A búza minősége a különböző agrotechnikai kísérletekben

Martonvásár, 1963-1971

Szerző

'Pollhamer Ernőné: A búza minősége a különböző agrotechnikai kísérletekben ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A búza minősége több tényezőből álló komplex tulajdonság, amit a környezet sokféleképpen módosíthat. A szerző az agrotechnikai kísérletek sokéves minőségvizsgálatával ad választ a minőség és a környezet közötti összefüggések problémáira. Az eredmények feltárásához sokszor nem volt elegendő az ásltalában használatos minőségvizsgálati módszerek alkalmazása, ezért a szerző kidolgozta a komplex minőségvizsgálati módszert. Ennek eredményeként a minőséget egy értékszám fejezi ki. E vizsgálatok bebizonyították, hogy a búza minőségét a fajták, a gombakártevők, a gabonapoloskák, a vetőmag mennyisége, a műtrágyák, a különböző kemikáliák, a vetési és aratási idők nagymértékben befolyásolják.
A mű komoly segítséget nyújt a megfelelő búzafajták és az agrotechnikai módszerek kiválasztásához.

Tartalom

Bevezetés	9
A kenyér jelentősége, a kenyérkészítés kialakulása, a termesztett fajták minősége, a mennyiségi és minőségi búzatermesztést befolyásoló tényezők, a búza minősépgének problémái, a hazai és külföldi adatok jelentősége)
Irodalom	11
Meteorológiai adatok	12
A csapadék, a hőmérséklet és a napsütéses órák havi és a tenyészidő alatti összegei és eltérés a sokévi átlagtól
Az 1963-1971. évek időjárásának leírása
A minőségvizsgálat felhasznált módszerei	18
Farinográf, sikérvizsgálat, a Zeleny-szám, a kísérleti sütés, a gáztartóképesség és a héjtartalom meghatározása
Kiegészítésként a búza fehérjemennyiség, a hl-súly, az acélosság, a poloskaártétel, a csírázási és kiőrlési % megállapítása
Értékelés a komplex minőségi értékszám és ábrák alapján
Irodalom	20
A gombabetegségek hatása a búza minőségére	22
Az 1970. évi gombakártétel hatása a lisztnyeredékre, az ezerszemsúlyra, a csírázási %-ra és a búza minőségére
A fuzáriumfertőzés és az előző évi poloskafertőzés mértéke és szerepe
Fajtakülönbségek
Összefoglalás
Irodalom	28
A poloskaszúrás hatása a búza minőségére	29
Poloskakártétel a búzafajtákon
A kenyér- és takarmány, valamint a korai és késő érésű búzák fertőzöttségének különbségei
A poloskaszúrás és a kártétel típusai
Hatásuk a minőségre és a búza csírázására
A kártételt jellző és nem jelző minőségvizsgálati módszerek
A nitrogén-műtrágyázás és a poloska-kártétel, valamint a poloskakár és a zsizsikfertőzés összefüggései
Összefoglalás
Irodalom	43
A vetési idő, a vetőmagmennyiség és a búza minősége	45
A korai vetés és a szokásosnál kisebb vetőmagmennyiség kedvező hatása a minőségre
A későbbi és a sűrűbb vetés hatásai a résztényezőkre
Az acélosság független alakulása
Az évjárat és a kezelések hatásainak különbségei
A minőségre optimális vetési idő és vetőmagmennyiség
Fajtakülönbségek
Összefoglalás
Irodalom	54
A műtrágyázás hatása a búza minőségére	55
A nitrogén-, a foszfor- és a kálium-fejtrágyázás hatásai
A kora tavaszi N-fejtrágyázás pozitív és negatív hatásai a minőségre, az NP- és NPK-adagok kedvező hatása
Fajtakülönbségek
A héjtartalom eltérő alakulása
Összefoglalás
Az őszi és a tavaszi műtrágyázás hatásai
Az ősszel és kora tavasszal, valamint a virágzáskor adagolt műtrágyák hatáskülönbségei
Minőségi változások és a fajták öröklött minősége
Fajtakülönbségek, kivételek
Évjárati hatások a mátrágyák érvényesülésére
A glutenin-gliadin arány változása, szerepe és kapcsolata a komplex minőségi értékszámmal
Optimális glutenin-gliadin arány
Összefoglalás
A nitrogén-fejtrágyázás pozitív és negatív hatásai
Az őszi, téli, kora tavaszi és virágzáskori N-műtrágyázás hatáskülönbségei
A Bezosztaja 1 és a Fertődi 203 azonos és különböző reagálása
A minőség és résztényezőinek vásltozásai
Az évjárat igen erős módosító hatása
A ritkább vetés és a virágzáskori N-fejtrágyázás kedvező kombinálása
Összefoglalás
Irodalom	75
A CCC és a stabilán hatása a búza minőségére	78
A kisebb és nagyobb adagok hatása
A CCC és a Stabilan hatása
Az adagolás idejétől függő különbségek
A CCC és a CCC + N műtrágyázás hatáskülönbségei
Fajtakülönbségek
Évjárati különbségek
Összefoglalás
Irodalom	91
A vegyszeres gyomirtás és a búza minősége	93
A Dikonirt, az A 1114, az A 850 és az A 980 hatása a Bezosztaja 1 és a Fertődi 203 minőségére
A minőségi összetevők különböző változásai
A kezelések és fehérjefrakciók aránya
A Hedonal, az A 384, az A 2088 és az A 2079 gyomirtószerek hatásai
A Banvel D, a Banvel M és a Dikopur vegyszerek negatív hatásai
A kezelések két irányú hatása a minőségre
A fehérjetartalom és a sikérmennyiség növekedése
A komplex minőségvizsgálat szükségessége
A gyomirtószerek és a poloskafertőzöttség összefüggése
Összefoglalás
Irodalom	103
A monokultúra és a búza minősége	104
A kezelés hatása a minőségre és annak résztényezőire
Fajtakülönbségek
A monokultúra időtartamának hatásai
A műtrágyázás és a vetésforgó javító hatása
Ezek jelentőségésnek és mértékének változása az évek szerint
A héjtartalom erős növekedése
Összefoglalás
Irodalom	113
Az agrotechnika hatása az acélosságra és a minőségre	115
Fajtakülönbségek az acélosságban
A termőhely, a N-műtrágyázás, a CCC-kezelés, a gyomirtószerek, a vetésidő, a monokultúrás termesztés és az aratási idő hatása az acélosságra
Az acélosság és a minőség, valamint az acélosság és minőség résztényezőinek kapcsolatai
Az acélosság mint a minőség résztényezője
Összefoglalás
Irodalom	124
Az agrotechnika hatása a hektolitersúlyra és a minőségre	126
A fajták hl-súlya és az évjárat
A vetéssűrűség, N- és NPK-fejtrágyázás, a CCC-kezelés, az aratási időpont hatásai a hl-súlyra
A hl-súly és a minőség kapcsolata
A hl-súly és a lisztnyeredék
A N-fejtrágyázás és a lisztnyeredék
Összefoglalás
Irodalom	132
Egyes agrotechnikai tényezők hatása a kenyérbél összenyomhatóságára	133
A kenyérbél összenyomhatósága mint fajtatulajdionság
A kenyérbél összenyomhatósága és a komplex minőségi értékszám szoros pozitív korrelációja
A műtrágyázás és a vetőmagmennyiség hatása a kenyérbél összenyomhatüságára
Összefoglalás
Irodalom	137
Kenyérbúzák, takarmánybúzák, a környezet és az agrotechnika	139
Az időjárás hatása a minőségre, a szemtermésre és a fehérjetermésre
Az öröklött és környezet által realizált terméspotenciál és a minőség kapcsolata
A kenyérbúzák és a "takarmánybúzák" fehérjetermése és minősége
A virágzáskori N-műtrágyázás jelentősége
Összefoglalás
Irodalom	146
Az aratási idő hatása a búza minőségére	147
Az éghajlati tényezők módosító hatása
A fehérjetartalom változásának fajtakülönbsége
A minőség és résztényezőinek változásai az aratás ideje szerint
Kritikus tényező a sikérterülékenység, a gáztartóképesség és a kenyér alaki hányadosa
Fajtakülönbségek
A megázott és a szárazon betakarított búza minősége
Az acélosság változásai
Összefoglalás
Irodalom	153
A keverékek hatása a búza minőségére	154
A jelenleg termesztett 8 búzafajta komplex minőségi értékszáma és résztényezői
A hl-súly és a liszthozam
A minőség résztényezői és a komplex minőségi értékszám, valamint a kenyérbélzet összenyomhatóságának alakulása 8 fajta és azok 64 keveréke esetében
Kedvező "alap" és "keverő" fajták, kedvező keverékek
A gáztartóképesség és a kenyértérfogat mint a keverékhatás legfontosabb alapja
Összefoglalás
Irodalom	165
Az agrotechnika hatása a minőségre és a szemtermésre	166
A minőség és a szemtermés közötti korreláció
A vetésidő, a N- és NPK-műtrágyázás, a herbicidek, a monokultúra és a betakarítás hatása a szemtermés minőségére és mennyioségére
Fajtakülönbségek
Gazdaságosság és a komplex minőségi értékszám
Összefoglalás
Irodalom	181
Összefoglalás	182

Témakörök

Pollhamer Ernőné

Pollhamer Ernőné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pollhamer Ernőné könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem