| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A kapitalizmus előtti termelési módok | 17 |
| Az ősközösségi termelési mód | 17 |
| Az emberi társadalom keletkezése | 17 |
| Az anyagi élet feltételei. A szerszámok fejlődése | 18 |
| Az őstársadalom termelési viszonyai. A természetes munkamegosztás | 21 |
| A nemzetiségi rend. A matriarchális nemzetség. A patriarchális nemzetség | 22 |
| A társadalmi munkamegosztás és a csere kialakulása | 24 |
| A magántulajdon és az osztályok kialakulása. Az ősközösségi rend felbomlása | 25 |
| Az őskor társadalmi elképzelései | 27 |
| Rövid összefoglalás | 28 |
| A rabszolgatartó termelési mód | 29 |
| A rabszolgatartó rend kialakulása | 29 |
| A rabszolgatartó rend termelési viszonyai. A rabszolgák helyzete | 33 |
| A csere további fejlődése. A kereskedelmi és uzsoratőke | 37 |
| A rabszolgatartó termelési mód ellentmondásainak kiéleződése | 39 |
| A kizsákmányoltak osztályharca a kizsákmányolók ellen. A rabszolgafelkelések. A rabszolgatartó rend pusztulása | 40 |
| A rabszolgatartó rend korának gazdasági nézetei | 41 |
| Rövid összefoglalás | 44 |
| A hűbéri termelési mód | 45 |
| A hűbériség keletkezése | 45 |
| A hűbéri társadalom termelési viszonyai. A parasztok kizsákmányolása a hűbérurak által | 49 |
| A középkori város. A kézműves céhek. A kereskedőtestületek | 53 |
| A hűbéri társadalom osztályai és rendjei. A feudális hierarchia | 56 |
| A hűbéri társadalom termelőerőinek fejlődése | 57 |
| A tőkés termelés megszületése a hűbéri rend méhében. A kereskedelmi tőke szerepe | 59 |
| Az eredeti tőkefelhalmozás. A parasztok földjének erőszakos elvétele. A gazdagság felhalmozása | 62 |
| A jobbágyparasztok felkelései. A burzsoá forradalmak. A hűbéri rend bukása | 65 |
| A hűbériség korának gazdasági nézetei | 67 |
| Rövid összefoglalás | 71 |
| A tőkés termelési mód | 74 |
| A monopólium előtti kapitalizmus | 74 |
| Árutermelés. Áru és pénz | 74 |
| Az árutermelés mint a kapitalizmus keletkezésének kiindulópontja és a kapitalizmus általános vonása | 74 |
| Az áru és tulajdonsága. Az áruban testet öltött munka kettős jellege | 75 |
| Egyszerű és bonyolult munka. A társadalmilag szükséges munkaidő | 78 |
| Az értékformák fejlődése. A pénz lényege | 79 |
| A pénz funkciói | 81 |
| Az arany és a papírpénz | 85 |
| Az értéktörvény mint az árutermelés gazdasági törvénye | 86 |
| Az árufetisizmus | 88 |
| Rövid összefoglalás | 89 |
| Az egyszerű tőkés kooperáció és a manufaktúra | 90 |
| Az egyszerű tőkés kooperáció | 90 |
| A kapitalizmus manufaktúra időszaka | 92 |
| A tőkés házimunka | 94 |
| A manufaktúra történelmi szerepe | 95 |
| A parasztság felbomlása. Az áttérés a robotgazdaságról a tőkés gazdaságra | 96 |
| A belső piac kialakulása a tőkés ipar számára | 98 |
| Rövid összefoglalás | 99 |
| A kapitalizmus gépi időszaka | 100 |
| Az áttérés a manufaktúráról a gépi iparra | 100 |
| Az ipari forradalom | 101 |
| A tőkés iparosítás | 104 |
| A városok és ipari központok fejlődése. A proletárok osztályának kialakulása | 106 |
| A kapitalista gyár. A gép mint a bérmunkás tőkés kizsákmányolásának eszköze | 107 |
| A nagyipar és a mezőgazdaság | 110 |
| A munka és a termelés tőkés társadalmasítása. A gépek alkalmazásának határai a kapitalizmusban | 112 |
| Rövid összefoglalás | 113 |
| A tőke és az értéktöbblet. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 114 |
| A tőkés rend termelési viszonyainak alapja | 114 |
| A pénz átalakulása tőkévé. A munkaerő mint áru | 115 |
| A munkaerő értéke és használati értéke. Az értéktöbblet-törvény - a kapitalizmus alaptörvénye | 117 |
| A tőke mint társadalmi termelési viszony. Az állandó és a változó tőke | 120 |
| Az értéktöbbletráta | 122 |
| A kizsákmányolás fokozásának két módja. Az abszolút értéktöbblet és a relatív értéktöbblet | 123 |
| A munkanap és határai. Harc a munkanap megrövidítéséért | 125 |
| A külön értéktöbblet | 127 |
| A tőkés társadalom osztályszerkezete. A burzsoá állam | 128 |
| Rövid összefoglalás | 130 |
| A munkabér | 131 |
| A munkaerő ára. A munkabér lényege | 131 |
| A munkabér fő formái | 133 |
| Az izzasztó munkabér-rendszerek | 136 |
| Névleges bér és reálbér | 138 |
| A reálbér csökkenése a kapitalizmusban | 140 |
| A munkásosztály harca a munkabér felemeléséért | 144 |
| Rövid összefoglalás | 145 |
| A tőkefelhalmozás és a proletariátus elnyomorodása | 146 |
| A termelés és újratermelés | 146 |
| A tőkés egyszerű újratermelés | 147 |
| A tőkés bővített újratermelés. A tőkefelhalmozás | 150 |
| A tőke szerves összetétele. A tőke koncentrációja és centralizációja | 150 |
| Az ipari tartaléksereg | 152 |
| Az agrár túlnépesedés | 155 |
| A tőkés felhalmozás általános törvénye. A proletariátus viszonylagos és abszolút elnyomorodása | 156 |
| A tőkés termelési mód alapvető ellentmondása | 158 |
| Rövid összefoglalás | 159 |
| A tőke körforgása és megtérülése | 160 |
| A tőke körforgása. Az ipari tőke három formája | 160 |
| A tőke megtérülése. A termelési idő és a forgalmi idő | 163 |
| Az állótőke és a forgótőke | 164 |
| Az értéktöbblet évi rátája. A tőkemegtérülés meggyorsításának módjai | 166 |
| Rövid összefoglalás | 168 |
| Az átlagprofit és a termelési ár | 168 |
| A tőkés termelési költségek és a profit. A profitráta | 168 |
| Az átlagprofitráta kialakulása és az áru értékének átalakulása termelési árrá | 170 |
| A profitráta csökkenő tendenciája | 175 |
| Rövid összefoglalás | 178 |
| A kereskedelem, a hitel és a pénzforgalom | 178 |
| A kereskedelmi haszon és forrásai | 178 |
| A forgalmi költségek | 180 |
| A tőkés kereskedelem formái. Az árutőzsde | 182 |
| A külkereskedelem | 183 |
| A kölcsöntőke | 184 |
| A kamat és a vállalkozói nyereség. A kamatláb (kamatráta) és ennek csökkenő tendenciája | 186 |
| A hitel formái. A bankok és a bankműveletek | 186 |
| A részvénytársaságok. A fiktív tőke | 190 |
| A tőkés országok pénzforgalma | 192 |
| Rövid összefoglalás | 194 |
| A földjáradék. Az agrárviszonyok a kapitalizmusban | 195 |
| A mezőgazdaság tőkés rendszere és a föld magántulajdona | 195 |
| A különbözeti földjáradék | 197 |
| Az abszolút földjáradék. A föld ára | 202 |
| A földjáradék a kitermelő iparban. A telekjáradék | 204 |
| Nagyüzemi és kisüzemi termelés a mezőgazdaságban | 205 |
| A város és falu közötti ellentét elmélyülése | 208 |
| A földmagántulajdon és a föld nacionalizálása | 209 |
| Rövid összefoglalás | 211 |
| A nemzeti jövedelem | 212 |
| A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem | 212 |
| A nemzeti jövedelem elosztása | 214 |
| Az állami költségvetés | 218 |
| Rövid összefoglalás | 221 |
| A társadalmi tőke újratermelése | 222 |
| A társadalmi tőke. A társadalmi össztermék összetétele | 222 |
| A realizálás feltételei tőkés egyszerű újratermelés esetén | 224 |
| A realizálás feltételei tőkés bővített újratermelés esetén | 225 |
| A piacprobléma. A tőkés újratermelés ellentmondásai | 227 |
| Rövid összefoglalás | 229 |
| A gazdasági válságok | 230 |
| A tőkés túltermelési válságok alapja | 230 |
| A tőkés újratermelés ciklikus jellege | 233 |
| Az agrárválságok | 235 |
| A válságok és a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése | 237 |
| A kapitalizmus fejlődésének történelmi tendenciája. A proletariátus mint a kapitalizmus sírásója | 240 |
| Rövid összefoglalás | 241 |
| A monopolkapitalizmus vagy imperializmus | 242 |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 242 |
| Az átmenet az imperializmusban | 242 |
| A termelés koncentrációja és a monopóliumok. A monopóliumok és a konkurrencia | 244 |
| A koncentráció és a monopóliumok a bankok területén. A bankok új szerepe | 248 |
| A finánctőke és a fináncoligarchia | 250 |
| A tőkekivitel | 251 |
| A világ gazdasági felosztása a kapitalisták szövetségei között. A nemzetközi monopóliumok | 253 |
| A világ területi felosztása a nagyhatalmak között és a világ újrafelosztásáért folytatott harc | 254 |
| A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 256 |
| Rövid összefoglalás | 260 |
| Az imperializmus gyarmati rendszere | 261 |
| A gyarmatok szerepe az imperializmus korszakában | 261 |
| A gyarmatok mint az anyaországok agrár- és nyersanyag-függvényei | 263 |
| A dolgozó tömegek gyarmati kizsákmányolásának módszerei | 266 |
| A gyarmati népek nemzeti felszabadító harca | 270 |
| Rövid összefoglalás | 272 |
| Az imperializmus helye a történelemben | 273 |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus utolsó fejlődésszakasza | 273 |
| Az imperializmus mint élősdi vagy rothadó kapitalizmus | 275 |
| Az imperializmus mint a szocialista forradalom előestéje | 278 |
| Az állami-monopolista kapitalizmus | 279 |
| A tőkés országok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének törvénye az imperializmus korszakában és a szocializmus győzelmének lehetősége egy országban | 281 |
| Rövid összefoglalás | 285 |
| A kapitalizmus általános válsága | 286 |
| A kapitalizmus általános válságának lényege | 286 |
| Az első világháború és a kapitalizmus általános válságának kezdete | 287 |
| A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a világnak két rendszere: kapitalista és szocialista rendszerre szakadása | 289 |
| Az imperializmus gyarmati rendszerének válsága | 292 |
| A piacprobléma kiéleződése, az üzemek kapacitásának krónikus kihasználatlansága és a krónikus tömegmunkanélküliség | 294 |
| A túltermelési válságok elmélyülése és a tőkés ciklusban végbemenő változások | 297 |
| Rövid összefoglalás | 301 |
| A kapitalizmus általános válságának elmélyülése a második világháború után | 302 |
| A második világháború és a kapitalizmus általános válságának második szakasza | 302 |
| Két tábor kialakulása a nemzetközi küzdőtéren és az egységes világpiac szétesése | 305 |
| Az imperialista gyarmati rendszer válságának kiéleződése | 307 |
| A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének fokozódása. Az amerikai imperializmus terjeszkedése | 310 |
| A tőkés országok gazdaságának militarizálása | 314 |
| A munkásosztály elnyomorodásának fokozódása a tőkés országokban | 316 |
| A tőkés országok mezőgazdaságának hanyatlása és a parasztság tönkremenetele | 318 |
| Rövid összefoglalás | 321 |
| A kapitalizmus korának közgazdasági tanai | 322 |
| A klasszikus burzsoá politikai gazdaságtan | 322 |
| A vulgáris politikai gazdaságtan keletkezése | 325 |
| A kispolgári politikai gazdaságtan | 326 |
| Az utópista szocialisták | 326 |
| Az oroszországi forradalmi demokraták | 327 |
| A politikai gazdaságtan terén Marx és Engels által véghezvitt forradalmi fordulat | 328 |
| A burzsoá közgazdaságtudomány további bomlása. A jelenkori burzsoá politikai gazdaságtan | 331 |
| A II. Internacionálé opportunistáinak és napjaink jobboldali szocialistáinak közgazdasági elméletei | 336 |
| A kapitalizmus marxista politikai gazdaságtanának továbbfejlesztése V. I. Lenin munkáiban. A kapitalizmus politikai gazdaságtanára vonatkozó számos új tétel kidolgozása I. V. Sztálin munkáiban | 339 |
| A szocialista termelési mód | 346 |
| A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak | 346 |
| A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő vonásai | 346 |
| A proletárforradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának szükségessége | 346 |
| A proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze | 348 |
| A szocialista nacionalizálás | 350 |
| A gazdasági szektorok és az osztályok az átmeneti időszakban. A munkás-paraszt szövetség | 353 |
| A szocializmsu gazdasági törvényeinek keletkezése | 357 |
| A gazdaságpolitika alapjai a kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszakban | 359 |
| Rövid összefoglalás | 367 |
| A szocialista iparosítás | 369 |
| A nagyipar - a szocializmus anyagi alapja. A szocialista iparosítás lényege | 369 |
| A szocialista iparosítás üteme | 372 |
| Az iparosítás szocialista módszere. A szocialista iparosításhoz szükséges eszközök forrásai | 373 |