| Előszó | |
| Bevezetés | |
| A kapitalizmus előtti termelési módok | |
| Az ősközösségi termelési mód | |
| Az emberi társadalom keletkezése | |
| Az anyagi élet feltételei. A szerszámok fejlődése | |
| Az őstársadalom termelési viszonyai. A természetes munkamegosztás | |
| A nemzetiségi rend. A matriarchális nemzetség. A patriarchális nemzetség | |
| A társadalmi munkamegosztás és a csere kialakulása | |
| A magántulajdon és az osztályok kialakulása. Az ősközösségi rend felbomlása | |
| Az őskor társadalmi elképzelései | |
| Rövid összefoglalás | |
| A rabszolgatartó termelési mód | |
| A rabszolgatartó rend kialakulása | |
| A rabszolgatartó rend termelési viszonyai. A rabszolgák helyzete | |
| A csere további fejlődése. A kereskedelmi és uzsoratőke | |
| A rabszolgatartó termelési mód ellentmondásainak kiéleződése | |
| A kizsákmányoltak osztályharca a kizsákmányolók ellen. A rabszolgafelkelések. A rabszolgatartó rend pusztulása | |
| A rabszolgatartó rend korának gazdasági nézetei | |
| Rövid összefoglalás | |
| A hűbéri termelési mód | |
| A hűbériség keletkezése | |
| A hűbéri társadalom termelési viszonyai. A parasztok kizsákmányolása a hűbérurak által | |
| A középkori város. A kézműves céhek. A kereskedőtestületek | |
| A hűbéri társadalom osztályai és rendjei. A feudális hierarchia | |
| A hűbéri társadalom termelőerőinek fejlődése | |
| A tőkés termelés megszületése a hűbéri rend méhében. A kereskedelmi tőke szerepe | |
| Az eredeti tőkefelhalmozás. A parasztok földjének erőszakos elvétele. A gazdagság felhalmozása | |
| A jobbágyparasztok felkelései. A burzsoá forradalmak. A hűbéri rend bukása | |
| A hűbériség korának gazdasági nézetei | |
| Rövid összefoglalás | |
| A tőkés termelési mód | |
| A monopólium előtti kapitalizmus | |
| Árutermelés. Áru és pénz | |
| Az árutermelés mint a kapitalizmus keletkezésének kiindulópontja és a kapitalizmus általános vonása | |
| Az áru és tulajdonsága. Az áruban testet öltött munka kettős jellege | |
| Egyszerű és bonyolult munka. A társadalmilag szükséges munkaidő | |
| Az értékformák fejlődése. A pénz lényege | |
| A pénz funkciói | |
| Az arany és a papírpénz | |
| Az értéktörvény mint az árutermelés gazdasági törvénye | |
| Az árufetisizmus | |
| Rövid összefoglalás | |
| Az egyszerű tőkés kooperáció és a manufaktúra | |
| Az egyszerű tőkés kooperáció | |
| A kapitalizmus manufaktúra időszaka | |
| A tőkés házimunka | |
| A manufaktúra történelmi szerepe | |
| A parasztság felbomlása. Az áttérés a robotgazdaságról a tőkés gazdaságra | |
| A belső piac kialakulása a tőkés ipar számára | |
| Rövid összefoglalás | |
| A kapitalizmus gépi időszaka | |
| Az áttérés a manufaktúráról a gépi iparra | |
| Az ipari forradalom | |
| A tőkés iparosítás | |
| A városok és ipari központok fejlődése. A proletárok osztályának kialakulása | |
| A kapitalista gyár. A gép mint a bérmunkás tőkés kizsákmányolásának eszköze | |
| A nagyipar és a mezőgazdaság | |
| A munka és a termelés tőkés társadalmasítása. A gépek alkalmazásának határai a kapitalizmusban | |
| Rövid összefoglalás | |
| A tőke és az értéktöbblet. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye | |
| A tőkés rend termelési viszonyainak alapja | |
| A pénz átalakulása tőkévé. A munkaerő mint áru | |
| A munkaerő értéke és használati értéke. Az értéktöbblet-törvény - a kapitalizmus alaptörvénye | |
| A tőke mint társadalmi termelési viszony. Az állandó és a változó tőke | |
| Az értéktöbbletráta | |
| A kizsákmányolás fokozásának két módja. Az abszolút értéktöbblet és a relatív értéktöbblet | |
| A munkanap és határai. Harc a munkanap megrövidítéséért | |
| A külön értéktöbblet | |
| A tőkés társadalom osztályszerkezete. A burzsoá állam | |
| Rövid összefoglalás | |
| A munkabér | |
| A munkaerő ára. A munkabér lényege | |
| A munkabér fő formái | |
| Az izzasztó munkabér-rendszerek | |
| Névleges bér és reálbér | |
| A reálbér csökkenése a kapitalizmusban | |
| A munkásosztály harca a munkabér felemeléséért | |
| Rövid összefoglalás | |
| A tőkefelhalmozás és a proletariátus elnyomorodása | |
| A termelés és újratermelés | |
| A tőkés egyszerű újratermelés | |
| A tőkés bővített újratermelés. A tőkefelhalmozás | |
| A tőke szerves összetétele. A tőke koncentrációja és centralizációja | |
| Az ipari tartaléksereg | |
| Az agrár túlnépesedés | |
| A tőkés felhalmozás általános törvénye. A proletariátus viszonylagos és abszolút elnyomorodása | |
| A tőkés termelési mód alapvető ellentmondása | |
| Rövid összefoglalás | |
| A tőke körforgása és megtérülése | |
| A tőke körforgása. Az ipari tőke három formája | |
| A tőke megtérülése. A termelési idő és a forgalmi idő | |
| Az állótőke és a forgótőke | |
| Az értéktöbblet évi rátája. A tőkemegtérülés meggyorsításának módjai | |
| Rövid összefoglalás | |
| Az átlagprofit és a termelési ár | |
| A tőkés termelési költségek és a profit. A profitráta | |
| Az átlagprofitráta kialakulása és az áru értékének átalakulása termelési árrá | |
| A profitráta csökkenő tendenciája | |
| Rövid összefoglalás | |
| A kereskedelem, a hitel és a pénzforgalom | |
| A kereskedelmi haszon és forrásai | |
| A forgalmi költségek | |
| A tőkés kereskedelem formái. Az árutőzsde | |
| A külkereskedelem | |
| A kölcsöntőke | |
| A kamat és a vállalkozói nyereség. A kamatláb (kamatráta) és ennek csökkenő tendenciája | |
| A hitel formái. A bankok és a bankműveletek | |
| A részvénytársaságok. A fiktív tőke | |
| A tőkés országok pénzforgalma | |
| Rövid összefoglalás | |
| A földjáradék. Az agrárviszonyok a kapitalizmusban | |
| A mezőgazdaság tőkés rendszere és a föld magántulajdona | |
| A különbözeti földjáradék | |
| Az abszolút földjáradék. A föld ára | |
| A földjáradék a kitermelő iparban. A telekjáradék | |
| Nagyüzemi és kisüzemi termelés a mezőgazdaságban | |
| A város és falu közötti ellentét elmélyülése | |
| A földmagántulajdon és a föld nacionalizálása | |
| Rövid összefoglalás | |
| A nemzeti jövedelem | |
| A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem | |
| A nemzeti jövedelem elosztása | |
| Az állami költségvetés | |
| Rövid összefoglalás | |
| A társadalmi tőke újratermelése | |
| A társadalmi tőke. A társadalmi össztermék összetétele | |
| A realizálás feltételei tőkés egyszerű újratermelés esetén | |
| A realizálás feltételei tőkés bővített újratermelés esetén | |
| A piacprobléma. A tőkés újratermelés ellentmondásai | |
| Rövid összefoglalás | |
| A gazdasági válságok | |
| A tőkés túltermelési válságok alapja | |
| A tőkés újratermelés ciklikus jellege | |
| Az agrárválságok | |
| A válságok és a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése | |
| A kapitalizmus fejlődésének történelmi tendenciája. A proletariátus mint a kapitalizmus sírásója | |
| Rövid összefoglalás | |
| A monopolkapitalizmus vagy imperializmus | |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | |
| Az átmenet az imperializmusban | |
| A termelés koncentrációja és a monopóliumok. A monopóliumok és a konkurrencia | |
| A koncentráció és a monopóliumok a bankok területén. A bankok új szerepe | |
| A finánctőke és a fináncoligarchia | |
| A tőkekivitel | |
| A világ gazdasági felosztása a kapitalisták szövetségei között. A nemzetközi monopóliumok | |
| A világ területi felosztása a nagyhatalmak között és a világ újrafelosztásáért folytatott harc | |
| A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | |
| Rövid összefoglalás | |
| Az imperializmus gyarmati rendszere | |
| A gyarmatok szerepe az imperializmus korszakában | |
| A gyarmatok mint az anyaországok agrár- és nyersanyag-függvényei | |
| A dolgozó tömegek gyarmati kizsákmányolásának módszerei | |
| A gyarmati népek nemzeti felszabadító harca | |
| Rövid összefoglalás | |
| Az imperializmus helye a történelemben | |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus utolsó fejlődésszakasza | |
| Az imperializmus mint élősdi vagy rothadó kapitalizmus | |
| Az imperializmus mint a szocialista forradalom előestéje | |
| Az állami-monopolista kapitalizmus | |
| A tőkés országok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének törvénye az imperializmus korszakában és a szocializmus győzelmének lehetősége egy országban | |
| Rövid összefoglalás | |
| A kapitalizmus általános válsága | |
| A kapitalizmus általános válságának lényege | |
| Az első világháború és a kapitalizmus általános válságának kezdete | |
| A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a világnak két rendszere: kapitalista és szocialista rendszerre szakadása | |
| Az imperializmus gyarmati rendszerének válsága | |
| A piacprobléma kiéleződése, az üzemek kapacitásának krónikus kihasználatlansága és a krónikus tömegmunkanélküliség | |
| A túltermelési válságok elmélyülése és a tőkés ciklusban végbemenő változások | |
| Rövid összefoglalás | |
| A kapitalizmus általános válságának elmélyülése a második világháború után | |
| A második világháború és a kapitalizmus általános válságának második szakasza | |
| Két tábor kialakulása a nemzetközi küzdőtéren és az egységes világpiac szétesése | |
| Az imperialista gyarmati rendszer válságának kiéleződése | |
| A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének fokozódása. Az amerikai imperializmus terjeszkedése | |
| A tőkés országok gazdaságának militarizálása | |
| A munkásosztály elnyomorodásának fokozódása a tőkés országokban | |
| A tőkés országok mezőgazdaságának hanyatlása és a parasztság tönkremenetele | |
| Rövid összefoglalás | |
| A kapitalizmus korának közgazdasági tanai | |
| A klasszikus burzsoá politikai gazdaságtan | |
| A vulgáris politikai gazdaságtan keletkezése | |
| A kispolgári politikai gazdaságtan | |
| Az utópista szocialisták | |
| Az oroszországi forradalmi demokraták | |
| A politikai gazdaságtan terén Marx és Engels által véghezvitt forradalmi fordulat | |
| A burzsoá közgazdaságtudomány további bomlása. A jelenkori burzsoá politikai gazdaságtan | |
| A II. Internacionálé opportunistáinak és napjaink jobboldali szocialistáinak közgazdasági elméletei | |
| A kapitalizmus marxista politikai gazdaságtanának továbbfejlesztése V. I. Lenin munkáiban. A kapitalizmus politikai gazdaságtanára vonatkozó számos új tétel kidolgozása I. V. Sztálin munkáiban | |
| A szocialista termelési mód | |
| A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak | |
| A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő vonásai | |
| A proletárforradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának szükségessége | |
| A proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze | |
| A szocialista nacionalizálás | |
| A gazdasági szektorok és az osztályok az átmeneti időszakban. A munkás-paraszt szövetség | |
| A szocializmsu gazdasági törvényeinek keletkezése | |
| A gazdaságpolitika alapjai a kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszakban | |
| Rövid összefoglalás | |
| A szocialista iparosítás | |
| A nagyipar - a szocializmus anyagi alapja. A szocialista iparosítás lényege | |
| A szocialista iparosítás üteme | |
| Az iparosítás szocialista módszere. A szocialista iparosításhoz szükséges eszközök forrásai | |
Folytatás Microsoft-tal