Politikai gazdaságtan 4. (töredék)

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Bock Gyula: Politikai gazdaságtan 4. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	405 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-221-555-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
A nemzetközi kereskedelem elmélete
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi szerkezete	15
A külső tényezők bekapcsolódása a társadalmi fejlődés feltételeibe	15
Külgazdasági kapcsolatok a kapitalizmus előtt	16
A külgazdasági kapcsolatok fő történelmi típusai	16
Az állami külkereskedelem a kapitalizmus előtt	17
Magánkereskedelem a kapitalizmus előtt	22
A világgazdaság kialakulása	24
A világkereskedelem és a világpiac fejlődése, az állami és a magánkereskedelem harca	24
A merkantil világkereskedelem szerepe a tőkés termelési mód genezisében	25
A feudális gazdasági világtól a tőkés világgazdaságig	28
A kapitalizmus nemzeti és világgazdasági szintű létezése	34
A világgazdaság fő szereplői és viszonyuk sajátosságai	36
A centrum - periféria viszony kialakulása, a fejlődő országok gazdaságának néhány sajátossága	36
Az európai szocialista országok helye a világgazdaságban	44
A világgazdaság főbb országcsoportjainak belső tagozódása	50
A világgazdasági folyamatok szervezettsége	53
Az áruk nemzetközi cseréje és a komparatív előnyök	56
A nemzetközi kereskedelem indítékai	56
A komparatív előnyök lényege	58
A komparatív előnyök létezésének feltételei	58
A komparatív előnyök modellszerű ábrázolása	59
A komparatív előnyök újrafogalmazása	60
A komparatív haszon nemzetgazdasági szinten	62
A komparatív előnyök megjelenése mikrogazdasági szinten	64
A belföldi árak és a ráfordítások	64
Az árszínvonalak nemzetközi összehasonlíthatósága	66
A nemzetközi árak ismerete	69
A komparatív haszon mikroszintű megjelenése és nemzetgazdaságon belüli elosztása	70
A komparatív előnyök és hátrányok kihasználásának lehetőségei	72
A komparatív előnyök kihasználásának feltételei	72
A komparatív előnyök kihasználásának akadályai	74
Az egyes feltételek gyakorlati teljesülése	75
A feltételek megléte a fejlett tőkés országokban	75
A komparatív előnyök és a nemzetközi specializáció a szocialista országokban	76
A komparatív előnyök elvének alkalmazási korlátai a fejlődő országok külkereskedelmében	77
Az értéktörvény nemzetközi működése	79
A nemzetközi árak és a nemzeti ráfordítások összefüggései	79
A nemzetközi árak mozgási sávja	80
Létezik-e nemzetközi árcentrum?	82
A világpiaci árak és a belső ráfordítások kölcsönhatása	85
A nemzetközi tényezőmozgás bekapcsolása	87
A nemzetközi versenyt korlátozó tényezők hatása a világpiaci árakra	88
Vámok és exporttámogatás	89
Államközi egyezmények egyes áruk világtermelésének, kereskedelmének és árainak szabályozására	90
A magánmonopóliumok hatása a nemzetközi áralakulásra	92
A differenciált termékek világpiaci ára	93
A nemzetközi cserearányok és belső ráfordítások világpiaci értékelődése	94
A statikus modellből levonható következtetések	95
A termelékenység változásának esetei	100
A járadékok változásának hatásai	103
Az egyenlőtlen csere	104
Mit értünk egyenlőtlen cserén?	104
Egy módszertani megjegyzés	105
Az egyenlőtlen csere néhány magyarázata	107
A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkemozgások
A nemzetközi pénz	113
Világgazdaság és nemzetközi pénzügyi rendszer	113
Az aranystandard-rendszer	115
Az aranydeviza-rendszer, a Bretton Woods-i rendszer	118
Az amerikai dollár kulcs- és tartalékvaluta-szerepe	119
A rögzített árfolyamok rendszere	122
A valutakonvertibilitás	124
Az aranydeviza-rendszer válsága. A tőkés nemzetközi pénzrendszer fejlődése	128
A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976 óta	131
Pénzügyi integrációs törekvések Nyugat-Európában	134
Nemzetközi fizetési mérleg	137
Eladósodottság	138
Az IMF és a Világbank	141
A nemzetközi tőkeáramlás	144
A tőkekivitel fogalma és formái	145
A tőkeáramlás okai	148
A tőkekivitel iránya	149
A tőkekivitel hatása a bázis- és a célországok gazdaságára	151
Néhány jelenség és összefüggés a tőkeáramlásról	152
A jelenkori tőkeáramlások jellegzetességei	154
Tőkekivitel a kapitalista és a szocialista országok között	157
Mikro- és makrointegrációk
A vállalatok nemzetközi gazdasági tevékenysége	165
A nemzetközi munkamegosztás közgazdasági feltételeinek hatása a vállalati kapcsolatok formáira	167
A munkamegosztási formák és a vállalat gazdálkodásának nemzetköziesedése	167
Az áruexport hatása a kapcsolatok komplexebbé válására	169
A vállalatok alapvető céljainak (stratégiájának) hatása a külpiaci belépésre	173
Kis- és középvállalatok a nemzetközi munkamegosztásban	181
A külpiacra lépés előnyei a kis- és középvállalatok gyakorlatában	182
A nemzetközi munkamegosztásba való belépés kisvállalati hátrányai	182
A multinacionális vállalat	183
A multinacionális monopóliumok piacpolitikájának néhány jellemzője	185
A termeléspolitika nemzetközi szintű eszközei és motivációi	194
Az elsődlegesen piaci struktúrából következő direkt beruházások	206
A regionális nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései	209
A téma körülhatárolása	209
A regionális nemzetközi gazdasági integráció fogalma	210
A régióképződés főbb tényezői	216
Az ésszerű struktúraalakítás és telephelyválasztás tényezőinek hatása a régióképződésre	216
A makrokörnyezet szerepe a régióképződésben	219
A gazdasági hatalom és az érdek szerepe az integrálódásban	221
Az integráció piacra támaszkodó útja	223
A piaci feltételek hatása a regionális összefonódásra	224
A nemzeti piacok mérete és az integráció	227
A kereskedelmi akadályok lebontásának gazdasági hatásai (szabadkereskedelem és vámunió)	229
A közös piac kialakítása	234
A közös termékpiac felé tett lépések közgazdasági hatásai	235
A termelési tényezők áramlása a nemzetközi integrációban	241
A szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai	253
A nemzetközi munkamegosztás direkt tervgazdálkodási modellje	253
A direkt tervgazdálkodási típusú mikrogazdasági szféra kialakulása	258
A kezdeti (mikrogazdasági) importkereslet	265
Az importkereslet mennyisége	265
Az importkereslet szerkezete	268
Az importkereslet népgazdasági szintű szabályozása	270
A vállalati export kínálat	279
Az exportkínálat központi mérlegelése	281
A népgazdaságilag mérlegelt keresletek és kínálatok nemzetközi egyeztetése: a KGST-n belüli csere modellje	293
A naturalizáció újratermelődése a cserefolyamatban	296
Az árak szerepe a naturális csere fennmaradásában	302
A KGST közös valuta és a pénzügyi rendszer	304
A KGST munkamegosztási modelljének egyes történeti sajátosságai	307
A méretkülönbségek hatásai	308
Az extern kapcsolatok és a műszaki haladás	310
A munkamegosztás sajátos strukturális jegyei	310
A külső gazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális hatása
A külső gazdasági feltételek hatása a nemzetgazdasági folyamatokra	317
A naturális, az érték és a pénzfolyamatok egybefonódásának következményei a valuták nemzetközi értékelődésére	317
Az árak közvetlen nemzetközi összekapcsolódása. az importált infláció	319
A nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát befolyásoló fő tényezők	321
A kereslet és kínálat árrugalmasságának hatása a külső egyensúlyra	321
A jövedelemváltozások hatása az egyensúlyra	324
A belső felhasználás alakulásának hatása az egyensúlyra	328
A pénzpiaci változások hatása a külső egyensúlyra	329
A nemzetgazdaságok nyitottságának problémái	333
A gazdasági nyitottság	334
A komparatív előnyös külkereskedelem és a gazdasági növekedés	336
Az emberiség globális problémái	340
A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása	341
"A megsebzett bolygó"	344
Növekvő egyenlőtlenségek a világgazdaságban	346
Tele a hajó?	349
A világ népesedési tendenciái	349
A népességrobbanás és a városi túlnépesedés okai	352
A világ élelmezési gondjai	355
Fegyverkezés	357
A globális problémák okai	360
A technológiai kötöttségek kialakulása	360
A "fogyasztói társadalom"	364
A növekedés fétise	366
Mit tehetünk az új világgazdasági rend érdekében?	368