Politológia

Előszó

A leköszönő „rövid" 20. század fontos változásokat hozott az emberiség történelmében: egyfelől a pusztító ideológiák és világháborúk, a totális nukleáris katasztrófa réme, másfelől viszont a tudományos-műszaki fejlődés, mindenekelőtt az informatika és a biológia területén, az emberi civilizáció kiteljesedése, a megismerés és a fejlődés kitáguló határai jellemezték a népek, kontinensek mindennapjait.
Az ellentmondásos, nem egyszer súlyos konfliktusokba torkoló fejlődési folyamatok egyaránt meghatározták az egyének, közösségek, nemzetek, országcsoportok, de az egész világ lehetőségeit. Az egyes társadalmak ebben az ellentmondásos környezetben működnek, amely alapvetően befolyásolja gazdasági, politikai és biztonságpolitikai mozgásterüket: politikai rendszerüket, a demokrácia érvényesülésének milyenségét, az emberek gondolkodásmódját, érdekeik és értékeik minőségét, a hatalom és a politika jellegét.
A politika fogalma sokféle értelmezésben és összefüggésben használatos mind a köznyelvben, mind a tudományban. Legtöbbször meghatározatlan, nem pontos tartalommal leírható kategória, de minden esetben magában foglalja az egyes személyek, csoportok valamilyen célt követő, érdekeket kifejező, tudatos cselekvését.
A társadalom fejlődése, a társadalomban működő törvényszerűségek és összefüggések megismerésében, megértésében fontos szerepe van a társadalomtudományokon belül az önálló, más társadalomtudományoktól elkülönült politikatudománynak. A politikaelmélet (vagy politológia) - mint integratív jellegű, elméleti alaptudomány - felhasználja és rendszerbe foglalja más szaktudományok (pl. politikai szociológia, politikai filozófia, politikatörténet stb.) eredményeit, ezáltal olyan általános tudomány, amely a politikai-hatalmi viszonyok, összefüggéseit vizsgálja. És ezek az összefüggések egyre bonyolultabbakká válnak.
Minthogy a társadalom egésze, így politikai élete, működése - a domináns nemzetközi folyamatok, elsősorban a globalizáció és a térségünkre jellemző euro-atlanti integráció következményeként - nem független a nemzetközi hatásoktól, a politológiának foglalkoznia kell a nemzetközi viszonyok elméleti és gyakorlati kérdéseivel, mindenekelőtt a politikai-hatalmi változások társadalomra gyakorolt hatásaival.
A 21. század már az információs korszak intenzív kiteljesedésének százada, amely mind mélységében, mind kiterjedésében egyre inkább áthatja a nemzetközi viszonyok és a társadalom egészét: nemcsak a gazdaságot, a szolgáltatás különböző területeit, de az emberi kapcsolatok, a politikai-hatalmi érdekkifejeződés és -érvényesítés, a demokrácia működésének szféráját is. Az informatikus mérnök munkájában ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek. Vissza