élünk, éppen ezért nem elégszik meg a szocialista viszonyok puszta leírásával, hanem mintegy bonckés alá veszi a megoldásra váró feladatokat. Szakítani szeretne az "ellentmondásmentes" szocializmus elméleti képével, hogy jobban felkészítse ifjú és kevésbé ifjú olvasóit a mindennapi problémák konstruktív elméleti feldolgozására, az előremutató megoldások megtalálására. Abban is eltér az eddig megszokottól, hogy kifejtését nem a legelvontabb fogalmakkal és törvényszerűségekkel kezdi, hanem a valósághoz közelebb álló általánosításokból, modellekből indul ki. Először a szocialista gazdaság szereplőit, egymásra hatásukat és e gazdaság működési mechanizmusát mutatja be. Ezt követően elemzi az elosztás rendszerét. Végezetül azt fogalmazza meg, miként rendezőknek az egyes szereplők közötti gazdasági aktusok, illetve a mikrokapcsolatok makrogazdasági összefüggésekké. Ebben a zárórészben bontja ki a szocialista gazdaság rejtett struktúráját, a termelési viszonyokat és a gazdasági törvényeket is.
A könyv kifejtési módszerei igazodnak a tartalmi és szerkezeti jellegzetességekhez; mindezek legfőbb célja a valósággal való kapcsolat és a szakszerűség erősítése.
Az e célkitűzés jegyében született négykötetes politikai gazdaságtan sorozat 4., befejező tagja a "Nemzetközi gazdasági kapcsolatok" c. kötet, amely világgazdasági összefüggésekbe ágyazva tárgyalja az egyes országcsoportok és társadalmak fejlődésének, működésének tényezőit. A kötet szerves folytatása a megelőzőeknek. A nemzetközi munkamegosztás elemzésekor épít azokra az alapismeretekre, makro- és mikrogazdasági összefüggésekre, amelyeket az első három kötet tartalmaz. Ugyanakkor önálló műként is számot tarthat az érdeklődésre, mivel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elméleti és gazdaságpolitikai kérdéseinek rendszerezett kifejtését adja. A hazai közgazdasági elmélet korábban is foglalkozott például a komparatív előnyök tanával, a nemzetközi pénzügyekkel, a tőkekivitellel a gazdasági integrációval és a centrum-periféria viszonnyal. nem született azonban olyan mű, amely átfogóan tárgyalta volna a nemzetközi munkamegosztás elméleti kereteit és gyakorlatának fő törvényszerűségeit. Vissza

Tartalom

1. kötet
Bevezetés a Politikai gazdaságtan 1-4. kötetéhez13
Előszó21
Alapfogalmak
A termelőmód marxi kategóriáinak vázlata25
A termelési mód mint gazdasági struktúra25
A termelőmunka és alkotóelemei26
A termelési viszonyok a termelőmód rendszerében30
az alap, a társadalmi helyzet és a felépítmény kapcsolatáról33
A természet, a techn ika néhány gazdasági aspektusa és a tudomány34
Gazdasági kategóriák és gazdasági törvények38
A termelőerők és a termelési viszonyok szerepe41
A termelőmód és a társadalmi intézmények42
A fejlődési konfliktusok és a forradalom43
A társadalmi újratermelés fogalmai45
Az újratermelés főbb területei45
A társadalmi újratermelés alapvető mutatói47
A nemzeti jövedelem elosztása és újraelosztása52
Az újratermelés méretei53
Szükségletek, munka, termelés
Szükségletek a gazdaságban57
A szükséglet mint társadalmi jelenség57
Az anyagi szükségletek és a termelés viszonyáról65
A szükségletek helyéről és szerepéről a gazdaságban67
Munka és termelés69
A munka a gazdasági tevékenység rendszerében69
A termelőmunka72
A termelőerők elemei75
Az emberi termelőerő fontossága80
Munkamegosztás és gazdasági viszonyok82
Kooperáció és munkamegosztás82
A munkamegosztás technikai-gazdasági formája87
Az ágazati kapcsolatok mérlegéről89
A munkamegosztás társadalmi-gazdasági formája93
A munkamegosztás és a termelési viszonyok egysége101
Az árugazdaság előzményeiről102
Az ésszerű gazdálkodás vizsgálatának kvantitatív módszertani eljárásairól105
A teljes informáltság hipotézise és a preferenciafüggvény105
A közömbösségi görbék és az izokvant görbék108
Az inputhelyettesítés elvei és határrátája110
A termelési függvény112
A gazdasági optimaliz álás egyszerű módszerei118
A lineáris programozás mint optimalizálási eljárás123
Áru- és pénzviszonyok, értéktörvény
Az áru és az érték129
Az árutermelés történelmi kialakulása129
Az áru és az árutermelési viszony130
az áru tulajdonságai132
A pénz141
Az értékformák fejlődése141
A pénz funkciói147
A modern pénz és gazdasági jelentősége150
Az árugazdaság folyamatai, alapegységei és piacai152
Az árugazdasági folyamatok megkettőződéseiről152
A gazdálkodói alapegységek157
piacok, piacformák160
Piaci pozíció és piactípusok161
A piac ellentétes tendenciáiról162
Az árugazdaság működésének objektív szabályozói (értéktörvény-problémakör)164
Az értéktörvény a tiszta szabadversenyen gazdaságban165
Az értéktörvény mechanizmusa167
Az értéktörvény és funkciói169
Érték és arányosság170
Az áruérték egyéb elemei190
A termelési eszközökben tárgyiasult munka és az áruérték191
A tartós korlátozottságú termelési tényezők monopolisztikus formái193
A föld birtoklási monopóliuma és a különbözeti földjáradék195
A természeti erőforrások magántulajdon-monopóliuma és az abszolút járadék198
A járadék és az értékredukció199
A jövedelmezőségi optimum vizsgálata árugazdasági modellben205
A vizsgálatok néhány alapelve205
Az értékelv érvényesülésének és az értéknagyság kialakulásának vizsgálata207
A kisárutermelői modell jellemzői207
A "hamis" érték kialakulásáról216
A termelésszabályozás módosulásai a modern árugazdaságban220
Változások a gazdasági működés feltételeiben és mechanizmusában221
az értékredukció bonyolultabbá vált útjairól224
A munka értékképző erejének megválotozása és ágazatközi differenciálódása229
Az ágazatközi és vállalatközi "értékcsuszamlások" szemléltetése és hipotetikus magyarázata234
Kétszereplős gazdasági helyzetek elemzése243
Azoligopóliumprobléma és a vizsgálat feltételezései243
A duopóliumprobléma Cournot-féle megoldásának két változata244
Vezetői és követői szerep az oligopolisztikus piacokon250
Oligopolisztikus magatartás és játékelmélet256
Az egyensúlyí, a növekedés és az állami politika a gazdaságban
A gazdasági egyensúly problémái267
A gazdasági egyensúly fogalmáról267
A marxi újratermelési elmélet egyensúlyi feltételei270
Egyensúlyi modellek276
Részleges és általános egyensúly a gazdaságban280
A gazdasági növekedés282
A növekedés fogalma a gazdaságban282
Növekedési típusok és növekedési pályák283
A gazdasági növekedés tényezői285
Korszerűsödés és növekedés291
A gazdasági növekedés modellszerű jellemzése305
Állami gazdaságpolitika a gazdasági fejlődés szolgálatában308
A modern állam gazdasági szerepe308
Az állami gazdaságirányítás szervezetei312
A központi újraelosztás és a költségvetési intézmények314
Állami költségvetés a pénzügyi rendszerben316
Költségvetési hatások a közgazdaságban321
Az adózás közgazdasági problémái325
A tudományos kutatás elméletéről és módszertanáról
Gazdaságtudományok és tudományosság331
Tudományelmélet és kutatási módszertan331
A gazdaságtudományok és a tudományosság viszonyáról332
A tudományos kutatások metodológiájáról336
A tudományos kutatás általános metodológiai szabályai340
A politikai gazdaságtan művelésének alapelvei343
Az elméleti alapkutatás főbb mozzanatai343
A tudományos kutatás eszköztáráról347
Kutatási módszerek és megközelítési módok350
Az ökonómiai elmélet jellemzői352
2. kötet
Előszó13
A kapitalizmus politikai gazdaságtanának alapvető kategóriái15
A tőkés termelési mód történelmi kialakulása és alapvető jellemzői17
Az eredeti tőkefelhalmozás történelmi folyamata17
A tőkés-bérmunkás viszony legfontosabb jellemző vonásai23
A tőkés termelőfolyamat jellemzői29
Profit és termelési ár35
A profit lényegéről35
Az átlagprofitráta és a termelési ár39
Az agrár-, a kereskedelmi és a banktőke49
Az agrártőke és a földjáradék a kapitalizmusban49
A kereskedelmi tőke55
Tőkés pénzforgalom az aranypénzrendszerben69
Az aranypénz és a pénzhelyettesítők69
Hogyan töltik be a pénzhelyettesek a pénz funkcióit?79
A szervezetek és a termelési viszonyok fejlődése. Árak és pénzforgalom az állami monopolkapitalizmusban87
A tőkés gazdaság szervezeti rendszere és fejlődése89
A tőkésvállalat történelmi alapformái89
A vállalati szervezet dinamizmusa. A tőkekoncentráció103
A mai tőkésvállalati rendszer és más gazdasági szervezetek108
Tendenciák és korszakok a kapitalizmus fejlődésében122
A termelőerők és a munkamegosztás fejlődése123
Az állam gazdasági szerepének változásai127
A tőkeviszony fejlődése133
A tulajdonviszonyok fejlődése138
Történelmi korszakok a tőkés társadalmak fejlődésében143
Monopolprofit és ármechanizmus a mai tőkés gazdaságban147
Monopolár és monopolprofit147
Ármechanizmus és termelésszabályozás monopoltőkés közegben157
Az értéktörvény és a monopóliumok (összegezés)165
A mai tőkés pénz lényege és a modern pénzforgalom167
A mai tőkés pénz lényege és kialakulása167
A tőkés pénz képviseleti értéke175
Az árszínvonal stabilitása a kapitalizmusban. Az infláció186
A tőkés újratermelés alapvető jellemzői197
Egyensúly és egyensúlytalanság a tőkés újratermelés összfolyamatában197
A globális és a piaci egyensúly fogalma199
A globális egyensúly tartalma a marxi újratermelési sémákban200
A nem egyensúlyi helyzetek elemzése208
A kapacitásfölöslegen alapuló modellváltozat215
A makroszintű profit paradoxona. A makro- és mikroszintű összefüggések eltérése220
A makro- és mikroszint viszonya221
A makroszintű profit a kibővített modellben222
A kiegyensúlyozott költségvetés hatása a termelésre és a makroprofitra224
Gazdasági növekedés és profitráta a kapitalizmusban227
A fő újratermelési arányok alakulása228
Az "aranykori" növekedési pálya235
A profitráta alakulásának tendenciájáról241
Klasszikus típusú periodikus válságok252
A klasszikus típusú válságok lényege és lezajlása252
A klasszikus válságmechanizmus257
A termelés és a fogyasztás ellentmondása mint a periodikus gazdasági válságok közvetlen oka267
Az újratermelési összefüggések az állami monopolkapitalizmusban269
A tőkés állam gazdaságpolitikájának szerepe a mai tőkés gazdaság működésében271
Az állami költségvetés és a társadalmi tőke újratermelése271
A központi bank monetáris politikája284
A keynesizmus és monetarizmus, a tőkés állami gazdaságpolitika két koncepciója294
Konjunktúraingadozások az állami monopolkapitalizmusban299
A fejlett tőkés orszságok termelési visszaeséseinek főbb sajátosságai a második világháború után299
A konjunktúraingadozások alapja és okai a mai kapitalizmusban305
Anticiklikus tényezők a mai tőkés gazdaságban309
Az állam mint gazdasági válságot kiváltó tényező314
A világpiaci árrobbanás szerepe a válságok kibontakozásában316
Az 1980-ban kibontakozott válság néhány jellemző vonása319
A gazdasági válságok típusai320
A munkásosztály és a nem tőkés rétegek helyzete. A kapitalizmus fejlődési perspektívái323
A fejlett tőkés társadalmak osztályszerkezetének főbb vonásai323
A munkaerő értéke - újra megfontolva324
Az értéktöbbletráta és a munkaerő értékének tendenciája a munkatermelékenység növekedése mellett, növekvő részarányú improduktív szektor esetén332
Az osztályharc szerepe a munkaerő értékének és az értéktöbbletrátának a változásában333
A munkaerőáru és az értéktörvény334
Foglalkoztatottság és munkanélküliség335
A kapitalizmus fejlődési perspektívái339
3. kötet
Előszó13
A szocialista gazdaság szereplői, megjelenésük és együttműködésük szabályozott piacokon
A szocialista gazdaság szereplői (indítékok, motívációk, cselekvési korlátok)19
A vállalat19
Az állam mint gazdasági szereplő32
A háztartásban zajló gazdálkodási folyamat41
A vállalat tevékenysége, együttműködése a szocialista gazdaság többi szereplőjével a szabályozott árupiacokon44
A vállalat kapcsolódása a környezethez44
Vállalatok a piacon53
A részpiacok jellemzői59
Az árak szerepe a vállalatok működésében és piaci kapcsolataikban66
Az állam szerepe az alkalmazkodási folyamatokban77
A központi irányítás centralizált típusa77
A központi irányítás rendszerének fejlődése - kiigazítások és reformok91
A költségvetési intézmények gazdálkodása és beilleszkedésük a gazdasági rendszerbe107
Közjavak, vegyes javak, személyes javak - a költségvetési intézmények sajátosságai107
Mi tartozik, avagy mi tartozzék a költségvetési intézmények tevékenységi körébe?109
A költségvetési intézmények működését irányító célok111
A költségvetési intézmények gazdálkodásának gondjai112
A költségvetési intézmények teljesítménye és az iránta megnyilkvánuló társadalmi igények116
A költségvetési intézmények belső gazdálkodásának a racionalizálása: az outputfinanaszírozás kiterjesztése120
A költségvetési intézmények általános helyzetét javító tényezők121
A háztartások gazdálkodása125
Háztartások a piacon125
A háztartások pénzallokációs tevékenysége131
A munkaidő és a szabadidő közötti átváltás138
A munkaerő és a foglalkoztatottság problémái a szocialista gazdaságban140
A munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása142
A munkaerő-kereslet és -kínálat az "erőforrás-korlátos" gazdaságban144
Teljes foglalkoztatottság - hatékony foglalkoztatottság151
A munkaerő-felesleg levezetésének lehetőségei152
A munkaerő-kereslet és -kínálat strukturális sajátosságai154
Pénz és mechanizmusok a szocialista gazdaságban158
A pénz keletkezése és körforgása159
Pénzfunkciók a szocialista gazdaságban163
A szocialista bankrendszer fejlődése182
A szocialista gazdaság jövedelmi rendszere
A vállalati nyereség187
A vállalat jövedelmei és ezek értelmezése187
A nyereség felhasználása196
A vállalati jövedelemalakulás állami szabályozása197
A reálgazdaság öntörvényei200
A munkabérek és a bérmechanizmus201
A munkaszerződéshez köthető jövedelemfajták201
A bérekkel szemben támasztott követelmények203
A bérek egyensúlyi feladata203
A munkaerő minőségének, a minőségi paramétereknek és a munka mennyiségének kifejeződése a bérekben208
A bérek ösztönző funkciója213
Elosztási funkció215
Alkalmasak-e a vállalatnál szerzett jövedelmek a szociális funkció ellátására?217
A vállalatnál szerezhető jövedelem státusfunkciója218
Keresetszabályozás: a bérek és vállalati jövedelmek állami szabályozása219
A társadalmi járandóságok (transzferek)222
A társadalmi járandóságok közgazdasági tartalma és rendszerezése223
A társadalmi járandóságok (transzferek) típusai224
Jövedelmek a komplementer és az árnyékgazdaságban242
A jövedelmek osztályozása242
A kiegészítő gazdaság néhány jövedelmi problémája245
A munkával össze nem függő jövedelmek a komplementer gazdaságban252
A különböző jövedelemtípousok ésszerű kombinációja a háztartások jövedelemszerzési stratégiájában253
A különbö9ző jövedelemtípusok összefonódása: jövedelemhibridek254
Adók, adózás, állami kiadások. A szocialista állam a jövedelemelosztás rendszerében261
Az adó közgazdasági természete a szocialista gazdaságban261
Az adóztatás gazdasági céljai264
Az adók, illetve költségvetési befizetések fajtái265
A szocialista gazdaság makroösszefüggéseinek és termelési viszonyainak a rendszere
Gazdasági növekedés a szocialista rendszerekben289
A növekedési ütemet meghatározó tényezők a szocialista gazdaságban290
A szocialista gazdaság Kornai-féle növekedési modellje298
A növekedés strukturális problémái317
A feszültségek felhalmozódása és leépülése a növekedési folyamatban - a beruházási ciklus319
A gazdasági szereplők cselekvéseit összehangoló, egyensúlyteremtő mechanizmusok
Piaci szabályozás és értéktörvény328
A szabályozás alapmechanizmusai328
A szabályozási mechanizmusok és a bennük érvényesülő szükségszerűségek történeti vetülete329
Hogyan értelmezhető az értéktörvény a szocialista gazdaságban?330
Az értéktörvény a direkt irányítású szocialista gazdaságban332
az értéktörvény az indirekt irányítású gazdaságban340
Az értéktörvény érvényesülésének feltételei a szocialista gazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában347
ármeghatározás az értéktörvény teljesebb érvényesülése esetén349
A gazdasági szereplők cselekvéseinek összehangolása. A tervszabályozás350
A piaci mechanizmusok elégtelensége a szocialista gazdaság szabályozásában350
Állami szabályozás versus társadalmi megállapodásokon nyugvó szabályozás. Tervszabályozás és jelenbeli szabályozás353
Egyensúly és arányosság. Konzisztenciakövetelmények a tervben, összhang a valóságban366
Áruviszonyok a szocialista gazdaságban373
Az áruviszonyok illeszkedése a szocialista gazdasági rendszer alapvonásaihoz373
A szocialista termelők egyenrangúsága és az áruviszonyokra jellemző kölcsönösség377
Árukapcsolatok és ésszerű gazdálkodás a szocializmusban379
Árutermelés és verseny382
A munka társadalmi elismerése a szhocializmusban és az árukapcsolatok fejlesztése383
A szocialista áruviszonyok "rétegezettsége", az áru történelmi változatai a szocializmusban387
Az áruviszonyok fejlődési lehetőségei - az áru kiteljesedése396
A szocialista tulajdoni rendszer401
A tulajdoni rendszer belső összefüggései402
Az állami tulajdon vállalati formája. Állam - vállalat és az egyén az elsajátítási folyamatban411
A szövetkezeti tulajdon416
A társadalmi tulajdon egyéb formái420
A személyi tulajdon421
A szocialista tulajdoni rendszer belső kohéziója és fejlődésének fő irányai424
4. kötet
Előszó11
A nemzetközi kereskedelem elmélete
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi szerkezete15
A külső tényezők bekapcsolódása a társadalmi fejlődés feltételeibe15
Külgazdasági kapcsolatok a kapitalizmus előtt16
A világgazdaság kialakulása24
A világgazdaság fő szereplői és viszonyuk sajátosságai36
A világgazdaság főbb országcsoportjainak belső tagozódása50
A világgazdasági folyamatok szervezettsége53
Az áruk nemzetközi cseréje és a komparatív előnyök56
A nemzetközi kereskedelem indítékai56
A komparatív előnyök lényege58
A komparatív előnyök megjelenése mikrogazdasági szinten64
A komparatív előnyök és hátrányok kihasználásának lehetőségei72
Az egyes feltételek gyakorlati teljesülése75
Az értéktörvény nemzetközi működése79
A nemzetközi árak és a nemzeti ráfordítások összefüggései79
A nemzetközi cserearányok és belső ráfordítások világpiaci értékelődése94
Az egyenlőtlen csere104
A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkemozgások
A nemzetközi pénz113
világgazdaság és nemzetközi pénzügyi rendszer113
Az aranystandard-rendszer115
Az aranydeviza-rendszer, a Bretton Woods-i rendszer118
Az aranydeviza-rendszer válsága. A tőkés nemzetközi pénzrendszer fejlődése128
A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976 óta131
Pénzügyi integrációs törekvések Nyugat-Európában134
Nemzetközi fizetési mérleg137
Eladósodottság138
Az IMF és a Világbank141
A nemzetközi tőkeáramlás144
A tőkekivitel fogalma és formái145
A tőkeáramlás okai148
A tőkekivitel iránya149
A tőkekivitel hatása a bázis- és a célországok gazdaságára151
Néhány jelenség és összefüggés a tőkeáramlásról152
A jelenkori tőkeáramlások jellegzetességei154
Tőkekivitel a kapitalista és a szocialista országok között157
Mikro- és makrointegrációk
A vállalatok nemzetközi gazdasági tevékenysége165
A nemzetközi munkamegosztás közgazdasági feltételeinek hatása a vállalati kapcsolatok formáira167
A vállalatok alapvető céljainak (stratégiájának) hatása a külpiaci belépésre173
Kis- és középvállalatok a nemzetközi munkamegosztásban181
A multinacionális vállalat183
A multinacionális monopóliumok piacpolitikájának néhány jellemzője185
A termeléspolitika nemzetközi szintű eszközei és motivációi194
A regionális nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései209
A téma körülhatárolása209
A regionális nemzetközi gazdasági integráció fogalma210
A régióképződés főbb tényezői216
Az integráció piacra támaszkodó útja223
A kereskedelmi akadályok lebontásának gazdasági hatásai (szabadkereskedelem és vámunió)229
A közös piac kialakítása234
A szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai253
A nemzetközi munkamegosztás direkt tervgazdálkodási modellje253
A direkt tervgazdálkodási típusú mikrogazdasági szféra kialakulása258
A kezdeti (mikrogazdasági) importkereslet265
Az importkereslet népgazdasági szinbtű szabályozása270
A vállalati exportzkínálat279
Az exportkínálat központi mérlegelése281
A népgazdaságilag mérlegelt keresletek és kínálatok nemzetközi egyeztetése: a KGST-n belüli csere modellje293
A KGST munkamegosztási modelljének egyes történeti sajátosságai307
A külső gazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális hatása
A külső gazdasági feltételek hatása a nemzetgazdasági folyamatokra317
A naturális, az érték és a pénzfolyamatok egybefonódásának következményei a valuták nemzetközi értékelődésére317
Az árak közvetlen nemzetközi összekapcsolódása: az importált infláció319
A nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát befolyásoló fő tényezők321
A nemzetgazdaságok nyitottságának problémái333
A komparatív előnyös külkereskedelem és a gazdasági növekedés336
Az emberiség globális problémái340
A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása341
"A megsebzett bolygó"344
Növekvő egyenlőtlenségek a világgazdaságban346
Tele a hajó?349
A világ élelmezési gondjai355
Fegyverkezés357
A globális problémák okai360
Mit tehetünk az új világgazdasági rend érdekében?368
Névmutató az 1-4. kötetekhez371
Tárgymutató az 1-4. kötetekhez377
Politikai gazdaságtan 1-4. köteteinek szerzői405
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem