kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Zrínyi Katonai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 428 oldal |
| Sorozatcím: | Katonai akadémiai tankönyv |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Előszó | 13 |
| A kapitalizmus fejlődésének jellemző vonásai napjainkban | |
| A monopolista fejlődés új vonásai | |
| A koncentráció folyamata meggyorsul | |
| A gazdaság monopolizálásának új formái | |
| A monopóliumok uralmi területe bővül | |
| A finánctőke szerepe növekszik | 17 |
| Az állammonopolista kapitalizmus létrejötte és lényege | |
| Az állammonopolista kapitalizmus létrejöttének objektív szükségessége | |
| A termelőerők fejlődése, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása | |
| A termelés társadalmasodása | |
| A piacok bővülése | |
| A világgazdasági válság | |
| A munka és a tőke közötti ellentét kiéleződése | |
| Harc az imperialista hatalmak között | |
| A világháborúk | |
| A világforradalmi folyamat fejlődése | |
| Az állammonopolista kapitalizmus lényege | 23 |
| A tőkés termelési viszonyok sajátosságai az állammonopolista kapitalizmusban | |
| A tőkés állami tulajdon | |
| Az állammonopolista szektor működésének szervezeti formái | |
| Az elosztási viszonyok jellegzetességei az állammonopolista kapitalizmusban | |
| Módosulások a tőkés áru- és pénzkapcsolatokban | |
| Állami tervezés a fejlett tőkés országokban | |
| Az állammonopolista kapitalizmus formái a mezőgazdaságban | 31 |
| A tőkés újratermelés és a válságok új vonásai a mai kapitalizmusban | |
| Az újratermelési ciklus és a válságok sajátosságai a magánmonopolista kapitalizmusban | |
| A tőkés újratermelés és a válságok alakulása az állammonopolista kapitalizmusban | |
| Az újratermelés alakulását befolyásoló tényezők | 41 |
| Az állammonopolista kapitalizmus hatása a munkásosztály helyzetének alakulására | |
| A proletariátus létszáma nő | |
| A munkásosztály szerkezete átalakul | |
| A munkásosztály szükségletei növekednek | |
| Nincs teljes foglalkoztatottság | |
| A reálbérek ellentmondásosan alakulnak | |
| A munkásosztály helyzete viszonylagosan romlik | |
| A munkásosztály létbizonytalansága fönnmarad | 53 |
| Az állammonopolista kapitalizmus történelmi-társadalmi helye | |
| Az állammonopolista kapitalizmus a kapitalizmus alapvető ellentmondásának mozgásformája | |
| Az állammonopolista kapitalizmus a szocializmus legteljesebb anyagi előkészítése | 60 |
| A tőkés világgazdaság fejlődésének legfőbb jellemző vonásai napjainkban | |
| A tőkés világgazdasági rendszer napjainkban | |
| Az egyenlőtlen fejlődés törvénye a mai tőkés világgazdaságban | |
| Nemzetközi állammonopolista szabályozás | 65 |
| A tőkés világkereskedelem fő tendenciái a mai kapitalizmusban | |
| A tőkés külkereskedelem protekcionizmusa | |
| A liberalizálódás | |
| A külkereskedelmi forgalom gyorsabban nő a termelésnél | |
| Az áruszerkezet megváltozik | |
| A fejlett tőkés országok egymás közötti kereskedelme nő | 71 |
| A tőkekivitel jellemző vonásai a mai kapitalizmusban | |
| A tőkekivitel lényege és szerepe | |
| Az állami tőkekivitel súlya megnőtt | |
| Megváltozott a működő tőke kivitelének iránya és ágazati megoszlása | |
| Állami eszközökből finanszírozott segélyek | |
| Az Egyesült Államok a vezető helyen | 76 |
| A tőkés valutarendszer fő vonásai napjainkban | |
| A követelések és tartozások kiegyenlítése | |
| Az aranystandard | |
| Az aranydeviza-standart | |
| A valutáris rendszer válságának okai | 81 |
| A nyugat-európai gazdasági integráció helyzete | |
| Az EGK mint nemzetközi állammonopolista szervezet | |
| Az integráció szükségességének okai | |
| Az EGK főbb gazdasági célkitűzései | |
| Az EGK eredményei | |
| Az agrárkérdés | |
| Az EGK hatása a gazdasági fejlődésre | |
| A tőkés integráció világgazdasági hatása | 92 |
| Az imperialista hadigazdasági integráció | |
| A tőkés hadigazdasági integráció lényege | |
| A hadigazdasági integráció okai | |
| A hadigazdasági integráció főbb megnyilvánulsái formái Nyugat-Európában | |
| Haditermelési kooperáció | |
| Forgalmi kooperáció (fegyverkereskedelem) | |
| Haditechnikai tudományos kooperáció | |
| Hadszíntér-előkészítés (infrastruktúra-program) | |
| A fegyverzet szabványosítása | |
| Az USA és a nyugat-európai hadigazdaság | |
| A tőkés hadigazdasági integráció ellentmondásai | 105 |
| A volt gyarmati és függő országok gazdasági fejlődése | |
| Az imperializmus gyarmati rendszerének fölbomlása | |
| A gazdasági elmaradottság oka | |
| A gazdasági elmaradottság jellemzői | |
| A gazdasági függetlenség kivívásának feladatai | |
| Az állami beavatkozás területei | |
| A kapitalizmus általános válságának elmélyülése | |
| A kapitalizmus általános válságának gazdasági tartalma | 110 |
| A szocialista termelési viszonyok rendszere. A szocialista tulajdon közgazdasági tartalma | |
| A termelési eszközök társadalmi tulajdonának közgazdasági tartalma | |
| A társadalmi tulajdon többrétű társadalmi viszony | |
| A dolgozók tulajdonosi tudata | |
| Az össznépi tulajdon | |
| Az össznépi tulajdon tökéletesítésének útjai | |
| A szövetkezeti tulajdon | |
| A szövetkezeti tulajdon fejlesztésének útjai | 121 |
| A gazdasági elkülönülés lényege és jellege a szocializmusban | |
| Gazdasági érdekviszonyok a szocializmusban | |
| A népgazdasági érdekek | |
| A csoportérdekek | |
| Az egyéni érdekek | |
| Az érdekellentmondások eredete | 128 |
| A szükségletre irányuló termelés és a tervszerűség | |
| A szocialista termelés célja | |
| A tervszerűség lényege | |
| Az arányosság | |
| A társadalmi tudatosság | 131 |
| Arviszonyok a szocializmusban | |
| A szocialista árutermelés sajátosságai | |
| Az értéktörvény szerepe a szocializmusban | |
| Szabályozza a termelést | |
| Elősegíti a termelőerők fejlődését | |
| Differenciáló hatása van | 136 |
| A munka szerinti elosztás elvének értelmezése és megvalósítása | |
| A szocialista tervgazdálkodási rendszer | |
| A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítási rendszer lényege és kölcsönhatásuk | |
| A gazdaságpolitika fogalma | |
| A gazdasági mechanizmus | |
| A gazdaságpolitika és a gazdasági mechanizmus kölcsönhatása | 147 |
| A szocialista országok gazdaságirányítási rendszere | |
| A gazdaságirányítási rendszer két alaptípusa | |
| A gazdaságirányítási rendszer reformjának fő vonásai a szocialista országokban | 150 |
| A népgazdaság tervszerű irányításának fő elemei. A tervezés, a gazdasági szabályozók és az irányítás szervezeti rendszere | |
| A népgazdasági tervezés rendszere | |
| A hosszú távú terv | |
| Éves terv | |
| A népgazdasági és a vállalati tervezés kapcsolata hazánkban | |
| A gazdasági szabályozók rendszere | |
| Közvetlen és közvetett szabályozók | |
| A gazdaságirányítás szervezeti rendszere | 155 |
| Az árrendszer a szocializmusban | |
| Az árak funkciói | |
| Az árak alakulásának feltételei | |
| Népgazdaságunk ármechanizmusa | 163 |
| A szocializmus pénzügyi rendszere | |
| Az állami költségvetés szerepe | |
| A hitelrendszer szerepe | 167 |
| A vállalati jövedelmek szabályozása | |
| A nyereségérdekeltség rendszere | |
| A nyereség képzésének és fölhasználásának szabályozása | |
| A gazdaságirányítási rendszer főbb politikai, erkölcsi tényezői | 170 |
| A bővített szocialista újratermelés fő arányai és egyensúlyi feltételei | |
| A szocialista újratermelés egyensúlyi feltételei, gazdasági és piaci egyensúly | |
| A szocialista újratermelési elmélet tartalma | |
| Arányosság és piaci egyensúly | |
| A szocialista újratermelés fő egyensúlyi feltételei | 177 |
| A magyar népgazdaság egyensúlyának alakulása az 1968 utáni években | |
| Eredmények | |
| Feszültségek | |
| Az árualap és a vásárlóerő egyensúlya | 183 |
| A szocialista újratermelés fő arányai | |
| Az újratermelés fő arányai és a változásukat meghatározó tényezők | |
| A társadalmi termelés I. és II. osztálya közötti arány | |
| Az I. osztály gyors növekedése tendenciájának értelmezése | |
| Az ipar és a mezőgazdaság aránya | |
| A szolgáltatások aránya | |
| A felhalmozás és a fogyasztás aránya | 188 |
| A haditermelés részaránya a társadalmi termékben és a nemzeti jövedelemben | |
| Népgazdaságunk szerkezetének alakulása | |
| A gazdasági struktúra fogalma | |
| A gazdasági szerkezet fejlődése hazánkban | |
| Gazdasági struktúránk ellentmondásai | |
| Gazdasági struktúránk továbbfejlesztésének fő irányai | |
| Alapvető struktúraváltozások | |
| Az ágazati struktúra fejlesztése | 202 |
| A gazdasági növekedés a szocializmusban | |
| A gazdasági növekedés a szocializmusban | |
| A gazdasági növekedés fogalma | |
| A gazdasági növekedés tényezői | |
| A gazdasági növekedés optimuma | |
| A növekedés üteme | |
| A gazdasági növekedés extenzív módja | |
| A gazdaság növekedésének intenzív módja | 217 |
| A létszám és a termelékenység szerepe a nemzeti jövedelem növekedésében | |
| A termelő létszám növelése | |
| A munkatermelékenység szerepe a gazdasági növekedésben | |
| Az eleven munka termelékenységének emelése | |
| A munka termelékenységének növelése a holt munka megtakarítása útján | 224 |
| A beruházások szerepe a nemzeti jövedelem növelésében | |
| A beruházások anyagi forrásai | |
| A fölhalmozási ráta hatása a gazdasági növekedésre | |
| A beruházások hatékonysága | |
| A beruházások főbb problémái hazánkban | 229 |
| A nemzeti jövedelem egy része honvédelmi felhasználásának hatása a gazdasági növekedésre | |
| A haditermelés sajátosságai | |
| A haditermelés hatása a gazdasági növekedésre | 238 |
| Pártunk életszínvonal-politikájának elvi és gyakorlati kérdései | |
| Az életszínvonal fogalma és mérése | |
| Az életszínvonal fogalma | |
| Az életszínvonal mérése | 245 |
| Az életszínvonal alakulása hazánkban | |
| A lakosság jövedelmének és fogyasztásának alakulása | |
| A néphadsereg személyi állományának életkörülményei | 250 |
| Életszínvonal-politikánk fő vonásai. Az életszínvonal emelésének feladatai | |
| Az életszínvonal-politika fogalma és tartalma | |
| Pártunk életszínvonal-politikája | |
| Életszínvonal-politikánk fő célkitűzései a IV. ötéves tervben | |
| Az életszínvonal emelésének távlati célkitűzései | 255 |
| A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének elvi és gyakorlati kérdései | |
| A szocialista országok gazdasági együttműködésének szükségessége, az együttműködés jellege | |
| A gazdasági együttműködés megteremtésének okai | |
| A szocialista országok együttműködésének alapelvei | |
| A kölcsönös előnyök elve | |
| Az egyenjogúság, a függetlenség és szuverenitás elve | |
| A proletár internacionalizmus elve | 265 |
| A KGST-országok gazdasági együttműködésének formái és ezek hatékonysága | |
| A népgazdasági tervek koordinációja | |
| A termelés szakosítása és kooperációja | |
| Szocialista külkereskedelmi kapcsolatok | |
| Segélyek és hitelnyújtás | |
| Közös beruházások | |
| Műszaki és tudományos együttműködés | |
| A KGST működésének eddigi eredményei | 270 |
| A szocialista országok gazdasági integrációja | |
| A szocialista gazdasági integráió tartalma | |
| A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának útjai | |
| Az első szakaszban: együtt-tervezés | |
| Koordinál ár-, valuta- és hitelpolitika szükséges | |
| A szocialista gazdasági integráció várható hatásai | 278 |
| A KGST-országok hadiipari együttműködése | |
| A hadiipari együttműködés célja és feladata | |
| Az imperializmus léte és agresszív természete | |
| A szocialista országok katonai erőfölényének kivívása és megtartása | |
| A korszerű háború sajátosságai | |
| A termelőerők fejlődésének biztosítása | |
| A hadiipari együttműködés sajátossaágai | |
| A hadiipari tervek koordinálása | |
| A hadiipari termelés szakosítása és kooperációja | |
| Műszaki és tudományos együttműködés | 288 |
| A két világrendszer gazdasági versenye és erőviszonyai | |
| A két világrendszer gazdasági versenye | |
| A szocialista gazdaság fölényének objektív tényezői | |
| A gazdasági verseny mérésének mutatói | |
| A két rendszer gazdasági versenyének mai állása | |
| A tudományos-technikai forradalom és a gazdasági verseny | |
| Az automatizálás | |
| A tudomány és a technika színvonala | |
| Országcsoportok a technika fejlettsége szerint | |
| Új vonások a szocialista országok gazdasági fejlődésében | |
| A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenyének alakulása | |
| A verseny jelenlegi feladatai | 299 |
| A szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatai | |
| Gazdasági kapcsolatok a fejlett tőkés országokkal | |
| Gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal | 316 |
| A két világrendszer gazdasági versenyével kapcsolatos burzsoá nézetek | |
| Gazdaság és hadigazdaság a korszerű háborúban | |
| A gazdaság szerepe a tömegpusztító fegyverekkel vívott háborúban | |
| A gazdaság és a hadügy kölcsönhatása | |
| A korszerű háború sajátosságai | |
| A korszerű háború követelményei a gazdasággal szemben | 329 |
| A hadigazdaság fogalma. Gazdasági és hadigazdasági potenciál. A hadigazdasági erőfölény sajátosságai | |
| A hadigazdaság fogalma | |
| A hadigazdasági potenciál fogalma és sajátosságai | |
| A hadigazdasági erőfölény sajátosságai | 339 |
| Az imperialista hadigazdaság fő vonásai és ellentmondásai | |
| Az imperialista hadigazdaság kialakulása és fejlődése | |
| Az első világháború | |
| A második világháború | |
| A második világháború után | |
| A katonai-ipari komplexum | 349 |
| Az imperialista hadigazdaság jellemzői | |
| A hadigazdaság állami tervezése | |
| Hadi költségvetési politika | |
| A termelés és a piac hadi szabályozása | |
| A lakosság fogyasztásának hadi szabályozása | |
| A tudományos élet hadi szabályozása | 353 |
| Az imperialista hadigazdaság ellentmondásai | |
| Az imperialista hadigazdaság fő ellentmondása | |
| Konkurrencia és anarchia | |
| Az imperialista hadigazdaság inflációs jellege | |
| Az imperialista hadigazdaság integrációs ellentmondásai | 364 |
| A szocializmus hadigazdaságának jellemző vonásai, előnyei. A szocialista gazdaság fölkészítése a korszerű háborúra | |
| A szocialista hadigazdaság jellemző vonásai | |
| A szocialista hadigazdaság fölényének tényezői | |
| A szocializmus gazdasági törvényei és a hadigazdaság | 374 |
| A szocialista gazdaság háborúra való fölkészítése és mozgósítása | |
| A háborús gazdaságvezetés előkészítése | |
| Hadiipari kapacitások létrehozása | |
| Háborús tartalékok képzése | |
| A gazdasági mozgósítás feltételeinek megteremtése | |
| A hadigazdaság életképessége feltételeinek megteremtése | 385 |
| A Magyar Néphadseregben folyó gazdálkodás fejlesztésének kérdései | |
| A katonai gazdálkodás tartalma és legfőbb sajátosságai | |
| A gazdálkodás szerepe és növekvő jelentősége | |
| A katonai gazdálkodás tartalma | |
| A szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesülése a hadseregben | |
| A hadsereggazdálkodás legfőbb sajátosságai | 403 |
| A hadsereg és a népgazdaság közötti kapcsolat | |
| A hadsereg és a népgazdaság közötti kapcsolat és kölcsönhatás | |
| A hadsereg és a vállalatok kapcsolatai | |
| A HM és a népgazdasági irányító szervek kapcsolata | |
| A HM és a minisztériumok kapcsolata | 413 |
| A gazdálkodás fejlődése a magyar néphadseregben |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.