| A politikai gazdaságtan tárgya | |
| A termelés általános fogalma az egyszerű munkafolyamat szempontjából | 5 |
| A termelő munka az emberi élet örök természeti feltétele | 5 |
| A termelő munkafolyamat elemei. A termelési eszközök fogalma | 5 |
| Az anyagi szolgáltatások. A produktív munka szélesebb meghatározása | 7 |
| A nem anyagi szolgáltatások | 8 |
| A termelőerők | 9 |
| A termelési viszonyok | 11 |
| Technikai-gazdasági viszonyok | 11 |
| Társadalmi-gazdasági viszonyok. Tulajdonviszonyok | 12 |
| A társadalmi-gazdasági viszonyok elemei | 13 |
| Gazdasági kategóriák és gazdasági törvények. A politikai gazdaságtan tárgya | 15 |
| A gazdasági kategóriák | 15 |
| A gazdasági törvények | 15 |
| A politikai gazdaságtan tárgya | 17 |
| A marxista érték- és pénzelmélet alapjai | |
| Az áruviszonyok kialakulásának két feltétele | 19 |
| Az áru két sajátossága: használati érték és érték. Az árutermelő munka kettős jellege | 20 |
| Használati érték és érték | 20 |
| Az árutermelő munka kettős jellege | 21 |
| Az egyszerű árutermelés alapellentmondása | 22 |
| Az érték nagysága | 24 |
| Az egyéni és a társadalmi munkaráfordítás | 24 |
| Az áru társadalmi értéke | 25 |
| A pénz | 26 |
| A pénz lényege, az értékforma elemzése | 29 |
| A pénz funkciói | 29 |
| Az értéktörvény | 32 |
| Az értéktörvény alapkövetelményének meghatározása | 32 |
| Az értéktörvény érvényesülésének bizonyítása az egyszerű árutermelés modelljében | 33 |
| Az értéktörvény mint a jövedelmek kiegyenlítődésének törvénye. Az értéktörvény funkciói | 34 |
| Az érték, a kereslet-kínálat és a piaci ár kapcsolata | 36 |
| Tőke és értéktöbblet | |
| A pénz mint tőke. Az értéktöbblet fogalma | 37 |
| A tőke mozgásának általános képlete. A munkaerő mint áru | 37 |
| A munkaerő értéknagyságát meghatározó tényezők | 38 |
| A tőkés termelőfolyamat tartalma | 40 |
| Az értéktöbblet keletkezése egyenértékű csere alapján | 40 |
| A tőkés termelőfolyamat két oldala. A tőke mint termelési viszony | 41 |
| Az állandó és a változó tőke. Az álló- és forgótőke | 42 |
| A tőke felosztása az értéktöbblet szempontjából | |
| A tőke felosztása az egyes részek megtérülése szempontjából | 44 |
| Az értéktöbbletráta. Az abszolút és a relatív értéktöbblet | 45 |
| Az értéktöbbletráta | |
| Az értéktöbblet növelésének két fő módja | 46 |
| Az abszolút értéktöbblet termelésének módjai | 47 |
| A relatív értéktöbblet termelésének módjai | 48 |
| A munkabér. A v és az m kölcsönös meghatározottsága makro szinten | 51 |
| A munkabér fő formái | |
| A v és az m meghatározottsága makro szinten | 53 |
| A termelés tőkés társadalmasítása. A kapitalizmus alapvető ellentmondása | 54 |
| A tőkés újratermelési folyamat | |
| Egyszerű és bővített tőkés újratermelés | 57 |
| Az egyszerű és a bővített újratermelés fogalma | 57 |
| A munkást a tőle elsajátított értékből fizetik | 58 |
| Tőkefelhalmozás változatlan és növekvő tőkeösszetétel mellett | |
| A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem mérésének elméleti kérdései | 59 |
| Társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem | 59 |
| Produktív-improduktív munka elhatárolása különböző nézőpontokból | 60 |
| A nemzeti jövedelmet létrehozó produktív munka | 63 |
| A nemzetgazdasági mérlegrendszer gyakorlatban alkalmazott fontosabb mutatói | 65 |
| A nemzeti jövedelem elosztásának és felhasználásának elméleti kérdései | 66 |
| Eredeti és származékos jövedelmek | 66 |
| A nemzeti jövedelem felhasználása | 69 |
| A társadalmi szintű egyszerű és bővített újratermelés egyensúlyi feltételei a kapitalizmusban | 70 |
| Egyensúlyi feltételek kétszektoros modellben | 70 |
| Egyensúlyi feltételek háromszektoros modellben | 72 |
| A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai | |
| A kapitalizmus kialakulása. Az eredeti tőkefelhalmozás | 75 |
| A bérmunkások osztályának kialakulása Angliában | 75 |
| A tőkéosztály kialakulása Angliában | 77 |
| Az eredeti tőkefelhalmozás magyarországi sajátosságai | 77 |
| Egyszerű tőkés kooperáció, manufaktura, gépi nagyipar | 78 |
| A kapitalizmus szabadversenyes (klasszikus) szakasza | 79 |
| A szabadversenyes kapitalizmus modellje | 79 |
| A konkurrencia szfériái | 80 |
| A kapitalizmus monopolista (imperialista) szakasza | 81 |
| A monopolista viszonyok kialakulása | 81 |
| A monopolista konkurrencia | 83 |
| Az állammonopolista viszonyok kialakulása | 85 |
| A tulajdonviszonyok (társadalmi-gazdasági viszonyok) belső formaváltozása a monopol-, illetőleg az állammonopolista kapitalizmusban. Az állammonopolista kapitalizmus lényege | 86 |
| Változások a tulajdonviszonyokban | 86 |
| Az állammonopolista kapitalizmus lényege | 90 |
| A munkásosztály harca az állammonopolista viszonyok között | 91 |
| Az értéktöbblet elosztása és az értéktörvény érvényesülése a kapitalizmusban | |
| A termelési ár | 93 |
| Az értéktöbblet profitként való megjelenése | 93 |
| A profitrátát meghatározó tényezők | 93 |
| A termelési ár kialakulása | 95 |
| A termelési ár pontosabb meghatározása. Átlagprofit és extraprofit | 97 |
| A munkabérváltozások hatása a termelési árra | 99 |
| Az ún. transzformációs probléma | 100 |
| A járadék és az értéktörvény | 102 |
| A monopolár és az értéktörvény | 104 |
| A monopolár kötődik az érték által meghatározott termelési árhoz | 104 |
| A monopolár mint manipulált piaci ár | 106 |
| A kapitalizmus pénzügyi rendszere | |
| A kapitalizmus pénzügyi rendszerének fogalma és fejlődése | 109 |
| A pénzügyi rendszer fogalma és fejlődése | 109 |
| A tőkés hitel formái | 110 |
| A kereskedelmi hitel (áruhitel) | 110 |
| A bankhitel (pénzhitel) | 111 |
| A bankok szerepe és a kamat | 111 |
| A bankok kialakulása és szerepe | 111 |
| A kamat | 112 |
| A pénzügyi rendszer működésének megértéséhez tartozó néhány fontos alapfogalom | 112 |
| A váltó | 112 |
| A bankjegy | 112 |
| A papírpénz | 113 |
| A bankszámlapénz | 114 |
| A belső érték nélküli pénz és az árszínvonal | 115 |
| Az értékarány mérés | 115 |
| Az árszínvonal alakulása | 115 |
| Az értékpapír és a fiktív tőke | 116 |
| A részvény | 117 |
| A fiktív tőke és az értékpapír | 117 |
| Az állammonopolista kapitalizmus pénzügyi politikája | 118 |
| A tőkés állam és a pénzügyi rendszer | 118 |
| A tőkés állam költségvetése és az adórendszer | 118 |
| A tőkés hitel- és pénzforgalom mint a gazdasági szabályozás eszközei | 120 |
| Az infláció lényege és társadalmi hatása | 121 |
| Az infláció fogalma és mértéke | 121 |
| Az infláció okai | 122 |
| Az infláció társadalmi-gazdasági hatása | 123 |
| A finánctőke és fináncoligarchia | 123 |
| A bankok megváltozott szerepe | 123 |
| A finánctőke és a fináncoligarchia politikai hatalma | 124 |
| Gazdasági növekedés és gazdasági válságok a kapitalizmusban | |
| A gazdasági növekedés fogalma. A kapitalizmus mint gazdasági növekedésre beállított társadalom | 125 |
| A gazdasági növekedés fogalma és mérése | 125 |
| A gazdasági növekedés tőkés viszonyok között | 126 |
| A tőkefelhalmozás, a műszaki haladás és a munkaerő mint a hosszabb távú gazdasági növekedés lehetséges ütemének fő meghatározói | 127 |
| A nemzeti jövedelem felhalmozási arányának növelése, változatlan munkatermelékenység mellett | 127 |
| A műszaki haladás szerepe a gazdasági növekedésben | 128 |
| A technikai import hatása | 130 |
| A munkaerő szerepe a gazdasági növekedésben | 131 |
| A gazdasági növekedés lehetséges ütemének egyéb meghatározó tényezői | 132 |
| A termelés struktúraváltozásának hatása | 132 |
| A társadalmi termelés szervezettségi színvonala | 133 |
| A gazdasági növekedés piaci feltételei | 133 |
| A tőkés újratermelés ciklikussága. A gazdasági válságok | 135 |
| A klasszikus tőkés újratermelési ciklus | 135 |
| A tőkés újratermelési ciklus a monopol-, illetőleg az állammonopolista kapitalizmusban | 140 |
| A tőkés világgazdaság | |
| A tőkés világgazdasági rendszer kialakulása, lényege és fejlődési jellemzői a II. világháború után | 146 |
| A nemzetközi munkamegosztás főbb típusai és meghatározó tényezői | 147 |
| A nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök | 147 |
| Külkereskedelem, külkereskedelmi politika a kapitalizmusban | 152 |
| A tőkekivitel lényege és helye a tőkés világgazdasági rendszerben | 156 |
| A tőkekivitel alapja, lehetősége és szükségessége | 156 |
| A tőkekivitel fő formái és szerepének alakulása napjainkban | 157 |
| A tőkekivitelben bekövetkezett változások a II. világháború után | 159 |
| A nemzetközi monopóliumok és a világ gazdasági felosztása | 161 |
| A nemzetközi monopóliumok fejlődésének első szakasza | 161 |
| A transznacionális nemzetközi monopóliumok | 162 |
| A tudományos-műszaki ismeretek nemzetközi áramlása | 165 |
| A tudományos-műszaki ismeretek áramlásának fő területei | 166 |
| A világ területi felosztása és újrafelosztása, a centrum-periféria viszony kialakulása, fejlődési szakaszai. A fejlődő országok gazdasági problémái | 168 |
| A fejlődő országok fogalma, ismérvei | 168 |
| A gyarmati jellegű nemzetközi munkamegosztás lényege és követelményei | 169 |
| A neokolonialista nemzetközi munkamegosztás lényege, a fejlődő országok jelenlegi helyzetének alakulása | 171 |
| A nemzetközi gazdasági integráció oka, lényege | 172 |
| Az integráció általános jellemzői | 172 |
| Integrációs szervezetek a tőkés világgazdasági rendszerben | 174 |
| A tőkés integráció ellentmondásai és perspektívái | 178 |
| Nemzetközi pénzügyek | 180 |
| A nemzetközi fizetési forgalom | 180 |
| A nemzetközi tartozások kiegyenlítésének módja aranypénz és aranytól elszakított pénz esetén | 183 |
| A nemzetközi elszámolások rendszerének fejlődése a második világháború után | 186 |
| A tőkés világgazdasági rendszer jelenkori válsága | 191 |
| A válság háttere | 191 |
| A tőkés világgazdasági rendszer válságának jellemzői az 1970-es évtizedben | 193 |
| A válság lényege | 194 |
| A szabályozási válság tartalma és területei | 196 |
| A válságra való reagálás főbb irányai és azok korlátai | 197 |
| A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban - Az imperializmus történelmi helye | |
| A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban | 199 |
| A tőkés-bérmunkás viszony állandó újratermelődése | |
| A munkanélküliség alakulása | 200 |
| A reálbérek alakulása a kapitalizmusban | 202 |
| A munkásosztály kulturális és egészségügyi helyzete | 204 |
| A munkafeltételek alakulása | 204 |
| A munkásosztály helyzetének alakulása a tőkésosztályéhoz képest | 205 |
| Az imperializmus a kapitalizmus külön- és legfelsőbb szakasza | 206 |
| A termelőerők fejlődésének szerepe a magán-monopolkapitalizmus kialakulásában és fejlődésében | 206 |
| A termelőerők fejlődésének szerepe az állammonopolista kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében. A tudományos-technikai forradalom | 207 |
| A termelési viszonyok átalakulása a magán és állammonopolista kapitalizmus idején | 208 |
| A tudományos-technikai forradalom kibontakozásának korlátai és kedvezőtlen hatásai | 210 |
| Az imperializmus hanyatló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje | 211 |
| A hanyatlás megnyilvánulása a termelési viszonyokban | 211 |
| A termelőerők kihasználása és ellentmondásos fejlődése | 212 |
| A gyarmati rendszer széthullása | 213 |
| A kapitalista világrendszer területi szűkülése | 213 |
| A kapitalizmus általános válsága | 213 |
| Az imperializmussal kapcsolatos antimarxista nézetek | 214 |
Folytatás Microsoft-tal